Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-03 / 14. szám

Thursday, April 3. 1980. Pt/ltfp+hA* : ÖRDÖGI KRÓNIKA Eveken at írtam itt (akar e lap többi munkatársa) es másutt, hogy a polgári sajtó es politika túlnyo­mó többsége a humanizmust, az emberi elet szentsé­gét csupán megtévesztő propagandaként tiszteli és hirdeti. Valójában csak akkor háborodik fel, ha a baloldalt (főképpen a kommunistákat, ezek közt is a Szovjetuniót és szövetségeseit) érik a sokszor koholt és valótlan vadak: az u.n. “szabad világban’’ elkövetett tömeges népirtások és mészárlások miatt kevésbé háborodnak fel (néha nem is titkolják, hogy örülnek nekik), ha lehet, szépítve jelentik vagy el is hallgatják azokat. Még olyan eraberbaráti célt szolgáló szerv is, mint az Amnesty International kénytelen e hamisí­tott világkép szolgálatába állni: minthogy a szocia­lista országokban — Kinat és (ha ez szocialistának nevezhető)a Pol Pot-banda által elnyomott Kambod­zsát kivéve — hosszú ideje nem öltek meg senkit politikai okból, jelentéseiben egymás mellé állít olyan különböző tényeket, mint pld. hogy Argentí­nában 15.000 baloldalit meggyilkoltak és egy cseh disszidenst a biró ele állították. Ez a hipokrhissel súlyosbított dühöngés példát­lan erővel hangzik az USSR afganisztáni akciója el­len. Miután főképpen az USA, de a többi nyugati hatalom is 35 év óta — hogy ne menjünk messzebb­re vissza — sűrűn beavatkozott — fegyverrel vagy belső felforgatás utján — más országok ügyeibe, most az egész nyugati világ — egyes kommunista partok részvételével az énekkarban — úgy gyalazza és fenyegeti a Szovjetuniót, amely Afganisztánban a saját stratégiai életérdekét is védi es nem túr újabb Chilét a maga déli határán — mintha az afgan kormányzat védelmével a világtörténelemben példát­lan bűnöket követne el. A francia kommunista part vezére, Marchais ki­mutatja, mennyi vérengzés , gyilkolás terhelte az újabb két évtizedben azt a nyugati imperializmust, amely most uj világháború veszélyének felidézése­vei a Szovjetuniót vádolja a világ békéjének vesze- lyeztetésével. A kétségbeejtóen hosszú bűnlistából sorolom fel itt a következőket: 1961. Forradalom Angolában a portugál uralom ellen, 20.000 halott. Iráki kurdok függetlenségi harca, több tízezer halott. 1962. Franciaország (elvesztett) hábomjanak Al­gériában egy millió áldozata volt. 1ÚIEIIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Ine. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Eat. u 2ad Clus Matter, Dec. 31.1952 under .,. tto Act of March 21,1879, at the P.O. of ' New Yo*. N.Y Szerkeszd a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre IS dollar; félévre dollár ; Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar ' ■ félévre %.S0 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 1963. Iráni felkelők leverése, 30.000 halott. Irak: jobboldali puccs, több ezer halott. 1963-65 Délafrikában 200 kivégzés. Azóta is évente több, mint 100 kivégzés volt (feketék), bí­rói itelet alapjan. 1965. Indonézia: Kommunista puccs veszélyé­nek (soha sem bizonyított) vádja alapján megölnek 500.000 “kommunistát” (köztük csecsemőket). 1966. Guatemalái parasztmozgalom leverése 8000 áldozattal. 1969. A kinai “kulturforradalomnak” állítólag 1-2 millió áldozata volt. 1970. Jordán királya, Husszein, a nyugati sajtó kedvence, több ezer palesztinai ellenállót megölet. 1971. Pakisztáni tömeges gyilkolás, állítólag 800.000 halott. Ceylon (Sri Lanka) ifjúságának moz­galmát leverik, 10000 áldozattal 1972. Haiti: A diktátor terror-osztaga (Tontons macoutes) 200 embert megöl. Mozambik: Portugál csapatok agyonlőnek 400 személyt. Szudáni polgárháború, 50.000 halott (többségükben u.n. baloldaliak). Burundi: Két törzs háborúja, 200.000 halott. 1973. Nixon es Kissinger utasítására a CIA kato­nai puccsot szervez a baloldali Allende (őt megölik) kormánya ellen, 30.000 halott. Azóta évente újabb áldozatai vannak a diktatúrának. 1974. Irán, 700 kivégzés. 1975. Banglades: államcsíny, 200 halott, köztük az államalapító elnök. Argentína: az uralkodó tábornokok terrorcsapa­tai (AAA: Anticommunist Argentine Army) eddig 2.000 embert meggyilkoltak. Kambodzsa: Az USA Kissinger-tervezte háború­jának fé) millió áldozata volt. Vietnam: az USA 15 éves tamadó háborújában 2 millió ember vesztette életét. 1976. Délafrikai rendőrök a feketék nyomorváro- saban, Soyetoban 575 személyt, főleg fiatalkorút agyonlőnek. (Előzőleg Sharpeville-ben lőttek hátba a rendörök 50 feketét.) Timor: Indonéz csapatok 75.000 embert megölnek, 200 ezer személy éhenhal. 1977. Argentína: eddig 20.000 ember “tűnt el.” Kambodzsa: A Pol-Pot-vezette “Vörös kmer” a nép harmadát, 2 millió embert, megölt. Jutalmul bevá­lasztották őket az ENSZ-be-, Kina és Thaiföld támo­gatja, Kina fegyverei, a nyugati sajtó dicsőíti Őket; Vietnámot, amely a népet e pestistől megszabadítot­ta, gyalázzák. . 1978. Irak: kommunista tisztek tömeges kivégzé­se. Brazília: egy kerületben a rendőrök halálbrigád­ja 177 embert megöl. (Az egész országban, évek folyamán e szám sokszorosát.) Befejezes a következő szambán. WASHINGTON, D.C. Megegyezés történt Mexikó es az USA kozott, amelyben az USA kényszerül elfo­gadni egy 23 %-os földgaz áremelést, 1000 köblában­ként $ 4.47-re. NEW YORK, NY. A Department of Health, Educa­tion & Welfare elutasította a Sydenham és a Metro­politan kórházak nyitvatartásához kérelmezett 42 millió dollárt kitevő szövetségi segely jóváhagyását. • • üzleti kijárószervek Nem először teszek e sorokban említést a magas üzleti körök befolyásáról országunk kormányzásá­ban. Figyelemre méltó közlemény jelent meg a N.Y. Times 1980. feb. 17-i száma 29. oldalán egy, a közel­múltban (Ralph Nader-rel kapcsolatos szervezet ki­adásában) megjelent beszánvolóról. Címe: A Vállala­ti Kijárók (Corporate Lobbies): Az Üzleti Kerékasz­tal (Business Round Table, BRT) és a Kereskedelmi Kamara (Chamber of Commerce, CC) Politikai Ar­culata, kiadója a Public Citizen’s Congress Watch, szerzői Mark Green, a PCCW igazgatója és Andrew Buchsbaum, az április 17-én megtartandó “Big Busi­ness Day” tájékoztatási igazgatója. A következőket emelem ki ebből a beszámoló­ból: “Vállalatoknak és vállalati kijároknak mérhetet­len politikai hatalmuk van, amelyet vétóként alkal­mazhatnak a kongresszussal szemben.” A két szerv pénzevei es más értékeivel óriási befolyást gyakorol a kormányzat működésére és gyakran megveszteget kormánytisztviselőket, állitja a beszámoló. “Pénzé­vel megvásárol tanulmányokat, ügyvédeket, közgaz­dászokat es időnként a kongresszus tagjait is. Pénz­zel meg lehet szerezni komputereket, címjegyzéke­ket, hirdetéseket, postabélyegeket, ami azt mutatja, hogy az üzleti kijárók, kiválóan felfokozott rend­szerrel, képesek a nagyközönséghez jutni.” Egy függelékben közli annak a 192 nagyvallalati vezérigazgatónak “titkos listáját”, akik a BRT-t al­kotják, megjegyezve, hogy a BRT-ben jelen van a “Fortune 500” vállalatának legtöbbje, és a BRT tag-vállalatainak vagyona meghaladja a $ 1.3 trilliót, ami kb. megfelel az ország össztermékei felenek. Úgy számítják,hogy a BRT vállalatainak 52 %-át a szabályozó törvények megsértésével vádolták az el­múlt 7 év során (egy külön függelékben felsoroljak a vádakat). A beszámoló a CC-t, mint ridegen kon­zervatív szervezetet jellemzi, amely a felsó üzleti körök szócsöve, holott állítólag a kiskereskedelmet kellene képviselnie. A CC-nek 1200 alkalmazottja van, évi 30 millió dolláros költségvetéssel. A BRT “bennfentes” modorban működik, tagjainak rangos­sága könnyű bejáratot biztosit a kongresszus tagjai­hoz, valamint a Fehér Házba. “Végeredményben, a két szervezet két modorban, de egy hanggal szól. A BRT előkelő és finom hanglejtéssel, a CC vitatkozó es merev, de mindkettő a vállalati katekizmus sze­rint vallja, hogy a big business jó, és a fogyasztót védő szabályozások rosszak.” Ennyit a beszámoló­ból. A N.Y. Times feb.18-án közölt egy híradást, mi­szerint a Congressional Joint Economic Committee “uj lököerőre” tett szert, amennyiben “tagjai üzleti szempontot tanúsítanak”. A Bizottság elnöke, Lloyd M. Bentsen, texasi demokrata szenátor, konzervatív irányba vezet. Jacob K. Javíts N.Y.-i republikánus szenátor igy mondja: “Mindenki konzervatívabb és fokozottabban üzleti beállítású. Bentsen szenátor üzletember, elméje az üzletemberé, es üzleti problé­mák érdeklik leginkább.” V.O. INFLÁCIÓ WASHINGTON, D.C. A Carter kormány uj gazdasá­gi előjelzése enyhébb visszaesést vár ez évben, mint januárban jeleztek, de jelentős mértékű további inf­lációt. Ez megyezezik legtöbb közgazdász nezetével( de egyesek súlyosabb visszaesést jósolnak. 6 —----AMERIKAI MAGYAR SZÓ—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents