Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-06 / 10. szám

8 SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, March 6. 1980. “Igaz hajlithatatlan iárli” 150 esztendeje halt meg Virág Benedek. Felidézzük emlékét Kosztolányi Dezső szép Írásával, amely a centenáriumra jelent meg az Uj Idők 1930.január Amikor először hallottam az iskolapadban, mind­járt beleszerelmesedtem a nevebe. Milyen gyönyörű név is ez, dallam a fülnek, ir a léleknek: a neve Vi­rág Benedek, Virág Benedek. Nem igy hívtak. Ez csak szerzetesi neve volt, maj­dan iroi neve. Valódi neve: Virág Adám Ignác. Hadd idézzem az ezüst üstökű költőt, a poézis aranymisés papját, zsinoros atillájában a “magyar Horac”-ot, a deákos oskola oszlopos tagját, a múzsák andalító lelkes barátját, lassan fölcseperedb, szegény, szegény irodalmunk apostolát, koplalóját, mártírját, a “szent öreg”-et, aki alázatos, budai lakában ven­dégül látta Vörösmarty Mihályt, Berzsenyi Dánielt, Kazinczyt, Kölcseyt, Kisfaludy Károlyt, Bajzát, Toldyt, a kedves Vitkovitsot s a többi “istenfi”-t mind-mind, akiknek ma mar nevüket se tudjuk, mert elhullottak az ínség országutjan. Körötte darvadoznak e jeles férfiak, a gyertya fé­nyénél, a zsarátnok derengésénél. Néhanyan elfog­laltak a három szalmaszéket, a többiek ágyára tele­pedtek, vagy a földre kuporogtak. Szobájának tud­niillik ez volt minden bútorzata, meg egy durván Összeeszkábált, gyalulatlan faasztal. Sok csapás érte öt. Először is a “kalapos király” föloszlatta rendjét, a pálos rendet. Aztán nyugdijacskája a devalváció folytán semmire olvadt. Végül a budai tűzvészben minden ingósága is porra égett. De mit számított ez? Kebeldagasztó, elmemozdi- to dolgokról beszéltek, tervekről, újságokról, litera­19-i számában. túránk jövőjéről, a Kassai Magyar Museum s az Orpheus izgató híreiről. Vendégei ajándékokat vit­tek neki, de csak titokban. Az öregur roppant sze- mérmetes volt, nem fogadott el semmit. Ezért tisz­telői odalopták, nálafelejtették azt, amivel kedves­kedni óhajtottak. Vitkovits, meg az ifjabbak több­nyire fatuskót, tűzifát hoztak, befutották vele kan­dallóját suttyomban. Kazinczy, aki hálás volt, hogy a kufsteini keserves raboskodásban annyiszor meglá­togatta és istápolta öt, ablakdeszkáján hagyott egy- egy cipót, egy messzely hegyi borocskát, melyet maga szüretelt, maga fejtett.. Később, miután “elbetegeskedett”, még mosto­hább idők szakadtak rá. Hónapokig nem is látták. Csak néha-néha, alkonyattájt tűnt fel a rácvárosi ut­cákon, ; átballagott a Duna hidján, aztán visszament remetelakába. Hiába vonult vissza az “olcsóbb” Bu­dára, hiába dugdostak neki ezt-azt, nem bírta az uj idők szédítő iramát. 1830 január végen “halálozott meg” valami zeger- nyes, régi budai hajnalon a Szarvas téren lévő egye­meletes házban, melyet most szerény emléktábla jelöl. Holttestét az elhagyott nyomorúságos szobács­kábán összefagyva lelték meg napok múlva. Hor­padt cinkanala a földön hevert. Agyán egy tyuk ka- pirgált, mellette macskája aludt, lenn kutyája voní­tott. Ez a három állat látta, hogy mi történt. Koro­natanúi annak, mit vállaltak nálunk hajdanan azok, akik az irasnak szenteltek életüket. A hangosfilm magyar feltalálója Tizenöt évvel ezelőtt 1965-ben a Magyar Nemzet egyik júliusi számában Ruffy Péter szép cikkben emlékezett meg Mihály Denes feltalálóról, méltatva ' érdemeit, különösen a televízió, vagy ahogy Mihály a 20-as evekben emlegette; a távolbalátás egyik fel­találójaként (Az elfelejtett ember). Mihály a 10-es évek óta foglalkozott a hangosfilm* mel — de ennél messzebb senki sem jutott. Pedig a 10 -es évekbeli dátum azért figyelemre méltó, mert a legkorábbi hangfényképezéses szabadalmi bejelen­tések 1919-es keletűek. Hosszú ideig tartó kutatás után most végre sikerült megtalálnom Mihály Dénes szabadalmi bejelentését, es igy kezünkben van a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mit és mikor talált fel ez a zseniális magyar mérnök. % Kétségtelen, hogy ö találta fel a hangosfilmet! A projectophon-nak elnevezett találmányt 1916 júniusában hozta letre; a részletes szabadalmi leírást 1918 április 30-án nyújtotta be; ezt a leírást a m.kir. Szabadalmi Bíróság 1922 október 18-an adta közre nyomtatásban (79.584 sz.) A filmkultúra áprilisban megjelenő 1980. 2 szá­mában részletes tanulmányban ismertettem Mihály Dénes találmányának lényegét, létrejöttének körül­ményeit, valamint közlöm az 1916-os Mihály-féle hangosfilm képeit és a szabadalmi leírást fotókópiá­ját is. Tehát bizonvitható; a hangosfilmet Mihály Dénes találta fel és szabadalmaztatta először az egész világon. A méltán hires triergon-eljárást csak ennél később, lényegében a 20-as evek elején szabadalmaz­tatták es mutattak be. Félreértések elkerülése végett le kell persze szö­geznünk, hogy hangosfilmen a lefényképezett han­got értjük, mert a mozgó képpel szinkronban forga­tott hanglemezes eljárást Edison óta sokan és sok­szor alkalmaztak. Nemeskürty István Megnyílt Budajiest legnagyobb í' asiri á«iI sí iái-L*ál fists i ii aNí sí A kőbányai bevásárló-központban megnyílt Budapest legnagyobb vendeglatohelye. A Zalka Mate térén álló impozáns üzlet- es szolgáltatóim­ban kapott helyet a Kelet-pesti Vendéglátó Vállalat 2000 négyzetméter alapterületű, háromszintes kom­binátja, amely egy 180 személyes önkiszolgáló ét­teremből, valamint eszpresszóból es sörözőből all. Nemcsak a helybeli fogyasztóknak főznek, hanem részt vesznek a kerületi üzemi és diákétkeztetések­ben is. BUSÓJÁRÁS .MOHÁCSON Fekete álarcok keveredtek a subák és a februári hó fehér színével Mohácson, a hagyományos busójárás színhelyén. A sokezres vendégsereget a városka utcá­in már kora reggel mézeskalacsosok, kékfestők, fa­zekasok és egyéb régi mesterségek képviselői fogad­ták portékájukkal. A főszereplők a busók a délutá­ni órákban gyülekeztek és vonultak más, jelmezes fiatalokkal együtt a főtérré, ahol kerepeles, kolom- polás szolgált a kavalkád akusztikai hátteréül, A ha­gyományőrző rendezvényt a nemzetiségi együttesek* néptáncosok fellépése tette még színesebbé. Busók subában, egyelőre maszk nélkül... . és ijesztő álarcban. Egy jellegzetes figura.' Ilyen volt a felvonulás. “LEARR HUNGARIAN” IMinhhM-lékay—Seábé ki Tájó nyetefetayee . angolul bmütt részér«, akik magyarul akarnak tanulni finom papíron, rajzokkal, képekkel. $30 oldal Ara $ 7.50 és 50 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZŐ KIADÓHIVATALABAN 1M East 16th Street, New York, N, Y. IMto

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents