Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-01 / 18. szám

MdfUk 1 Május Elseje alapvető eszméje: minden ország dolgozol érdekeinek azonossága es altalaban az emberi testvériség — eltekintve bizonyos evangé­liumi gondolatoktól — amerikai talajban gyöke­rezik. A legnagyobb amerikaiak egyike, a mártírha­lált halt Lincoln elnök volt az, aki közel 120 esz­tendővel ezelőtt kijelentette, hogy a vérrokonság mellett a nemes épitó munkában való elfoglaltság a legszorosabb kötelek minden néo, minden or­szág dolgozoi kozott. És hogy Május Elseje lett e fennkólt eszme meg­ünneplésének dátuma, az is az amerikai történel­mi talajban, az amerikai dolgozok elszánt, elkese­redett küzdelmével, speciálisan az 1886-i sztráj­kokkal és az azokat követő Haymarket-i véreng­zéssel függ össze. Minden ország dolgozoi megértettek e nap je­lentőséget, azért terjedt el annak eszmeje minden ország, minden kontinens dolgozói között. A magyarországi munkásság például mar 1890- ben, tehát 90 évvel ezelőtt lelkesen ünnepelte Május Elsejét! A kiváltságos osztályoknak nem érdeke, hogy a munkások ünnepeljék e napot, hiszen a nyolc órás munkanap után ma már inkább a hét és hat órás munkanap jbercsókkentés nélküli követelése és bevezetese van napirenden. Az idén Május Elseje megünneplése azt jelenti, hogv követeljük az infláció hatékony eszközökkel való megszüntetését, a munkanélküliség felszámo­lása révén. Követeljük az esztelen háborús poli­tika, a fegyverkezési versenv megszüntetését, a SALT II ratifikálását, a szervezetlen munkások megszervezését, minden soviniszta, fajgyűlölő izgatás es szervezet, mint a Ku Klux Klan,a náci pártok felszámolását! Magyar munkásnok a békéért • * „ SALGÓTARJÁN, Az itteni kohászati müvekben dolgozo nők “Bajkál” brigádja üzenetet küldetett Carter elnökhöz az üzemet meglátogató Deák Zol­tán, lapunk szerkesztője réven. Kérik Carter elnököt, hogy “ne csináljon háborút, segítsen fenntartani a békét. Minden kérdést el lehet intézni békés eszkö­zökkel — mondottak — a háború csak pusztulást ho­zott Magyarországra és ar< egész emberiségre.” Deák Zoltán megígérte,hogy üzenetüket továbbít­ja a Fehér Házba. ^ WASHINGTON, D.C. 75.000 ember tüntetett szom­baton a nukleáris fegyverkezés és nukleáris energia felhasználása ellen. A főleg fiatalokból álló tömeg a Pentagon elé vonult. A rendőrok 300 fiatalt le­tartóztattak, A tüntetők között volt Dániel Ellsberg, a “Pentagon Iratok” nyilvanossagra hozója, háború- ellenes aktivista. FIGYELEM Ne mulassza el a következő cikkek elolvasását mai számunkban: AZ OLAJ A HÁBORÚBAN ES A BEKEBEN M 1 (Figyelő irasa) A MAGYAR KIVÁNDORLÁS 100 ESZTENDEJE (Kovács József) ÜZENET SZÜLŐHAZÁMBÓL (Rákosi Sándor) AMERIKAI WASHINGTON, D.C. Cyrus Vance külügyminiszter április 23-án benyújtotta lemondását Carter elnök­höz. Lemondását azzal indokolta, hogy helytelení­tette az elnök katonai akcióját Iránban, felelötlen- segnek tekinti azt, olyan lépésnek, amely súlyos vér­ontásra vezethetett volna úgy az irániak, mint az a- merikaiak részéről. Rámutatott továbbá arra, hogy az amerikai katonaság akcióba vetése Iránban nem­zetközi láncreakciót válthatott volna ki, beláthatat­lan következmenyekkel. Vance lemondása visszatükrozoje az Egyesült Álla­mok kul- es belpolitikáját meghatározó pénzügyi; ipari es katonai érdekeltségek belső konfliktusa to­vábbi mélyülésének. Köztudomású, hogy a jelenlegi kormányzat csak­nem teljes személyzetét, Carter elnöktől, Brzezinski- tol kezdve Brown hadügyminiszteren, Blumenthal, volt pénzügyminiszteren keresztül Vance külügymi­niszterig Warnke volt leszerelési főtanácsosig a Rocke­feller érdekeltségek által létrehozott “Tripartite Commission” jelölte ki és juttatta a rendelkezésük­re álló korlátlan anyagiak felhasználásával hatalom­ra. A Tripartite Commission terve az volt, hogy a kormányzatban az amerikai nagytőke minden réte­ge, kulcsérdekeltsége arányosan legyen képviselve, azaz 4ielvet foglaljanak benne a katonai-iparijobba- dán szovjet-eiienes komplexum képviselői ( mint például Brzezinski), éppen . - val való gazdasági kapcsolaté, %, - „ keleti és egyéb ipari és pénzérdek -0 Vance, George Ball és Warnke is. ^ ­Ezek az erdekeltsegek kezdettől 1^ ^ & belső harcban voltak egymással a maguk ^ tülsulyba helyezéséért. Addig, amig az eg, ugy-ahogy meg volt, Carterék a detente politic követték: Carter aláírta a SALT II.-t, de mire a döi to fontosságú egyezmény szenátusi elfogadására ke rult volna sor, engedett a jobboldal nyomásának. Az amerikai imperializmus közép-keleti pozíció­inak megingása volt az, amely elsősorban előidézte a kockázatosabb kidpolitikát hirdető érdekeltségek befolyásának jelenlegi túltengését. Vance lemondása mérföldkő e belső tusa kifejlő­désében. Ugyanakkor intő jel kell, hogy legyen az ország minden retegenek arra nezve, hogy a béke ügyét minden eddiginél nagyobb veszély fenyegeti. Vért szívott fel szomjasan Irán két, véghetetlen- nek latszó homoksivatagjának, a Dast-e-Kavir és Dast-e-Lut határterülete: nyolc fiatal amerikai vérét. Es ki tudja, hogy e percekben, melyekben e sorokat írjuk, még hány amerikai katona bolyong ehesen, szomjasan, láztol gyötörve a kietlen tájon. Carter elnök sikertelen “mentési” akciójának ál­dozatai ok. Annak ellenére, hogy ez ev januar 8-an o maga hangsúlyozta a kongresszus küldöttsége előtt, miszerint “azok legtöbbje, akik tanulmányoz ták e kérdést, megegyeztek abban, hogy a túszok­nak katonai eszközökkel való megmentése elkerül­hetetlenül fiaskóban és a tüszők halálában fog vég­ződni”, utasítást adott katonai akcióra a kiszabadi- tas végrehajtására. Április 24-én hat óriási C—130 tipusu katonai szál­lító repülőgép indult el egy kairói repülőtérről az iráni sivatagban tartandó találkozásra. Ugyanakkor az Indiai-oceánon állomásozó Nimitz repülőgép anyahajóról nyolc RH-53 tipusu helikopter szállt fel 180 tagú rohamosztagos csapattal. Bár a rajtaütést állítólag harminc föpróbaelozLe meg, nem számoltak Irán éghajlatával, a sivatagban hirtelen keletkező homokviharral. A helikopterek egymás után váltak üzemképtelenné. Egy visszare­pült a hajóra, a többinek le kellett szallnia. A találka helyén azután mindezek tetejébe az egyik teherszal- litó repülőgép összeütközött egy helikopterrel. Mind­kettő azonnal lángba borult, nyolc katona halaira VER IS HOMOK égett, vagy halálos sérülést szenvedett, öten sú­lyos égési sebeket szenvedtek. Ezen utóbbiakat az U.S-be szállították. Az utólag nyilvánosságra jutott részletek szerint a rohamosztagos csapatból 90 katonát Teherán kö­zelibe szailitottak volna a helikopterek. Onnan a ma­gukkal hozott autókon száguldtak volna a fővárosba a követségre. Ott altatógázzal akciókeptelenné tet­ték volna az őröket, majd összeszedve a túszokat, visszahajtottak volna a helikopterekig, onnan a siva­tagba a repülőgépekhez, s haza Amerikába! Nem igy történt! Báni Sadr iráni elnök kiielentette, — es e kijelen­tést támogatja a new yorki Daily News washingtoni (folytatás a 2. oldalon) AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254—0397 VANCE LEMONDÁSA Ára25ce*t

Next

/
Thumbnails
Contents