Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-17 / 16. szám
Thursday, April 17. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Húsz év, amely meg fogja rendíteni a világot 1980-nál olyan húsz év kezdődik, amely gyökeres változásokat hoz életünkben. Carter elnök a nyáron meg ünnepélyesen figyelmeztette az ország lakóit; “Mindig azt hittük, hogy gyermekeink jobban fognak élni, mint mi. Ideje ráébredni, hogy ez nem igaz.” Carternak csak részben volt igaza; gyermekeink nem fognak jobban élni, mint mi, de másképpen fognak élni. Es hogy végső soron boldogabban-e, az tőlük es tolunk függ, attól, hogyan tudjuk előké- sziteni okét az uj világ napjaira — abban kell majd élniük. Ehhez persze azt kell tudni,milyen lesz majd ez az uj világ. Sokan tanakodnak ezen. Franciaországban nemzetközi beszámolót szervezett a Futu- ribles csoport a 2000. év Európájáról. Ott is sok érdekes hallatszott el a jövőről. Csak néhány téma: az uj nemzetközi világrendszer agya es idegrendszere a telematika lesz. Először a történelemben minden ember ugyanakkor, ugyanazt fogja álmodni. A tudományok királynője, amelynek alkalmazasa a következő évtizedeket uralni fogja.a biológia. Az orvostudomány kevésbé látványos lesz, de hatékonyabb és egészében véve kevésbé költséges. A nők emancipációja lesz a századvég nagy erkölcsi témája es hogy a konkrét példákból is merítsünk: közel van a nap, amikor minden tehen ikerborjakat fog elleni. Amikor Europa rakényszeritette hegemóniáját a világ többi részére, vagy is a múlt században, azt a terjeszkedést igazi demográfiai robbanás kisérte. Nagy-Britannia lakossága egy évszázad alatt megnégyszereződött. Most csökken a feher emberek lélekszama. Becslések szerint a nemzedékek reprodukciójához minden házaspárnak átlag 2.1 gyermeket kell világra hoznia. Az északnémet nagyvárosokban ez a mutató jelenleg 0.8. A tendencia hasonló minden iparosodott országban. A harmadik világ országai viszont, amelyek,noha szegények, szintén kezdik élvezni az orvostudomány fejlődésének aldasait, nagy mértékben növelik lélekszámúkat. A demográfusok nem kongatják a vészharangot, azt mondják, a jelenlegi helyzet nem lesz tartós, a fehér fajtájú népek szaporasága megint növekedni fog, a többieké pedig csökkenni, és 2050 táján az emberiség újra egyensúlyba kerül. De addigra a népességi viszonyok megváltoznak. Mivel a történelmet az emberek csináljak, nyilvánvaló, hogy a jövő században a világ sorsáról nem Európában fognak dönteni, hanem ott, ahol a legtöbb ember él, az emberiség 57%-a; a Csendes óceán partjai körül. Civilizációnk, amely sokáig mediterrán volt, mostanára atlanti lesz. Ha ugyanazok az okok továbbra is ugyanazokat a következményeket hozzák létre, újabb változásra számíthatunk: a világ csendes-óceáni lesz. Az Egyesült Államokban máris megfigyelhetjük, hogy a nyugati part fontosabba vált a keleti partnál. A nyugati ember kudarcának tünete es jelkepe az energiaválság. Azt hittuk, hogy vegleg megbirkóztunk az éhséggel, a hideggel, a szenvedéssel, a gépek mindenben kisegitenek. Felépitettünk egy teljesen mesterséges világot, egy ipari világot, ahol a gépi erő helyettesíti az ember vérét es verejtéket. Gépi erő, amely jóformán semmibe sem kerül. Csak lyukat kell fúrni a földbe és máris felszökik az olaj. Százezer év óta él ember Amerikában Honnan származnak az amerikaiak? Mikor került először erre a földrészre? Az indiánok voltak az ös- lakok? A tudományt ez mar régóta foglalkoztatja. Kiderült például közben, hogy Kolumbusz Kristóf nemcsak indiánokat talalt az újvilágban, hanem fe- herborüekre is bukkant. A hódító spanyolok es portugálok úgyszintén. Mi ennek a magyarázata? f ». II Felteves sok van. Az egyik a kovetkezo;az archeológusok azt bizonygatják, hogy nem kellett hajó, vagy csónak az átkeléshez az újvilágba. Atmehettek oda gyalogszerrel is az európai es ázsiai öslakok. A jégkorszakban a Föld területének egyharmadat jégár, gleccser borította. Egy-egy kis csoport majdhogy nem átsétálhatott Szibériából Alaszkába. No persze ez a vándorút 1900 kilométer, s ma Bering-szorosi | I nak vagy tengernek nevezik, de akkor tartós jégár borította. A természethez szokott embernek mégsem jelenthetett akadalyt. Azok az óslakok, akik a Bering-szoroson keresztül “kitántorogtak" Amerikába, természetesen nem az újvilágot akarták felfedezni. Ilyesmiről fogalmuk II \ \ ff sem volt. Ok halaszni-vadaszni mentek. Zsákmány.. | l ». t ra leltek, ahol fölengedett a jégár. Követtek a vadak nyomait. Mert az állat jobban tudta,mint az ember, hogy a tundrákon hol található enyhülés idején a szükséges legelő. így jutottak el a mai Alaszkába, majd Kanadába és az Egyesült Államok területére. Es minthogy ott, egyre délebbre megtalálták létük biztosítását, maradtak. Letelepedtek. Egyébként sem találták volna meg a visszafelé vezető utat. Az újabb régészeti leletek azt tanúsítják, hogy mégsem ók voltak az amerikai öslakok. Tálán olyan értelemben igen, hogy többségükben Ázsiából és a mai Indiából települtek át, s részben az ö utódaik az indiánok. Mindez feltevés. Kétségtelen azonban, már ö előttük is éltek emberek az eszak-dél amerikai földrészen. II I ' Újabban egy James M. Adovasia nevű régész, a Pittsburgh-i egyetem tudósa kezdte meg tanítványaival a munkát Pennsylvania államban. Indián cserépff f , edenyekre, landzsahegyekre, allati csontmaradva- nyokra, elszenesedett kukoricára es ősi tüzhelyekLesz energiánk a következő két évtizedben, de másfajta. Sok a szén, van atomenergia, vannak más lehetőségek: a tengerek, a napsugárzás, a szél, a biomassza, a föld hője mind adhat energiát. Am mindezek az energiafajták költségesek. Az embernek most már meg kell gondolnia, mielőtt egy uj gépet használatba venne, hogy valóban szüksége van-e rá. is kényelmét jól meg kell fizetnie. Az orvostudomány is megváltozik. Eleget álmél- kodtunk a csodálatos gyógyszereken. Volt altató tablettánk, ébrentartó tablettánk és jókedvcsinalö tablettánk. Azt terveztük, úgy cserélhetjük elhasználódott szerveinket, mint kocsinkon az abroncsot. Most ráébredtünk, hogy ez a fejlett orvostudomány töméntelen pénzbe kerül. T i/ eM jt * • * • * "1 trvu Ji&jMl á ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDAA . 1437 Third Av*mw, N*w York, N. Y. .< (A 81-ik Street sarkAn) — Telefon: LE 5-MH . ' Menőnek, nuletésnapl torták, lakodalmi, BW , í kfltavah-torták. — Portán mállitonk ax o-t| ► minden rámáké. — Ette 7-M-i* nyitva É é * ^ re bukkantak, amelyekről könnyen megállapíthatták, hogy az időszámitásunk előtti évezredből szármáznák. A Kaliforniában talált őskoponyát 48.000 évre vezették vissza. Végül több egyeb lelet feltárása minden kétségét kizáróan azt tanúsította, hogy Amerika területen már 75—1 00 ezer évvel ezelőtt eltek emberek. A föld és az éghajlat hűvös es nedves lehetett, de erdőkben, mezőkben és állatokban gazdag Négy méter nagyságú mammutok eltek itt. Vadaszszerszá- mokat különösen az indiánok fejlesztettek magas fokra, ugyancsak ők teremtettek meg a mezőgazdasági kultúrát. Olyan nővenyféléket termeltek, mintegy ötezer év óta, amelyeket az akkori világ másutt nem ismert. Kukoricát, krumplit, paradicsomot, foldimogyorot, ananaszt, paprikát, kakaót, dohányt. E mezőgazdasági termékek Amerikából kerültek at Európába és honosodtak meg, Kolumbusz felfedezése után. És talán meglepően hangzik, de tény, hogy az úgynevezett kinafa kérgét először az indiánok hasznosították — kininként — gyógyításra. Egyre több történész ismeri el, hogy bizonyos kapcsolat mindig fennállt a földrészek között, már Amerika felfedezése előtt. Lehetséges, sőt valószínű, hogy ez az óceánon túli "egyuttmúkódes” csupán mindig szükkórre korlátozódott. Ezért nincs maradandó nyoma. Előfordulhat, hogy sok mindent kétszer kellett feltalálni. Ideát és odaát. Például a . . / ' I t cinn, vagyis az on es a réz ötvözetet, a bronzot. A nyilat és az íjat. Nem vitatható azonban, hogy az amerikai földrészen már évezredekkel ezelőtt olyan kultúra alakult ki, amely egyes területeken fölötte állt az óvilag művelődésének. Különösen Közép-A- merikában és Peruban. Többet tudtak például a csillagaszatról. Kalendáriumuk pontosabb volt, mint az európai időszámítás. Városaik is gazdagok voltak. Fejlettebb volt a mezőgazdasági kultúrájuk, mint t / , az európai. Csupán egy dolgot nem talaltak fel az indiánok es a többi őslakók'.a puskaport. Végső soI I i,i ron ez lett e nagy kulturaju es emberséges oslakosi ' * sagnak a veszte es vegzete. Vámos Imre A világ legtakarékosabb emberei a svájciak es a japánok, ok ugyanis kétszer vagy háromszor annyi pénzt takarítanak meg és helyeznek el bankban, mint a világ más országainak állampolgárai , A japan International Savings Banks Institute közölte, hogy Japánban az egy fóré jutó bankbetétek Ösz- szege 1978 végere elérte a 13.305 dollárt. Ezt az összeget a világon csak Svájc előzte meg. • Ingyen telefonált Roma 2.500 lakója két éven at, mivel állomásuk nem volt bekapcsolva az elszamo- lokózpontba. Valamennvien az olasz postaúgyi minisztérium és az állami telefontársaság alkalmazottai voltak es hatalmas összegű kart okoztak. # * A tömegközlekedési eszközök használatában la- páh áll az első helyen a világon: naponta 21 millió ember használja Tokió vonatjait, metróit, buszait. A közelmúltban Japánban jelentést keszitettek a személykocsik jövőjére vonatkozóan. A jelentes megállapította, hogy a tokiói földalatti igenybevetele 1955 óta tízszeresére növekedett es ma mar a japan fovaros dolgozóinak csupán hét százaléka jár munkahelyere kocsival.
