Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-09-13 / 34. szám
Thursday, Sept. 13. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO ORSZÁG UILHG MAROKKO SIVATAGI HÁBORÚJA Mauritania kivonja csapatait Nyu- gat-Szahara déli részéből, négyéves sikertelen háború után, amelyet a terület függetlenségéért küzdő Polisa- rio Front ellen vívott. A Polisário Fronttal kötött békeszerződésben lemondott minden területi követeléséről. A front felhívást intézett a másik gyarmati háborút folytató országhoz, Marokkóhoz, s hasonló beke- megállapodast sürgetett. A volt Spanyol Szaharat 120 éves gyarmatositas után Franco halálakor a spanyol kormány egy titkos egyezményben Marokko és Mauritánia között osztotta fel. Erre a lépésre az késztette, hogy az ötvenes évek óta a terület nepe hadat viselt a gyarmati uralom ellen. Ez még intenzi, | . t vebbé vált a Polisário Front megalakulása, 1973 után. Az örökség átvételekor a marokkóiak 30 ezer fö nyi hadsereget vonultattak fel és csapategységekke támogatták az ország deli részét megszálló Mauritá niát. Hamarosan kitűnt, hogy az ellenállással szem ben külföldi katonai segítségre van szükség. 1976 ban II. Hasszán az Egyesült Államokat azzal a; ürüggyel késztette katonai segitsegnyujtasra, hog; kijelentette: bizonyítéka van rá, hogy “a Szahara ugródeszkának szánták a Polisário és egyes spanyo kommunista tisztek által manipulált forradalm mozgalom számara, ahogyan az Portugáliában tói tént.” A negyeves sivatagi háború során Mauritánia fel ismerte, hogy a kaland felőrölte a politikai stabili tast, gazdasága pedig romokban hever. CSÚCSKONFERENCIA HAVANNÁBAN Szeptember 3-a es 9-e kozott Havannaban rendezték meg az el nem kötelezett országok allarn- es kormányfőinek csúcsértekezletét. A mozgalom tizennyolc éves tórteneteben ez volt a hatodik ilyen magas szintű találkozó. Megkülönböztetett fontosságát az adja, hogy első ízben tartják Latin-Ameri- kában, méghozzá egy szocialista országban. Csaknem 90 ország Az eddigi öt — sorrendben a belgrádi (1961), a kairói (1964), a lusakai (1970), az algíri (1973) és a colomboi (1976) — csücsertekezlet részvevőinek száma a kiinduló 25 tagállamról csaknem 90-re emelkedett. Az elnemkötelezettseg politikája hivatalosan 1961-ben fogalmazódott meg az elsó, a belgrádi csúcsértekezleten. Az elnemkötelezettseg kritériumait a többi között a következő alapelvekben jelölték meg: Az államok a békés egymás mellett élesen alapuló függetlense'gi politikát folytatnak. Támogatják a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Nem vesznek részt katonai szövetségi rendszerekben. .. Szemben | az imperializmussal Az 1973-ban, Algírban tartott csúcsértekezlet első ízben fogalmazta meg: “Az el nem kötelezett országok mozgalma együttműködik mindazokkal a haladó, békeszerető erőkkel, amelyek az imperializmus ellen harcolnak.” Az algíri csúcstalálkozón hozták letre a mozgalom allando szervezetét, a koordinációs irodát, kezdetben tizenkilenc, majd huszonöt tagg*1- , , , , A tagországok feliepése a nemzetközi fórumokon, igy az ENSZ-ben is egyértelműbbé vált, méghozzá antiimperialista platformon. A világ “el nem kötelezett államai” havannai konferenciájának két kiemelkedő személyisége: Tito jugoszláv elnök, es Fidel Castro, a vendéglátó Kuba elnöke. , A konferencia a mult hét végen az Egyesült Államok imperialista külpolitikájának éles elitélésével és a vüaggazdaság méltányosabb alapokra helyezesenek követelésével ért véget. Marokkó máris megkezdte az egész terület elfoglalását. Marokkó azért utasítja el Nyugat-Szahara önren- delkezesi jogának biztosítását, mert maganak akarja biztosítani a terület természeti kincseit, elsősorban óriási foszfáttartalékát, amely a világkeszlet egynegyede. A klasszikus spanyol gyarmatosítok távozni voltak kénytelenek. Most kiesett Mauritania is. A hosz- szu hadviselés a magára maradt és elszigetelődött Marokkót sem kecsegteti sikerrel. A játszma mindamellett nem tekinthető lezártnak. A Polisário Front vezetője az annektálas napján Líbiába erkezett, hogy tárgyaljon az uj helyzetről. Az Arab Maghreb körül folyó hatalmi harc feltehetően uj fázisához érkezik és esetleg uj partnerek is megjelennek a színen. KÁKÁN CSOMÓT, KUBÁN CSAPATOT KERES CHURCH WASHINGTON, D.C. Church szenátor, a szenátus eddig liberálisnak tartott tagja kijelentette, hogy ha a Szovjetunió nem vonja ki azonnal 2-3000 főnyi csapatát Kubából, akkor a szenátus aligha fogja megszavazni a SALT II. Egyezményt. Carter elnök ezzel szemben ismét hangsúlyozta, hogy nem ajánlatos a SALT II. kérdését a kubai LE AZ OLCSÓ DINNYÉVEL! TEHERAN, Khomeini ajatollah kijelentette, hogy nem azért ontották az iráni hazafiak vérükét a forradalomban, hogy olcsó legyen a dinnye, hanem hitükért, az izlámért. Hogy mi köze van a dinnyének az izlámhoz, vágy ami azt illeti, a forradalomhoz, azt nem magyarázta meg Khomeini. Köztudomású hogy az Egyesült Államokban még a rabszolgaság idején, is olcsó volt a dinnye. Mindamellett az ajatollah kijelentette, hogy nem fogja engedni a dinnye árának tül magasra való emeleset. szovjet csapatokkal összekapcsolni. A SALT Il.-vel nem teszünk szívességet a Szovjetuniónak. Eleterdeke az USA nepenek is. Sokan úgy értelmezik Church szenátor hirtelen harciasságát, hogy igy próbálja politikai életét megmenteni a közeli választásokon. A reakció ugyanis nagyon szorongatja múltbeli “liberalizmusáért.” GYERMEKMUNKA OLASZORSZÁGBAN • t t ROMA, Annak ellenere, hogy Olaszországban egymillió-hatszázezer a munkanélküliek száma, egy tízéves gyermeket hamarabb alkalmaznak gyárakban, üzemekben, mint egy felnőttet. Az országban soha nem látott méreteket öltött a gyermekmunkaero igenybevétele. Azzal nem törődnek, hogy a fiatal szervezet megsínyli a munkát. Csak az anyagiak számítanak, amit a gyermekek munkájával megtakarítanak. 2----Jelenléti orszijtutárok ......Nyutat Szahira hetin i Idosztts előtt
