Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-06 / 10. szám
Thursday, March 6. 1980. SZÜLŐFÖLDÜNK 9 Ki a Tisza vizét issza, Miskolcra tér vissza Hazánk egyik legjelentősebb iparvidéken, a he- gyek-völgyek közé bújt Észak-Magyarorszagon már a hatvanas évek elejen vízellátási zavarok voltak. Az iparosítás mellett az életszínvonal velejárójaként a lakáskultúra, és általában az egészségesebb életmód iránti igény is növekedett. Ezért olyan megoldást kellett találni, amely lehetővé teszi a vízkészletek hasznosítását. Életre hívtak az Eszak-magyarországi Régionális Vizmü és Vízgazdálkodási Vállalatot. — Elsőként a borsodi régionális vízellátási rendszer jött létre — mondja Aranyosi Gábor, a vállalat igazgatója —, majd a tervezési es üzemelési tapasztalatokat hasznosítva épült meg a mátrai, a dél-borsodi, az észak-nógrádi, és most alakul ki a Heves megyei régionális vizüzem. Az Öt régionális rendszert mi üzemeltetjük innen Kazincbarcikáról. Nem egy hálózat köt össze bennünket, hanem hurokszemen oldottuk meg az ellátást, azért, mert ha véletlenül csőtörés van valahol, akkor — a villany-halózathoz hasonlóan —, az ellenkező irányból érkezik a viz. Eszak-Magyarország területén ezek a rendszerek Szegedi tervek \ Űj olajkutak Az idén a termelés mennyiségi fokozása helyett elsősorban a termékszerkezet korszerúsitésevel, értékes vegyipari alapanyagok gyártásának bővítésével növeli bevételeit a Nagyalföldi Kőolaj- es Földgáztermelő Vállalat szegedi üzeme. Ebben az évben az országos olajtermelés háromnegyedet, a gaznak pedig több mint a felét adják. Arra törekszenek, hogy a föld mélyében lévő energiahordozókat a jelenleg ismert legkorszerűbb módszerekkel maximálisan kitermeljék: a hazai kutatók által kidolgozott vegyszerekkel “lemossák” az olajat rejtő likacsos kőzetek faláról azt az olajat, amely a régi módszerekkel örökre bennrekedt volna. így a következő' öt esztendőben mintegy kétmillió tonnával több olajat hoznak a felszínre. A tervezett olaj es földgáz előteremtésére uj kutakat is fúrnak, összesen harminckettőt. A földgáz- termelést szolgálja, hogy hamarosan uj gázfeldolgo- zo üzemet adnak át rendeltetésének a Szegedhez közeli Üllesen, a jövő év elejére pedig elkészül az algyői harmincezer köbméteres propánbutángáz tároló. látnak el öt várost, 52 községet — 1500 kilometer a csőhálózat —, Összességében mintegy 500 ezer embert, és 14 ipari üzemet. — Bővítjük az Ipoly vizét hasznosító Mihaly- gergelyi Vízmüvet, amely a napi ötezer helyett a közeljövőben már 12 ezer köbméter vizet ad majd. Lázbércen lehetőség van a kapacitás megduplázására. Salgótarján vízellátási gondjainak megoldásara egy gyorsan összeszerelhető üzemet állítottunk be. Hasznos község mellett építettünk egy felszíni víztárolót, s jó ütemben halad a bélapátfalvi 22 küo- méteres gerincvezeték kivitelezése. Uj forrásfoglalásokból kap hamarosan vizet három község: Mezónagymihály, Mezőkeresztes es Szentistván. Tervbe vettük a bányavizek hasznosítását is. A Bodva vízhozamának növelésére egyelőre csak elképzeléseink vannak. Az elgondolás az, hogy egy 50 millió köbméteres tározót építünk a Bodva völgyében, a Rakaca Il-t. Miskolcon egyre nagyobb gond a megnövekedett ivóvíz- es iparvizigény kielégítése. Az egyik javaslat szerint a Tiszából vezetik a vizet a hatalmas ipari centrumba. r. A város ipari övezetének uj üzemében óránként száz tonna aszfaltot állítanak elő. Az automata berendezések zöme az NDK-ból érkezett. 1984-BEN MÁR TERMEL Bauxitbányát nyitnak Fenyőfőn i Évi egymillió tonna hozamú uj bauxitbánya nyitásának előkészítését kezdték meg Bakonyszent- lászlo-Fenyöfó térségében. A Fejér megvei Bauxitbányák Vállalat állami nagyberuházásként több, mint egvmilliard forintos költséggel ót év alatt építi ki a fenyőfői mélyművelésű bányát és külfejtést, de 1984-üen már 650 ezer tonna aluminium-alap- anvagot termelnek az uj bányában. A két lejtösaknaval és függőleges aknával is ellátott fenyőfői bányában több technológiai újdonságot, korszerű berendezést alkalmaznak. így a ba- uxitot dizelkocsikkal szállítják ki. A bevezetésre kerülő hatékony fejtési technológia eredményeként az uj banya munkáslétszáma csupán fele lesz a mos* VX» * * % % *"* 1 ‘ V‘ * V » * ‘ * - * * tani, hasonló kapacitású bányáknak. A nyitással egy időben vasúti rakodó-pályaudvart, munkásszállót es 80 banyászlakást is építenek. A fenyőfői banya évi egymillió tonnás termelési kapacitását fokozatosan, a terv szerint 1988-ra éri el. Csapolják a Balatont A becslések szerint mintegy 24 millió köbméter felesleges viz van a Balatonban, ezért megnyitottak a zsilipeket, hogy leeresszék a többletet és helyet csináljanak a téli csapadéknak. A vizeresztést arra is felhasználják, hogy uszályokat indítsanak a Sio-csa- tornán át a Dunára. ÁCAK,OYÖK£R£K Apám Siklóson született. Alján a Varnak, ahol a Garayak uraskodtak, Zsigmond király senyvedett börtönben. Lotharingiai Karoly zsoldosai gyapálták a pogányt, s Tenkes kapitánya harcolt, forgatta kardját, ült fúvó paripáján és nem élt. Apám apja a ‘Vad Szerbiából” került Baranyába. “Vies” volt, mint az északi szerbek közül minden második. De apai nagyanyám német családnévén szerepel az anyakönyvben. Ki tudja, honnan ered, Ausztriából, vagy még messzebbről, miféle János vitézbeli, mesés “Svábországból”? E szerb-német őseim Siklóson vannak eltemetve. De már hiába keresném őket. Régóta közös sírban pihenhetnek, kik ugyan nem “érted haltak, szent vilagszabadsag”, hanem “ágyban, párnák közt” múlhattak el, végelgyengülésben, agyvérzésben, tüdőrákban, gyermekágyi laz- ban. Csontjaik békésen beleroskadtak szegény magyarok, furfangos németek, “szakadar szerbek”, “méla zsidók”, e soknemzetiségű táj halottainak porába... Anyám még Aradon jött a világra. Erdély “elővárosában”, e hol ide — hol oda csatolt helységben, melynek kolostorpincejében nemrég helyezték el, bitóik szilánkjaival együtt, a földből kiásott vértanukat. Néhányat az aradi tizenháromból, kik eredetileg húszán voltak, s ugyancsak különböző végződésű neveket viseltek. Anyám apja szinmagyar volt. A Pókászok nemzetségéből. Bár nem valószínű, hogy pokokat fogdostak, pákászok lehettek inkább, vagyis effele csöndes halászemberek. Vajon hol vetették ki a halót, milyen vizekbe? Ma már nem tudható. De anyai nagyanyám lányneve “its”-re végződött. Bár otthon csak németül beszéltek. S akadt a családban bizonyos Wittelsbach is, pécsi papirke- reskedó, egyenes leszármazottja a Habsburg-haz történetében szereplő Wittelbachoknak. Tehat királyi vér is csörgedeznék bennem?... Siklós es Arad aztán idővel összecsúszott. A baranyai sírok az Erdély határa menti sírokkal. S hogy miféle ágak-gyö- kerek kapaszkodtak egymásba itt a múltban, föld felett, föld alatt, magyarok, szerbek, németek, különválva, talán még Törökországig, Itáliáig, vagy az Óperenciás tengerig is elkuszva, majd újra összefonódva? Senki se tudná kideríteni. Újabban divatba jött a csaladfakutatas. Bevallom, engem ez a kíváncsiság nem túlságosan érdekel. Adám apánknak mindenképp rokona vagyok. Ami dicsőségnek is, szégyennek is eleg. Csak azt tudom, hogy az ember hova tartozását nem a törzs, a vér, a származás dönti el. Hanem? Talán csak annyi, hogy a Szózat hallatan tudna-e sírni? B. I | HUNGARIAN BOOKS. ] RECORDS & TOKA ' 1590 Sécóad Aval (82-83 Si. bSst) . N*w York, N. Y. 10028 — (212) 8794893 *■> Sokezer magyar konw, újság hangle- ! | mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, X TŰZEX befizetohely. Látogassa meg boltunkat New 'V orR8* x ban a magyar negyed középén. Postán . is szállítunk a világ minden tájára. Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk!
