Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-06 / 10. szám
Thursday, March 6. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZO ■ 7 A MAGYAR NÉP TÁRSADALMI TUDATÁRÓL Irta.Kopeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnóke. “A MAGYAR NEMZETISÉGEK SORSA A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOKBAN JOGGAL ÉRDEKLI A HAZAIAKAT ES EZT AZ ÉRDEKLŐDÉST NEM SZABAD MAS ALLAMOK ÜGYEIBE VALÓ BEAVATKOZÁSNAK TEKINTENI" A mindennapi tudat a mindennapi élethez kapcsolódik, azt tükrözi és alakítja. A "közhasznú ismeretekből", hiedelmekből, szokásokból és hagyományokból táplálkozik... Ha a mai magyarországi mindennapi tudatot vizs- * gáljuk, megállapíthatjuk, hogy a fejlődés fokát és tartalmát tekintve átmeneti jellegű. A szociológiái felmérések mind azt bizonyítják, hogy a többség tájékozatlan nemcsak, ha történelemről, hanem ha a máiról, a haza és a külföld dolgairól van is szó. Szakmájuk fogásait elsajátítják, de még az ehhez kapcsolódó természet-és társadalomtudományi ismereteket sem tudatosítják. A VALLÁS A legrégibb mindennapi tudatot befolyásoló eszmei tényező a vallás, amely az elmúlt évtizedekben az általános szekularizáció következteben visszaszorult, hagyományaival, szertartásaival, az élet és halai nagy kérdéseihez kapcsolódó nézeteivel azonban szeles rétegekre hat. A tudományra támaszkodó, a társadalmi haladást és az emberi erőfeszítést méltányoló, a személyes tapasztalatokra építő felvilágosító tevékenység, amely a gyakorlati kérdésekben az együttműködést es elviekben a párbeszédet nem zárja ki, csak ez segítheti a mindennapi tudat mély rétegeinek átalakítását... A NEMZETI TUDAT Másik, gondolati rendszerekhez is kapcsolódó mindennapi tudatot meghatározó aramlat a nacionalizmus. A nemzetekhez való tartozás tudata fontos kohéziós erő, amelyet lebecsülni nem szabad, a kérdés csak az, hogy milyen tartalmakkal telítődik. A magyar nemzeti tudatban évszázadok óta el a függetlenség eszméje, amely gyakran romantikus elszigetelődéssel párosul. Amikor függetlenségi harcokról beszélünk, sokszor elfelejtjük, hogy ezek mindig külső szövetségeseket kerestek, s e küzdelmek bukásában az egyik alapvető tényező eppen a nemzetközi elszigeteltség volt... NEMZETI FÖLÉNYÉRZÉS A magyar nemzeti tudatra jellemző ugyanakkor egy olyan fölényérzés is, amelyet a hajdani uralkodóosztály táplált. Az a lebecsülő magatartás, amelyet ma még sokan tanúsítanak, és pedig globálisán és nem egy-egy emberrel szemben, a szomszéd népek iránt, a legelitélendóbb előítéleteken, hamis nemzetképeken alapszik. A neveles alapvető kötelessége, hogy az emberek és a népek egymás iránti tiszteletére hívja fel a figyelmet es megismertesse minden nép igazi arculatát, amelyben természetesen jó és rossz vonások keverednek, éppen úgy mint a magyaroknál. A nemzeti önérzetet jogosan sertik olyan tényék, amelyek nemcsak a szocializmussal, hanem a legelemibb emberiességgel is szembenállnak. A magyar nemzetiségek sorsa a szomszédos országokban joggal érdekli a hazaiakat, s ezt az érdeklődést nem le- hét es nem szabad más államok ügyeibe való beavatkozásnak tekinteni. A dunai- nemzeteknek elemi érdeke a szoros együttműködés, s ebben az együttműködésben valóban a hid szerepet játszhatják a nemzetiségek. Közös érdekekről van tehát szó, amikor azt kívánjuk, hogy a szocialista nemzetiségi politika gyakorlata érvényesüljön mindenütt. A szocialista társadalom nem jutott el a termelésnek és a fogyasztásnak ahhoz a fokához, ahova a fejlett kapitalizmus. Jogos emiatt elégedetlenkedni, de épp ilyen jogos feltenni azt a kérdést, vajon tudjuk-e, miért volt képes a fejlett kapitalista társadalom ezt a magasabb életszínvonalat megteremteni? Ha ezt az elemzést elvégezzük, a történelmi okokon túlmenően sok olyan tényezőt is találunk, amelyek szamunkra figyelmeztetöek. Ilyen a technikai fejlődés gyorsabb ritmusa, a tudomány eredményeinek hatékonyabb felhasználása,a szervezettség magasabb foka, a munkaintenzitás es a munkafegyelem szigorúbb és értelmesebb megkövetelése es még folytathatnánk a sort. Van azonban e kérdésnek egy másik oldala is. Ha nem rendelkezünk a szükséges eszközökkel,vajon megengedhetjük-e magunknak,hogy utánozzuk a fejlett fogyasztói kapitalizmus életmódját? A fogyasztói eletmod arra utal, hogy a fejlett kapitalista társadalomban az elidegenedés fokozódott, a közösségek felbomlottak, az egyen egyre inkább elszigetelődött, a manipuláció olyan eszményeket állított elébe, amelyek a fennálló társadalmi rend szolgalatét sugalmazzák, az “emberi termeszetet" kiszolgálva. A sztárkultusz, a szex dicsőítése, az erőszak hirdetése, hogy csak néhány példát említsek az ilyen életmódot szolgáló tÖmegideálokból, bizonyos igényeket kétségtelenül kielégít, de felmerül a kérdés, vajon miért kellene nekünk ezt az értékrend- szert átvenni? A szocializmus mindenek előtt a politikai tudatformában juttatott uralkodóhelyzetbe olyan gondolatokat, amelyek a mindennapi tudat , , , , fi részévé valtak. Ilyen az egyenjogúság, a társadalmi igazságosság, az egyenlőség, a biztonságos elet es munka, a közösséghez való tartozás, a tudatosság eszméje. A fentiek részletek Köpeczi Bélának a Magyar Nemzet február 12-i számában megjelent cikkéből. BŰNÖK A TÁRSADALOM ELLEN Évente sokmilliárd dollárral rövidítik meg a közönségét hibás gyártmányaikkal, félrevezető hirdetésekkel, csalárd üzleti eljárásaikkal, az Egyesült Államokban a különböző nagyvállalatok. A törvényeket es rendszabályokat megszegő üzleti csalások költségéit a közönség fizeti meg, mesterségesen felsrófolt árakkal, veszedelmes gyártmányokért és a nagyvallalati adókibuvók miatt nagyobb adókkal. Az utóbbi három év folyamán 582 nagyvállalat eljárásainak áttekintése azt mutatta, hogy 60 százalékukat átlagban öt ízben vádoltak meg törvényszegéssel. A következő példákat említjük meg: Üzletkötés érdekében külföldi kormanyhivatal- nokoknak fizetett 1 millió dolláros megvesztegeté- sekert a szövetségi kormánv vád alá helyezte a McDonald Douglas vállalatot es négy igazgatóját. Az Exxon, a Boeing, a Westinghouse és a Lockheed is beismert hasonló külföldi megvesztegetéseket. A General Motors-ról kitudódott, hogy 1977-ben Oldsmobile kocsijaiba Chevrolet motorokat szerelt be. A 70-es évek közepén a Bank of America beismerte, hogy valótlanság, amit hirdetésében állított, vagvis, hogv autókolcsonei San Franciscóban a legolcsóbbak', a valóságban a legdrágábbak voltak. A Firestone Tire Co. vezetői tudták, hogy halálos veszedelmet okozható radiális autógumikat árusítottak, de ezt mégis mindaddig tették, amig a kormány be nem tiltotta. Ekkor azonban csak részleges visszatérítést adtak es kenyszeritettek a vevőket, hogy uj gumikat vegyenek. így az év végén még nagyobb haszonra tettek szert. Mindenki figyelemmel kiseri a Ford gyár elleni bűnügyi eljárást. Fordék nyolc éve tudtak, hogy rossz helyen levő benzintartályuk Pinto kocsijukat rendkívül veszedelmessé teszi. Ebből eredő halálos balesetből kifolyólag folyik most ellenük a per. Ha bűnösnek találják Ford-ot, csak 30.000 dollárra büntethetik, de eddig a Ford már 1 millió dollárt költött a legkiválóbb ügyvédi szakértők szolgálataira, hogy megnyerje az ügyet. Az olajvallalatok kimutatásaikban a valóságosnál átlagban 33 százalékkal kevesebb hasznot vallanak be. Szándékosán igy csapják be a közönségét es a kormányhivatalokat. A többi leleplezett csalások között a kormány energiahivatalának vadirata 13 esetet sorolt fel, amelyekben a Gulf Oil es a Chevron árdrágítással 550 millió dollárt zsebelt be. Ezekkel együtt több, mint 8 milliard dollárt tesz ki a névleges összege azoknak a csalásoknak, melyeket tavaly nagy petroleum-vallalatok elkövettek. A detroiti Fruehauf teherautógyárat a bíróság bűnösnek találta azon az alapon, hogy tíz év alatt 12.3 millió dollárt kitevő adócsalást követett el. Ez a cég évente 2 milliárd dollárt vesz be; egyike a legnagyobbaknak, mégis csalt, hogy profitját meg nagyobbra növelje. Az élelmiszerárusito hálózatok a megígért önkéntes árkorlátozást semmibe véve, tavaly hasznukat 28 százalékkal növelték. Ezek között a Safeway, a Giant Foods, az Associated Grocers of Colorado, az International Multifoods, az Affiliated Food Stores és az A & P a legismertebbek. A nagyvállalati vezetők nem nagyon félnek a büntetésektől. A birság aránvlag kis összegű és az iteleteket sok esetben felfüggesztik. Az ardrágitási büntetések, a csalással szerzett haszonhoz képest, jelentéktelen összegeket tesznek ki. Az elitéit igazgatok visszakapják régi tisztségüket, a büntetéseket bíróságon kívüli tárgyalásokon intézik és a nagy- vállalati csalók átlag börtönbüntetése nem több, mint 2.8 nap. A csaláson talált vállalatnak nagyon gyakran megengedik, hogy beleegyező kötelezvényt Írjon ala, amelyben megígéri, hogy többé nem követi el azt, amit eddig sem ismert el, hogy megtett.
