Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-17 / 16. szám

A szívinfarktus korai felismerése A legújabb amerikai vizsgálatok szerint sok eset­ben egy rövid ideig tartó átvilágítás segítségével fel­ismerhető a fenyegető szívinfarktus — jelentette be Frank M. Sones, clevelandi szivspecialista a szívko­szorúér betegségek Frankfurtban tartott harmadik szimpózionja alkalmából rendezett sajtoertekezleten. A kongresszuson kereken 250 európai, amerikai, ka­nadai orvos és tudós vett részt. Egy korszerű képerősítő eljárás segítségével So­nes mintegy 500, ötven és hatvanév közötti szívbe­teget világított át es a betegek 84 %-nál mészlerako- dást fedezett fel a koszorúerekben. A tudós ebből arra következtetett, hogy a mészlerakodás minden valószínűség szerint a szívkoszorúerek későbbi elzá­ródását idézi elő, ami azután szívinfarktust okoz­hat. Minthogy az általa alkalmazott sziwilágitás csak néhány másodpercig tart és véleménye szerint nem veszélyes a paciensekre, Sones elkepzelheto- nek tartja, hogy módszerét rövid időn belül nem­csak a# Egyesült Államokban fogjak alkalmazni a szívinfarktus korai felismerésére. Eddig különleges katétereket alkalmaztak a szív­koszorúerek szűkülésének felismeresere. A katéte­rek kontrasztanyagot fecskendeznek a szívbe es ez­által a röntgen képernyőjén láthatóvá válnak a ren­dellenességek. A szívinfarktus és a testmozgás A sífutók és a maratónfutók vérében lényegesen több lipoprotein van, mint az átlag lakosságéban, es ezekről a lipoproteinekröl ismert, hogy védelmet nyújtanak a szívizom-in farktus ellen. Az amerikai kardiológusok szövetségének legutóbbi közgyűlésén arról számolták be, hogy sífutók vérében nagy meny- nyiségu lipoproteint találtak. Összesen 59 maraton- futó és 85 sífutó vérét elemezték és hasonlították össze 74 viszonylag keveset mozgó ember vérével. A futok véreben jóval több lipoproteint találtak, mint a főként ülő foglalkozást űző és keveset moz­gó emberek verében és ez a nagy lipoprotein szint nem függött össze a táplálkozás mértékével és mód­jával. H $ 4.60 iszak 10.— k, jk ®-— lya 3.30 | áerek 12.— z Hainatatian eiet 12.— I I Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— | I Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— g 5 Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— I A nő a pokolban is az úr $ 9.— Pók 1 2.— í Édesanyánk Ö $ 9.— Hárman egymás J Kapható: 9.- j f PÜSKI - CORVIN | Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 1 Telefon: 212-879-8893 ' | SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, April 17. 1980. Ciprián fráter tett először próbát A Magyar Közlekedési Muzeum becses ereklye­ként őrzi a magyarországi repülés történetének fent- maradt emlékeit és az egykori gépek valósághű mo­delljeit. Az egyik kiállításon megismerkedhetünk iónéhany eddig ismeretlen adattal és dokumentum­mal is. Összeállításunk ezekből idéz nehányat. “Nem ama bétsi órás, Degen ur volt az első, aki próbát tett mesterséges szárnyak segedelmével ma­gát a levegőbe emelni, hanem előtte jó idővel a Veres Klastrombán Szepes megyében, egy Ciprian nevű fráter tett először próbát... Többre is ment ezzel a próbájával, mint Dégen ur, mert ... nem vett maga segedelmebe egy-két levegő golyóbisokat, hanem szabad levegőn a Korona hegy bércéről repült fel jo magasba.” FENYODESZKA SZÁRNYAK Mendemondák nyomán, az 1700-as évek elején tett első magyar szárnypróbálgatásokról eképpen ir a “Hasznos mulatságok” 1825. évi kiadasa. Nyit- ra püspöke aztán elrendelte az “ördög szekerének” nyilvános elégetését, Ciprian szerzetes pedig kiűze­tett a klastrombol. Később, 1794-ben, az egykorú krónika szerint egy dömsődi kádármester vékony fenyödeszka szár­nyakkal “a réteken egy szénaboglyárol a másikra, 15 es 20 ölnyi távolságra számtalan emberek bámu- látára sas módjára repkedett.” Kevesen tudják: em­bert és valamicske terhet szállító futárrepülögép találmányát kínálta fel a Kossuth vezette Honvédel­mi Bizottmánynak a feltaláló Wagner Jenő 1848. december 20-an. Emberrel Magyarországon 1811-ben röppent első ízben léggömb a levegőbe. “Hétfőn estve, nem ugyan Labyrinthusböl, hanem tágas mezőrül Pesten, a Va­ros Erdeje mellül Magyar Országban legelőször fel- emelkedett egy ui Dedalusként Menner ur a levegő golyóbisával. Ez olyan nagy*volt, hogy 3600 akó bor belefért volna.” Külön attrakció: a hidrogénnel töltött textilballon kosarából kis ejtőernyőkkel há­ziállatok ereszkedtek a földre. Az égi jármű a szelek szárnyán egeszen Gyöngyösig sodródott. A keszthelyi Schwarz Dávid volt a kormányoz­ható léghajó merev szerkezetű, aluminiumburkolatu változatának feltalálója. Berlinben 1897-ben épített légijármuve felbocsátását már nem érhette meg. Öz­vegye a találmányt a szabadalmakkal együtt eladta bizonyos Zeppelin grófnak... Blériot 1909. október 7-én parádézott Budapes­ten. (Néző 200 ezer, lovasrendör 165, gyalogos poszt 800, mentőkocsi 11, orvos 12, rendőrorvos 5, detektívek, páholy négy személyre 100 korona, szá­mozott tribün 6-30 korona, állóhely 1 korona.) Ez idő tájt Rákos mezején, az akkori lovassági gyakor­lótéren már gyülekeztek a bátor férfiak, a repülés magyar úttörői. Munkájukhoz a közvélemény gú­nyosan és hitetlenül bíbiceit. A “guruló magyarok” hamarosan csattanós választ adtak. Elsőnek Ador­ján János bambuszvázas gépe, a Libelle emelkedett a magasba 70 éve: 1910. január 10-en. KERTBEN LANDOLT Budapest fölött elsőként Prodam Guidó pilóta repült, 1911. november 4-én, Horváth Ernő tanár gépével. A rákosi repülőtérről mintegy 50 méter ma­gasra emelkedett. Újpest felé tartott, a Duna men­tén vissza az összekötóhidig, majd Kőbányán egy bolgárkertben landolt sikerrel. Az első magyar szigo­rított repülővizsgát js ö tette le, 1912-ben. Pesti Hírlap, 1911. október 11.: “Hírek a rákosi aerodromból. A rákosi pilóták sűrűn végeznek fel­szállásokat. Meglepően sikeres repülést produkált Kolbányi monoplánjával Takács Sándor pilóta... több ízben jelentékeny magasságban repülte végig a pályát, és gépe az «erÖs, oldalról jövő széllökések dacára is stabilnak mutatkozott...” Budapesti Hírlap, 1912. május 30.: “...Heten­ként újabb és újabb eredményekről számolunk be... Takács Sándor... ma reggel az összes eddigi eredmé­nyeket felülmúló sikereket ért el.” Nem egészen öt hónap múlva ö lett a magyar aviatika első halottja... Huzalokból, vászonból, falécekből összeállított kezdetleges gépek. Bátor, kudarcokon edződött emberek, Rákos mezeje. A mai modem gepek abla­kából villanás csak, parányi pont csupán, ami meg­maradt belőle. CSILLIOGO VÁZÁK Két részlégé van Derecskén a Debreceni Üvegfel­dolgozó Ipari Szövetkezetnek. A tuköröntők és az olomkristaly-csiszolok elmúlt évi termelése megkö­zelítette a 20,illetve 10 millió forintot, s nyeresé­gük is szépén növekedett. TERJESSZE LAPUNKAT Százhalombattán az Adria j vezetéken szállított kőolaj Megérkezett a százhalombattai fogadóállomásra a tavaly decemberben üzembe helyezett Adria veze­téken szállított olaj. A vezetek magyarországi szaka­szát előzetesen vízzel töltöttek fel, s azt tolta maga előtt — mintegy 60 atmoszféra nyomással — az olaj. Százhalombattán négy — egyenként 30 ezer köbmé­teres — tartály készült az olaj fogadására; egyébkent maga a csővezeték is alkalmas tárolásra. Az ország­határ és a dunai Kőolajipari Vállalat közötti szaka­szon mintegy 50 ezer tonna olaj fér el. A vezeteken nemcsak a feldolgozásra kerülő olajat szállítják, ha­nem csehszlovákiai finomítókét is. Ipari vásár Szegeden Julius 18 és 27 között rendezik meg a hagyomá­nyos szegedi ipari vásárt, amelyre eddig 350 hazai és külföldi kiállító jelentkezett. A száz külföldi vállalat többségé a szovjet, lengyel, jugoszláv és finn testvér­varosokat képviseli. Ötven kiállító már jelezte, hogy bemutatott termékeit, újdonságait a látogatok a helyszínen megvásárolhatják. 8 -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents