Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-17 / 16. szám

p Thursday, April 1 7. 1 980. AMERIKAI MAGYAR SZO Emlékezzünk vissza 1976-ra. Carter, a Demokrata Párt országos elnökjelöltje,ezt mondotta: “A nemzet fő veszedelme — az infláció.” Amint beköltözött a Fehér Házba, megkezdte az infláció- ellenes harcot. Amikor átvette az ország kormányzását, 4 száza­lékos volt az infláció. Az első év folyamán folytatott harc eredménye az infláció 75 százalékos EMEL­KEDÉSE lett, 7 százalékra. Carter elnök kormányzásának második évében, még nagyobb buzgalommal folytatta infláció-elleni harcát. Eredmény: újabb, ezúttal 100 százalékos emelkedes,14 százalékra. Ezek az eredmények semmivel sem csökkentettek Carter elnök lelkesedését. Tovább folytatta az in­fláció elleni harcot. Ezúttal egy uj cárt nevezett ki a harc megszerve­zésére e's folytatására: a nagy bajuszos Alfred Kahnt. Az uj cár által vezetett infláció-ellenes küzdelem példátlan eredményt hozott. AZ INFLÁCIÓ MAGASABB^ LETT, MINT AZ ORSZÁG TÖRTÉNETÉBEN BÁRMIKOR BÉKE­IDŐBEN. Az infláció 1980. első negyedében 18 százalékra emelkedett, ami “katasztrofális” helyzetet terem­tett, mondotta James Reston, a New York Times politikai kommentátora a március 19-i cikkében. Carter elnök három éven at folytatott harca az infláció ellen olyan nagy sikerrel járt, hogy ez év márciusában szükségesnek tartotta, hogy a febru­árban beterjesztett 1981—1982-es szövetségi költ­ségvetést (amelyet úgy jellemzett, hogy nagyon fru- gális es csak 16 milliárd deficittel fog az végződni) sutbadobja és uj költségvetést hozzon létre; újabb 3 milliárd dollárt kell kipréselni és ezzel egyen­súlyba kell hozni a kormány bevételét a kiadások­kal. Ez majd megoldja az infláció problémáját, mondja Carter elnök. Első lépes: fel kell emelni a benzin után fizetendő adót gallononként 10 centtel. Senki sem tudja, hogy e lépés mikent csökkenti az inflációt? DE MINDENKI TUDJA, HOGY AZ ÚJABB ADÓ CSAK EMELI MINDAZON MUNKA SOK KIADÁSÁT, AKIK CSAK AUTÓVAL TUD­NAK MUNKAHELYÜKRE MENNI ÉS ONNAN HAZATÉRNI. Második lépés: fel kell emelni a kölcsönkamatot azok reszere, akik hitelre vásárolnák. E lépés milliókat kényszerít a szükséges árucik­kekről való lemondásra.Milliők képtelenek lesznek cipőt venni gyermekeik részére, ruhát venni, noha szükség van rá. Számos más szükségleti cikk felhal­j as'iT"1" 1 AMERIKAI , MAGYAR SZO USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. (30 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. u 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under tt* * Act of March 21,1879, at the P.0, of New Yortr. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; féle'vre &— dollár ; Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár • • félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 mozódik majd az üzletekben, és ezrek, tízezrek, százezrek, milliók vesztik el majd munkájukat. Tör­tént ez mar az építőiparban, a gumiiparban, az acél- es autóiparban, a szövő, ruha, cipő és számos más iparban. Harmadik lépés: csökkenteni kell a szövetségi kormány kiadását. Jelenleg helyszűke miatt, csak két tervbe vett szövetségi kiadas csökkentését említ­jük. El akarják törölni azt a szövetségi intézményt (CETA), mely hivatva van szakképzést adni a mun­kanélküli fiataloknak. E lépéssel 700 millió dollárt vélnek megtakarítani. A másik tervbevett lépés: a szövetségi nyugdíja­soktól meg kell vonni az évi járulékemelést, amely ellensúlyozza az infláció okozta árdrágulást. Köztudomású, hogy a szövetségi nyugdíjasok dús­kálnak a jólétben. Nem tudják mire költsék a havi nagy összeget, amit nyugdíjként kapnak a szövet­ségi kormánytól. A politikusok elhatároztak, hogy a 30 millió nyugdíjas és rokkant segítségére sietnek és megvonják tőlük az évi infláció-ellenes nyugdíj­emelést. E lépés majd megoldja az inflációt és az or­szág minden lakosa élhet gond nélkül — a végtelen­ségig. Valóban a nyugdíjasok nem tudják mire költ­sék nyugdijdollárjaikat? Eleiemre, vagy doktorra és orvosságra, vagy lakbérre es tüzelőre, mert vagy az egyikre, vagy a másikra telik csupán. A nyugdíjasok milliói, a szövetségi kormány által megállapított nyomorszint alatt élnek. Ha e tervet nyélbeütik, újabb milliók kerülnek a nyomor szörnyű mocsará­ba. A politikusok e lépéssel 800 miihó dollárt óhaj­tanak megtakarítani. Nyilvánvaló mindezekből az az elkerülhetetlen tanulság, hogy a Carter elnök által javasolt legújabb infláció- ellenes lépések az infláció további fellendü­lését és egy nagyon komoly gazdasági válságot fog­nak eredményezni. ALACSONYABBAK A BEREK AZ USA-BAN Széles körökben még ma is az a tévhit uralko­dik, hogy az Egyesült Államok üzemeiben dolgozok magasabb bért kapnak, mint bármely más ország dolgozoi. Ezt semmisítette meg a Towers, Perrin, Forster & Crosby vállalat 1977-es kutatása, mely adatokkal bizonyította, hogy Japán, Svédország, Belgium és a Nemet Szövetségi Köztársaság munká­sainak munkabére magasabb, mint az USA munká­saié. Mig az USA-ban 1977-ben az átlag órabér $ 5.63 volt, addig Japánban $ 6.70, Svédországban $ 6.13, Belgiumban $6.00 és a Német Szövetségi Köztársaságban $ 5.76. Ezekben az országokban a kedvezmények is job­bak; több szabadságot, több fizetett ünnepnapot és előnyösebb egeszsegügyi biztosítást kapnak a munkások, mint az Egyesült Államokban. Svédországban például az egészségügyi biztosí­tás költségét a munkáltató fedezi száz százalékban. * WASHINGTON, D.C. Izrael miniszterelnöke, Me- nachem Begin megérkezett az U.S.-be, ahol két na­pos tárgyalást folytat Carter elnökkel. • NEW DELHI, Indira Gandhi, India miniszterelnöke ellen gyilkossági merénylet történt. A tettest el­fogták. Kettőn áll a vásár A II. világháború négy éve alatt a nyugatiak kénytelen-kelletlen elfogadtak a nem kívánt szövet­ségest, de az említett bizonyos körök még a háború alatt sem adtak fel a SzU iránti ellenséges érzelmei­ket. Ami enyhülés és együttműködés a SzU-val a háború alatt történt, az F.D. Roosevelt és közvet­len környezetének érdeme. A háború befejezéséhez közeledett, amikor Roosevelt meghalt, az ót kővető ádáz szovjetgyűlölő Truman elnök alatt a régi el­lenségesség teljes erővel és most már nyíltan kitört, és kezdetét vette a hírhedt “hidegháború”. A hideg­háború szülte a CIA-t, amelynek kiteijedt hálózatú, titkos és gyakran törvénytelen működése ma már közismert, de a számos leleplezés ellenére ma is foly­tatja áldatlan tevékenységét. A CIA 30.000-nél több alkalmazottja nem keresztrejtvények megol­dásával tölti idejét, hanem a SzU és a szocialista országok elleni rágalmak és hazugságok terjesztésé­vel, kémkedéssel, szabotázsakciókkal, ellenforradal­mi lázongások szervezésevei, stb. Ezekkel egyidejű­leg az USA kormánya katonai bázisokat és meg­figyelő állomásokat állított és állít fel vazallus or­szágokban; több mint 2500-at 114 országban, me­lyek körülveszik a SzU-t. Az USA volt az első es idáig egyetlen alkalmazója az atombombának, az USA kezdte el az egyre borzalmasabb nukleáris fegy­verek gyártását, mindenkor az “első csapás képes­sege” után törekedve, mindezt kimondottan a SzU ellen, mint a “fenyegető” ellenseg ellen irányítva. A II. világháború óta az USA a CIA alkalmazásával beavatkozott számos országban, hogy eltávolitson haladó irányzatú kormányokat, helyükbe fasiszta jellegű kormányokat ültetve; ezek közül csak néhá­nyat említve: Koreában 1950-ben, Iránban 1953-ban, Guatemalában 1954-ben; Chilében 1973-ban; ilyen vegzetes beavatkozás volt a Vietnam-i háború. Ez alatt a 35 éves időszak alatt a SzU több, mint 100 béke- és leszerelés iránti javaslatot tett, melyeket a nyugati államok elutasítottak, mert azok nem il­legtek bele a háborús politikai terveikbe. Ez az ut csak egy véghez vezet: az emberiség elhamvasztásá­hoz es világunk elpusztításához. Ettől a veszélytől csak egy módon lehet az emberiséget megmenteni, még pedig a nyugati államok politikájának 180 fo­kos irányváltoztatásával. Harctér es atomfegyverek helyett leülni a kerekasztal köré, és őszinte béke­vággyal megbeszélni az államok egymás közti prob­lémáinak megoldását, megtárgyalni a világ sokat szenvedett népei égető szükségleteinek, élelmezés, egészségi ellátás, iskolázás kielégítését, a fegyverke­zés megszüntetését és leszerelést, a nukleáris fegy­verek megsemmisítését. Az igy megtakarított pén­zekből a népek szükségletei kielégíthetők, az igy felszabadult katona-munkáskezek visszatérhetnek bekét szolgáló hasznos termelésre. A fent lerajzolt képből kiviláglik, hogy most már a kettő közül a USA és szövetségesein, a nyugati hatalmakon múlik az első lépés megtetele a kerekasztal felé, meggátol­ni háborúra úszitó héjákat és a tábornokokat, és háború helyett békéről beszélni. Vissza kell térni a detente útjára, jóváhagyni a SALT II-t és megkezde­ni a SALT III tárgyalásokat. (Kettőn áll a vásár! Az egyik már megtette kötelességét, most a másikon, az USA-n es társain a sor.) V. 0. Újítsa meg előfizetését! KESERŰ ORVOSSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents