Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-10 / 2. szám
Thursday, Jan. 10. 1980.- AMERIKAI MAGYAR SZÓ, KÜLPOLITIKAI SZEMLE MEXIKO ES AZ OLAJ Mexikó és Kozép-Amerika olajterületei. A VILÁG SORJA REPÜLŐ HADSEREG A Pentagon tervet dolgozott ki, amelynek életbeléptetése, a jelenlegi számítások szerint, 9 milliárd dollárba kerülne. Az elgondolás az, hogy olyan haderőt hozzanak létre, amelyet képesek a földkerekség bármely részén bevetni, minden késedelem nélkül és fegyverrel, élelmiszerrel ellátni. Hat milliard dollárt óhajtanak költeni csupán olyan repülőgépek gyártására, amelyek képesek nagy távolságra repülni, uj üzemanyag nélkül és nagymennyiségű hadifelszerelést, valamint számos tengerészgyalogost eljuttatni a kitűzött célpontra. 1.5 milliárd dollárt irányoztak elő anyagszállitó hajók építésére, 1.5 milliárdota tengerészgyalogosok felfegyverzésére. A terv előterjesztői nyíltan kijelentik, hogy az iráni válság késztette őket a terv kidolgozására és nem csinálnák titkot abból sem, hogy az uj haderőt a közep-keleten kívánják igénybe venni. Ezek a tervezők arról álmodnak, hogy katonailag beavatkozhatnak a közép-keleti olajtermelő országok ügyeibe anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnek a világ békéjét. * # KAIRO, Begin, izraeli miniszterelnök négy napos látogatásra jött Egyiptomba, ahol Sadat elnökkel tárgyal a két ország között fennálló problémákról. A két fél között semmilyen előrehaladas nem történt a palesztinai nép önállóságának létrehozása kérdésében. ^ NAIROBI, Kenya rendőrsége kutatást folytat Joy Adamson a “Born Free” könyv írójának halálával kapcsolatban. SZÖUL. üél-Korea titkos rendőrségének volt főnőkét, Chang Seung Hwa-t, a következő 12 napon belül törvényszék elé állitják azzal a váddal, hogy részt vett a múlt év október 26-án Park Chung Hee elnök elleni merényletben. Afganisztán térképe. A külföldről támogatott afgán ellenforradalmárok a Jalalabad es Kandahar felé vezető utakon szivárogták be az országba. Mexikó nagy “olajhagyományokra” tekinthet visz- sza; manapság alapozza meg az olajra épülő gazdasági fejlődést anélkül, hogy ezen a téren teljes sikert ért volna el. Három szakaszt különböztethetünk meg az ország legujabbkori történelmében az “olajszempont” alapján: az első időszak a 20-as évek kezdetétől 1938-ig tartott, és ekkor a külföldi társaságok uralkodtak a mexikói piacon, Mexikó ez idő tájt a második legnagyobb olajtermelő volt a világon. Az olajtermelést 1938-ban államosítottak, s ezzel kezdődött a második korszak: lezártáig,1973-ig a termetes folyamatosan csökkent, olyan mértékben, hogy még a hazai igényeket sem elégítette ki teljesen (1969 és 1973 között például napi 110 ezer hordó olajat kellett importálni Venezuelából). A harmadik időszak 1973-ban kezdődött; uj lelőhelyek felfedezésével az ország szinte egyedülállóan kedvező helyzetbe került; pillanatnyilag a tényleges készleteket tekintve, a világ hatodik legnagyobb olaj- ’ ;rmelo allama. A fejlett tőkés államok arra kényszerülnek, hogy Ajtót nyissanak az olajtermelő országok fele. Ez történt például akkor, amikor az Egyesült Államok és Mexikó gázszállítási egyezményt irt alá. Errol az egyezményről bebizonyosodott, hogy a feltételek a vásárló, tehát az USA,számára kedvezőek, noha Mexikó fölemelte a gáz árát. Hangsülyozni kell, A Fiilöp szigetek kormánya beszüntette egy a- tomerőmű építését. Azt a vádat emelte a Westinghouse Villanyüzemi Vállalat ellen, hogy az erőmű epitése hibás, nem biztonságos. Követeli, hogy a vállalat alapvető változást hozzon letre a 620.000 kilo- wattos áramot fejlesztő üzemben. Gordon Hurlbert, a Westinghouse Vállalat elnöke, ezt mondta: “A Fülöp szigeteken épülő üzem éppen olyan biztonságos, mint az azzal azonos bármelyik üzem, amely jelenleg működésben van az Egyesült Államokban.” Nem mondunk újat azzal, ha rámutatunk, hogy Egyiptom az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese. Mondhatnánk azt is, hogy Egyiptom az USA által segített olyan országok egyike, amely gazdasági, politikai és katonai támogatásban részesül. Elvárható volna tehát, hogy viszonozná az Egyesült Államok e nagylelkű támogatását azaltal, hogy olaját, ha nem is olcsóbban, mint — mondjuk — a szaudiak, adná el az olajéhes USA-nak. hogy a termelőknek nem céljuk az energiát politikai fegyverként felhasználni, de vajon milyen másfajta fegyverrel rendelkeznek ezek az államok? A történelem már bebizonyította, hogy az államosítás csupán lehetőséget ad a forgalom növelésére, de nem gátolja a külföldi tökét abban, hogy közvetett módon behatoljon a kiválasztott államokba és szövetkezzék a helyi tókével. Ismeretes, az olaj fölkutatásához és kitermeléséhez technológiára és tokere van szükség. Az olajtermelő országok e célból a külföldhöz, főként az Egyesült Államokhoz fordulnak; igy tett például a mexikói állami olajtársaság, a PEMEX is. Ez a vállalat pillanatnyilag ritka negatív rekorddal dicsekedhet; a PEMEX-nek van a legnagyobb adóssága külföldi viszonylatban is. Az energiapanoráma azt mutatja, hogy a függőség növekedik, különösen a tengeri olajlelóhelyek miatt, minthogy az országnak a hasznosításukhoz sem anyagi erőforrás ai.sem szakemberei nincsenek. A fejlett tőkés államok számára Mexikó uj terület, ahová érdemes beruházni, egyebek kozott azért, hogy csökkentsék függőségükét a közel-keleti olajtol különös tekintettel arra, hogy Mexikó olyan olajtermelő ország, amely politikailag stabilnak nevezhető. Talán éppen ezert találta hiányosnak az épülőfélben lévő erőmüvet a Fülöp szigetek kormánya! A Westinghouse igazgatója azt is mondta, hogy hajlandó az atomerőmű berendezésébe beépíteni mindazokat a védő műszereket, melyeket a Three Mile Island-i katasztrófát kivizsgáló bizottság javasolt, de ez külön költséggel jár, amit a rendelőnek— ez esetben a Fülöp szigetek kormányának - kell fedeznie. Az épülő üzem biztonságosságának problémáján kívül meg fennáll az atomsalak eltakarításának kérdésé is, ami szintén megoldatlan probléma. Igen am, de az olajat vásárló Japán es a nyugat- európai országok túllicitáljak egymást, ami az olaj árát magasabbra emeli. Ahmad Izzedin Hilal, Egyiptom petróleum-minisztere úgy nyilatkozott, hogy az 1980-as években továbbra is olajaremelkedes várható es ezert Egyiptom felemeli olajának árat hordónként $ 32.50-ról 40 dollárrá. Ez 23 százalékos áremelést jelent. így fizeti vissza Egyiptom az USA-tol kapott támogatást. HIBÁS ÉPÍTKEZÉS KÉZ KEZET MOS? •"2 . I ■■
