Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-01 / 18. szám
Thursday, May 1. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZO KI FIZET? Az elnökválasztási kampány tömegámitó es félrevezető csinnadrattaja közepette, elgondolom, hogy tulajdonképpen ki fizeti ennek a választási cirkusznak csillagászati méretű költségéit? A jelölesre pályázok nem a saját zsebükből fizetik, még ha legtöbbjük többszörös milliomos is, hanem támogatóik adományaiból, Ez mindig is igy volt, de az utóbbi időkben ez már aggasztó méreteket öltött. Emlékezetes az a felháborodás, amelyet Maurice Stans, Nixon pénzkezelője keltett, amikor a szenátusi vizsgáló bizottság előtt beismerte, hogy súlyos milliókat gyűjtött össze az ország legnagyobb bankjaitól es vállalataitól, olyan sokat, hogy nem is tudták mind elkölteni. így tudták a demokrata jelöltet, George McGovernt legyőzni. Érzékelhetjük ennek kiértékelését a “quid pro quo”, a “mit miért” elv alapján, hisz ez az amerikai politikai elet egyik alaptétele. Aki bőkezűen adakozik, az ellenszolgáltatást is var érte! Meg aztán miért is törje magát bárki az elnöki tisztség után, ami terhes és egészséget is aláásó feladat, ha nem az abból származó előnyökért, nem pedig, valljuk be, egyéni hiúság es hatalomvágy kielégítése céljából! Nixon “szegény ember” volt, mikor hivatalba lépett, de nem volt az többé, amikor szégyenletes módon lemondásra kényszerült. Es azóta, ebből kifolyólag, milliókat szerzett, nem-szerény nyugdija mellett. A Kongresszus is okult mindebből, és korlátozó törvényeket hozott, amivel valójában ezeket az áldatlan viszonyokat nem megszüntette, hanem törvényes szabályok ala rendelte; ez a Federal Election Campaign Act of 1974 (FECA), amely létrehozta a két-párti Federal Election Com- missiont (FEC) a végrehajtás felügyeletére. Egyének nem adhatnak S 1000-nál többet egy jelöltnek, vállalatok nem adakozhatnak jelölteknek, csak u.n. Political Action Committee-k (PÁC). Egyszerű! Ezután vállalati vezérigazgatóság minden tagja adhat minden kedvezett jelöltnek egyenként $ 1000-t, minden vállalat felállíthatja saját PAC-jat, aminek utján korlátlan összegek juthatnak a jelöltek kasszáiba. A FEC hivatalos okmány szerű feljegyzései azt mutatják, hogy a vagyonos bankárok, vállalt ti igazgatók és vállalatok, mindkét párt jelöltjeit egyformán támogatják, igazolva a regi megallapitast, hogy nincs lényegbevágó különbség a két part között, mindkettő a pénzre alapit ott rendszert támogatja, es a rendszer támogatja mindkét pártot. Ez a politikai-pénzügyi rendszer lehetővé teszi azt is, hogy kiküszöböljenek liberális és haladószellemű megválasztott képviselőket és más köztisztviselőket (Bella Abzug, New Yorkban; Kucinich polgármester, Clevelandban, a sok más közül), vagy megakadályozzák ilyen jelöltek győzelmét. Liberális és ha- ladószellemü jelöltek ritkán gazdagok és ritkán élvezik a gazdagok támogatását; a választási kampány pedig nagyon költséges mulatság. Továbbfuzve a gondolatokat, minden ami van, minden érték, igy minden pénz, tehát minden vagyon, végső fokon, eredendően milliók munkájából ered es eredt. Azok a képzeletet felülmúló választási kampány költségek, azok a pénz es ertékpocsékolások nem a bankárok és gazdagok zsebeiből kerülnek ki, hanem a számtalan millió dolgozó verejtékéből. ^ ^ Újítsa meg előfizetését! MUNKÁSTRAGÉDIÁK Jim Farley, detroiti lakos egy hűvös reggelen felkelt, hogy munkába menjen. Nehéz szívvel tekintett e nap elé, mert tudta, hogy ez az utolsó hét, amit munkában fog eltölteni. Ugyanis a Federal Mogul Corporation, ahol mint köszörűs dolgozott, bejelentette, hogy lezaija üzemét es áthelyezi Alabama államba. Ezzel egvidőben az is nyilvánosságra jutott, hogy ebben az évben 14 millió dollár haszonnal dolgozott a cég. Farley nem tudta rászánni magát, hogy elinduljon. Feleségének nővére, aki látogatóban volt náluk, nagyon lehangoltnak találta, ügy tiz óra tájban Jim bement a hálószobába. Rövid idő múlva sógornője egy csattanast hallott. Berohant a szobába és sógorát ott találta holtan. így halt meg egy hű férj, családapa, 20 éves szorgalmas munka után. * Ezzel egyidoben Akron, Ohioban John Martin vesztette el a munkáját. (Nem ez az igazi neve, de a tragédia, ami vele történt, igaz.) Martin egyike volt annak a 7.500 munkásnak, aki Akronban munkanélkülivé vált a gazdasági helyzet változása következteben 1969 és 1977 között. Először egy könnyebb szívrohamot kapott, majd baratai, ismerősei “személyi változást” észleltek rajta. Magaba zárkózott, lehangolt lett, majd egyre több alkoholt fogyasztott. 18 hónap elmúltával májbajban meghalt. Utolsó erejével azt suttogta, hogy elete balsiker volt,ami aggodalommal töltötte el és mindezt az hozta letre, hogy 56 eves korában elvesztette munkáját. * Jim Farley egyike annak a nyolc munkásnak, akik öngyilkosok lettek munkájuk elvesztése következteben. John Martin esete egy a sok ezer közül, akik hosszan tartó gyötrelem után pusztultak el. (Ók és sok, sok millió amerikai munkás, a nemzet legveszélyeztetettebb tagjai közé tartoznak és a nemzet- gazdaság lezüllésének áldozatai. A társadalomtudósok gyárak lezárásáról, áthelyezéséről, átszervezéséről írnak, de nem említik, hogy mi történik a munkanélküliekkel, családtagaik- kal, a falu, a város gazdaságával. A tragédia az, hogy nap, mint nap súlyosabb lesz a helyzet. A gazdasági folyóiratokban olvashatjuk, hogy a következő tiz évben 9000 szerszámkészítő részére lesz munkalehetoseg, ami csupán kis megkönnyebbülést jelent azok szamara, akik elvesztették munkájukat, mert ezek a munkalehetőségek vagy a déli államokban, ■ vagy a külföldön felállított üzemekben találhatók. Noha az üzemlezárasok tömegjellegüek, senki sem tartja számon, hányán vesztették el munkájukat emiatt. Egyes adatok arról számolnák be, hogy egyedül az észak-keleti és közép-nyugati államokban 1967 és 1978 között 900.000 ember lett áldozata az üzemlezárásoknak. Egy másik jelentés arról szol, hogy 1967 és 1973 között minden évben 100.000 munkás vesztette el munkáját, mert a vállalatok külföldre helyezték üzemeiket, nagy adó- engedmenyek és profit kilátásával. Tették ezt a washingtoni kormány támogatásával, mely egy időben elhanyagolta az ország legfontosabb értékét: az amerikai munkasokat. Történt mindez azokban az evekben, amikor a nemzetgazdaság magas fokon működött. Most, amikor a gazdasági válság állandóan mélyül, meg sokkal több üzemlezárást láthatunk. Egyre nő a munkanélküliek száma, ami majd arra kényszeríti a szakszervezetek tagságát és vezetőségét, hogy konkret javaslatok érdekében tömegmozgalmat hozzanak letre, a tagok legelemibb érdekeinek védelmére. IGY“TAKARÉKOSKODNAK” OK WASHINGTON, D.C. Szenátorok es képviselők demokraták es republikánusok egyaránt azon szorgoskodnak, hogy a költségvetést egyensúlyba hozzak. Azt javasoljak többek között, hogy a munkában megrokkant es munkakeptelenne váltaknak járó juttatásokat csökkentsék. E magatartásukat azzal magyarázzak, hogy a megsérült munkások tűi nagy juttatást kapnak és ezért mindent elkövetnek, hogy munkaképtelenségi státuszukat megtartsak. Metzenbaum, Ohio demokrata szenátora cáfolta e feltevést es adatokkal bizonvitotta, hogv a rokkantak fizetésüknek csak 49%-at kapják segélyként. Ezzel egyidoben a törvényhozók arra is törekszenek, hogy levágják a szövetségi nyugdijat. Egyesek javasolják, hogy adóztassak meg a nyugdijat, mások azt ajánlják, hogy csökkentsék azok nyugdiját, akik 62 eves korukban szándékoznák nyugdíjba menni. Vannak olyan törvényhozók is, akik fel akarják emelni a teljes nyugdíjkorhatárt 65 évről 70 évre. A nyugdíjasok azzal a veszéllyel is szembenállnak, hogy az inflációs áremelkedések ellensúlyozására megszavazott évi nyugdíjemelést csökkentik. DETROIT, Mich. Az ország legnagyobb autövállala- ta, a G.M. tervbe vette, hogy elbocsátja irodai alkalmazottjainak 10 százalékát, ami 18.000 irodai munkást érint. Eddig 131.000 automunkas vesztette el munka- lehetőségét. • NEW YORK, N.Y. Folyamatban vannak a tárgyalások a város megbízottai es a 265.000 városi alkalmazottat képviselő szakszervezeti vezetők között egy uj kollektiv szerződésre. A jelenlegi szerződés junius 30-án jár le. A városi megbízottak 4 százalékos béremelést a szakszervezetek 20 százalékos emelést javasolnak az uj szerződés két éve folyamán. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $.................................................. Naptárra: $........................................................ Név:.................................................................' Cim:................................................................. Város:..............................Állam:^.................. Zip Code:...................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 4__
