Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-13 / 11. szám
Thursday, March 13. 1980. 6 AMERIKAI MAGYAR SZO Carter gazdasági haditerve “Repül a nehéz kö, ki tudja hol áll meg? Kit hogyan talál meg!” Carter elnök teljes gazdasági offenzívat indított a Szovjetunió ellen. A két ország közti szerződéseknek, egyezményeknek és különböző fajta megegyezéseknek sokaságát a kormány egyoldalulag és Önhatalmúlag megszegte és számtalan, magánvállalati szerződést is felmondott. Ezekért a törvényszegő intézkedésekért, megtorlás félelme miatt, egvetlen vállalat sem vonta felelősségre a kormányt. Carterék azzal kérkednek, hogy a gazdasági háború nagv csapást fog mérni a szovjet gazdaságra. U.S közgazdászok azonban úgy vélik, hogy Carter rosszul számit, a felmondott szállítási szerződések csak kévés zavart okoznak a szovjetnek, ezzel szemben az amerikai adófizetőknek 6 milliárd dollár, a farmeroknak még ennél is több veszteséget jelentenek. Amellett sokezer munkaalkalom elvesztését és U.S. nagy külföldi deficitjének még további leromlását is okozzak. Az elnök már eddig is elvesztette a gazdasági háborút, ami attól függ, hogy a többi kapitalista országok is együttműködjenek; ezt mindegvik megtagadta, az ausztráliai töri kormány kivételével. i is növekszik, mialatt itt, mint Carter maga is beismeri, a gazdaság hanvatlani fog. Ha a Sz.U. nem tud foszfátot kapni Floridából, ezt, a műtrágyához szükséges anvagot könnyen beszerezheti máshol. Marokko pl .már sürgősen keres piacot növekvő foszfáttermelésének elhelyezésere. Ha az amerikai atléták távolmaradnak a moszkvai olimpiától, az csökkenti a szovjet valutabevételét, de ez sokkal kevesebbet tesz ki, mint az arany drágulása miatt a szovjet nyeresége. A világpiacon az arany árának meredek emelkedését Carter háborús fenyegetései idézik elő. A Szovjetuniónak az okozza a legnagyobb veszteséget, hogv Carter és a kongresszus által tervezett fegvverkezési versennyel szemben kénytelen termelésének egy részét szinten fokozott haditermelésre fordítani. Ez sulvos gazdasági kart jelent. Mivel a- zonban tervgazdálkodása van és nincsenek nagyüzemi hadi profitharácsolók a szovjetben, a kár távolról sem olyan súlyos, mint amit ez a helyzet az Egyesült Államoknak okoz. Aggodalom a nagyüzlet soraiban Szokatlan, de említésre méltó, hogv a felsőbb üzleti korok es a sajtó majdnem egyöntetűen úgy látja, hogy a gazdasági háború sokkal többet fog artani az U.S.-nak ,mint a szovjetnek. A Business Week cikke a gabonaszállítási zárlatról a következőket Írja: "Az U.S. nemcsak 3 milliárd dollár üzleti bevételt vészit el vele... hanem még majdnem ugyanennyit kell előteremtenie a farmerek es az üzletet vesztett exportáló cégek megbékélte tésére.” Még James Schlesinger, a háborús “héja” is úgy véli, hogv a gazdasági zárlat rossz, mert kétoldalú es megingatja más országok bizalmát az Egyesült Államokban. Azt is mondja, hogy a gabonatilalom nagyobb bajt okoz nekünk, mint a szovjetnek és azoknak talán semmi bajuk sem lesz belőle, hacsak egv, vagv két ország nem követ bennünket. /Amint látjuk, Argentina már sokezer tonna kukoricát a- dott el a szovjetnek és Brazília is sokmillió tonna szójababot kínál./ Az ilyen politika hatasa nálunk belföldön egyenlőtlenül oszlik meg. A szovjetellenes hisztéria légkörében a monopóliumok leghatalmasabb képviselői az elvesztett üzlet helyébe sokmilliárd dolláros kormanyszubvenciót kapnak, megszedik magukat az inflációban és a sokszáz millió dollárt kitevő hadi megrendeléseken. Mindezeknek a költségeit a dolgozók, farmerek, kisüzletemberek és az elnyomott lakosság fizeti meg növekvő munkanélküliség, rohanó infláció, a reálbérek csökkenése és a népszükségleti szolgáltatások egvre-másra való kiküszöbölése formájában. A kormány próbába elhitetni, hogv a hadi rendelések több munkát jelentenek, de a valóság az, hogv több munkaalkalom szűnik meg Carter gazdasági háborújának és a hadik öl tségvetes negatív hatásának következteben, mint amennyit a hadiipar teremthet. Carter és a sajtó soviniszta, szovjetellenes propagandával próbálja félrevezetni a népet, hogy ne álljon ellen a monopolisták harácsolásának es a háborús készülődésnek. A béke es az emberiség fennmaradása, valamint az országban az egvre romlo életviszonyok megjavítása érdekében feltétlenül szükséges normális üzleti kapcsolatokat újrateremteni a szovjettel és a többi szocialista országgal. Máskor is próbálkoztak A szovjet forradalom leveresenek meghiúsulása után a tőkés nagyhatalmak gazdasági utón próbálták megfojtani az első szocialista országot. A második világháború után az Egyesült Államok újult erővel indított általános gazdasági háborút a szocialista tabor ellen, amihez egy ideig más országok is csatlakoztak, tekintve, hogv akkor meg teljesen az U.S. gazdaságától függtek. A szocializmus ismét győzedelmeskedett. A tőkéseknek. szükségük volt a szocialista országok kereskedelmére, megszegtek a gazdasági zárlatot és nem akartak háborút. Fokozatos enyhülés következett be és ma a kelet-nyugati országok kereskedelme meghaladja az évi 100 milliárd dollárt. Az U. S. kapitalizmus ennek csak kis mértékben volt részese. Carter elnök a szovjettel való üzletkötéseket egyre jobban szigorította. A legújabb lépések ennek a politikának uj, szélsőségesebb változatát jelentik, amint Washingtonban a Brzezinski irányvonal kerekedik felül. Ezúttal azonban még ideiglenesen sem kerül sor általános gazdasági zárlatra a szovjet ellen. Ha az U.S. a szovjettel minden üzletkötést teljesen meg is szüntetne, a világkereskedelem növekedését a szovjettel nem állíthatja meg. Carterék lépese egv lépés visszafelé, a gazdasági háborútól a katonai háború, a detente és a békés egymás mellett élés megsemmisítésének irányában. r Eleiem mint politikai fegyver Habár Carter elnök korábban azt Ígérte, hojry eleimet soha nem fog politikai fegyverként használni, most azzal kérkedik, hogy az embargó a szovjet népet kevesebb hús és hal evésére fogja kényszeríteni. A húsellátás a szovjetben talán kis mértékben csökkenni fog egy ideig, de nagyon hamar ismét növekvőben lesz. Jobb lenne, ha a földművelésügyi minisztérium inkább az amerikai dolgozók kevesebb húsfogyasztásával törődne, ami Carter háborús célú gazdálkodásának és az inflációs gazdasági leromlásnak a következménve. A gyarfelszerelések szállítására kötött szerződések megszegése miatt egves szovjet építkezéseket nem tudnak majd megkezdeni és alkatrészek szállításának betiltása némely helyen zavarokat okozhat. A szovjet gazdasági fejlődés ennek ellenére az idén Korrupció Szülőhazánkban, gyermekkoromban, az az elterjedt közhit járta, hogy a korrupció hazája, a régi, szultan-korabeli, Törökország, majd Románia volt, ahol mindent meg lehetett kapni “baksis”-ért. Úgy száz évvel ezelőtt Nyugat-Európában Francia- országot véltek a korrupció hazájának. De nem sokkal maradt el mögötte az USA, amint azt már Mark Twain is megírta. Azért volt különbség az előbbiek es az utóbbiak közt: mig az előbbiekben a “baksis” többnyire szerény méretű volt, alig több “borravaló”-nál, addig a nyugaton nagy Összegekről volt szó, nagy vállalkozásokkal kapcsolatban. Szókincsünknek része lett a “panama” szó, amely Lesseps Ferdinánd, francia vállalkozónak a Panamacsatorna építésével kapcsolatban elkövetett csalásaitól nyerte eredetét. Az USA-ban a 20-as években a hírhedt “Teapot Dome” névén ismert nagyszabású csalás szalai elvezettek a Fehér Házba. Az utolsó két emberöltő folyamán nyilvánosságra került korrupciós esetek méltán helyezik első helyre az USA-t a korrupció ranglistáján. A korrupció megnyilvánul erkölcsi es felfogásbeli dolgokban is, bár zömeben pénzzel van kapcsolatban. Korrupt felfogás volt, amikor Charles Wilson, a Gén. Motors vezérigazgatója, úgy 20 evvel ezelőtt, kijelentette, hogy “ami jo aGM-nek, az jó az országnak.” Az emlékezetünkben még friss Watergate botrányt korrupt cselekedetek hosszú sora jellemezte, amelynek szalai nem a Fehér Házba vezettek, hanem onnan indultak ki. A vétkes magas állású tisztviselők körömkoppintásnál alig súlyosabb büntetést kaptak (erkölcsi sebeikre jótékony irt nyertek “best seller” emlékirati könyveikből), de a föbünös Nixon, Ford elnök korrupt kegyelemnyujtása folytán, megmenekült minden büntetéstől, sót, busás nyugdíjban részesül. Egy évvel ezelőtt kiderült, hogy a dél-koreai kormány ágense megvesztegetett számos kongresszusi képviselőt (akik közül csak egy szenvedett büntetést, bizonyságul arra a szójárásra, hogy minél nagyobb a csalás, annál kevesebb következménnyel jár). Carter elnök kebelbaratja, Burt Lance bankár, kénytelen volt lemondani kabinetposztjáról, bankjában elkövetett szabalytalanságok miatt, amiért most a törvény elótt áll (nem aggódom a büntetés súlyossága miatt). A nemrég kinevezett pénzügyminiszter, William Miller, előzőleg a Textron órias-konglomerá- tum vezérigazgatója, “nem tudott” a vállalat S 600.000-os, külföldi tisztviselők megvesztegetését szolgáló, alapjáról. A Washington Post február 10-i száma közli a listáját volt és jelen kongresszusi tagoknak, akiket a II. világháború óta vád ala helyeztek, elitéltek, felmentették, kongresszusi fegyelmezésben részesültek, vagy pedig erkölcsi nyomás alatt lemondtak; a listán 3 szenátor és 25 képviselő volt, vétkük megvesztegetés elfogadása, alkalmazottaiktol szedett sáp, stb. A közelmúltban az FBI feltárta Louisiana-i és Texas-i állami képviselők korrupt üzel- meit a Prudential Insurance Co. nyugdíjalapjával kapcsolatban. Mielőtt New Jersey engedélyezte a játék-kaszinókat, tudott dolog volt, hogy a kaszinók nemcsak adojovedelmet fognak hozni az államnak, hanem gengszterek bandáit is. A terv, hogy a részidós játékkaszinó bizottság helyébe teljes idős, állandó bizottságot nevezzenek ki (fizetésük fejenként 60.000, az elnöké 65.000 dollár), nem aggasztja a gengsztereket. V. 0. TERJESSZE LAPUNKAT
