Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-07-05 / 27. szám
Thursday, July 5. 1979. Amerikai magyar szó Politikai szemle KÍNA Az előzőkben idéztem Mao Cetung néhány, hirdetett elveinek ellentmondó, kijelentését. Aki azt mondja, “ja, az 1944-ben volt,” annak ide’zhe- tem Mao megjegyzését 1957-ből — egy atomháború emberéletveszteségeirol szólva: “Ez, természetesen borzasztó, egyrészről. De, másrészről, nem lenne olyan ijesztő; ha az emberiség fele elpusztulna, még mindig megmaradna a másik fele, és egy fél, vagy egy egész évszazad alatt a lakosság újból megszaporodna, talán még többel is, mint a fele.” Erre azt mondani, hogy ez egy elmebeteg felfogása, nem kielegito válasz, aminthogy nem kielégitó válasz azt mondani Hitlerre, hogy örült volt. Ennek az őrültségnek a gázkamrákban elpusztított 6 millió és a háborúban odaveszett 20-30 millió emberélet, es elpusztított országok volt az ára! A II. világháborút az “őrült” Hitler köré csoportosult nem “őrült” emberek szerveztek. Eddig csak Mao es a kínai “kommunista” vezetők szavairól szóltam. De mik voltak a TETTEK? Mikor Nigériában szakadár fölkelés tört ki, a KNK a. sza- kadar Biafrát támogatta. Mikor Kelet-Bengália fellázadt a sötét, feudális Pakisztán-i zsarnokság ellen, független állami létéért, a KNK Pakisztán mellett állt ki, nem pedig a felszabaduló Banglades állam mellett. Szudán 1971-ben elnyerte függetlenséget és kormánya haladó szellemű irányt követett mindaddig, amig az imperialisták által buzdított katonai junta vette át a hatalmat, és mészárolta a kommunistákat; a KNK ezt a puccsista kormányt üdvözölte és bátorította. A CIA és USA nagyvállalati érdekeltségek által pénzelt, Pinochet-vezette, katonai puccs 1973-ban megdöntötte Chilében az alkotmányosán megválasztott Salvador Allende Népi Egység kormányt. A Pinochet junta, véres rémuralmát, azóta csak az USA támogatása mellett képes fenntartani. A Chile-i Pinochet junta ellen világszerte létrejött bojkott és el-nem-ismerés mellett a KNK kormánya sietett elismerni ezt a fasiszta kormányt. Angola népe hosszú és elkeseredett küzdelmet folytatott felszabadulásáért Portugália gyarmati uralma alól. Az angolai nép győzelme után, három állam tagadta meg az uj népi kormány elismerését: USA, Dél-Af- rika és a KNK. Az Angolai Népköztársaságot meg- dönteni törekvő, Del-Afrika, Zaire és a CIA által támogatott ellenforradalmár csoportokat a KNK is támogatta. Mindezt betetőzi a KNK és a KKP magatartasa Vietnámmal szemben. Vietnám, a régi francia gyarmat, Indokinának egy része, a II. világháború után a japán uralom alól felszabadulva, rövid ideig független volt. A franciák katonai erővel akartak visz- szaszerezni kincses gyarmatukat. A franciak katonai veresége után (Dien Bien Phu) az USA vette at ezt a feladatot, amely verességgel végződött 1975-ben. A KNK vajmi kevés segítséget nyújtott a 30 eve küzdő Vietnam-i népnek, és időnként megnehezítette a Szovjetunió segítségének odajutasat. Most, mikor Vietnám népe újjáépíti elpusztított országát, a KNK és a KKP katonai erőszakkal “megleckézteti” a Vietnami Népköztársaságot, a Szovjetunióvá! kötött baráti szerződése miatt. Ennyi elegendő ta- nuságtétel! y q SZEREZZEN.EGY UJ ELŐFIZETŐT Mednyanszky László 1852-ben született a felvidéki Beckon. Arisztokrata származása, vagyona ellenere a legpuritanabb életmódra törekedett. Meggyőződése volt, hogy neki azért jutott több a javakból, hogy segíthessen a rászorulókon. Zárkózott, önmagával örök harcban álló egyénisége csak titkosírással rótt naplojegyzeteiben tárul föl. Hajlama az egyedüllétre, elmélyülésre születésétől fogva kiséri. Mint ahogy a termeszettel való közösség, együttélés, az emberek iránti vonzásai és taszításai is gyermekkorában alakultak ki. Az őt egészen fiatalon ért élmények, élete végéig elkísérték, alapmotívumát adták művészetének. Más élményekkel szolgált a komorabb beckói var, ahol született, s a vidámabb Nagyor, ahol gyermekéveit töltötte. Ezeknek hangulati emlékképe öreg korában egyre fontosabba válik, egyre erősebben kivánia festményeiben ujra- idezni. Mednyanszky mindig saiát érzelmeinek művészi kifejezésere törekedett. Tanulmányai azon tül, hogy mestersegbeli-technikai alapot biztosítottak számára — nem is adhattak többet az alapjában mindig is önmaga igényeivel, szándékaival viaskodó művésznek. A középiskolát magántanulóként végzi, apja műszaki pályára szánja. Művészi ambíciói azonban meggyőzik szüleit, s igy tanulmányait Münchenben, majd Párizsban folytathatja. 1875-ben mar saját műtermet bérel a francia fővárosban; ettől kezdődően, csak önmaga mértékének próbál megfelelni. Az egyre kovetelőbb utazási helyváltoztatási kényszer szinte követhetetlenné teszi életútját. Végigfesti Francia- országot, Olaszországot, a Felvidéket, hazai tájainkat. Ahol hosszabb időt tölt, műtermet bérel. 1897- től Pesten, 1901-től már Bécsben is állandó lakást tart fenn. Közben kiállít külföldön, a Műcsarnok tárlatain. Utazásait hosszabb-rovidebb időre megszakítja Nagyőrön vagy Beckón, hogy aztan újra útra keljen. A belsejében dúló gondolatok: jóság, gonoszság, gyűlölet és szeretet, eszményi tisztaság és alantas indulatok hullámzanak leirt sorai között, és festményein egyaránt; 1897-ben a párizsi Georges Petit Galériában állítják ki először azokat a kepeket, amelyeket a társadalom, legalsó rétegének: csavargóknak, kocsmatöltelékeknek, tolvajoknak köreben festett. Maga is a külvárosban bérelt egy vasagyas, szalmazsákos honaposszobat — hogy közvetlen közelségükben érzékelhesse modelljei eletet. Azok a végletes szenvedélyek, amelyek csavargóiból, mezítlábasaiból, tömegjeleneteibol aradnak, csak részben köszönhetők a formák, mozdulatok kifejező erejének, az arcvonások, szemek szuggesz- tivitásának. Mednyanszky tudatosan kísérletezte ki a színek hatását, egymásmellettiségük, keverésük érzelmi értékét. Több Ízben irta le naplójában a “színek fiziológiáját”, a rozsdavörös, barnás piszkosvörös izgató hatását, különösen, ha “más piszkosszürke és meleg színek veszik körül”. “Minden keverék és minden szin közül a vörös sárgás es bamas keverékeinek van érzékileg legizgatobb hatásuk. De ennek a rozsdás, barnásvörösnek még egy különleges, rettentő gonosz indulatu hatasa is van, amely más érzékileg izgató hatásoktól igen különbözik”. Ezeket a szinélményeket tudatosan használta föl: egy-egy természeti táj igy lett Mednyánszkynál emberi érzelmek,szenvedélyek megtestesitöjeve. Rozs- daszinü az elátkozott kastély, mint egv keselyű, mintha temérdek áldozat vére festette volna ilyenre. Rozsdaszinú az erdő, rozsdaszinuek a hajszoltak árnyai és rozsdaszinuek a rohano felhők” — hja 1896-ban. Ugyanígy a hideg színekkel friss téli hatásokat, keveretlen alapszínekből tiszta, idillikus hangulatokat képes elénk varázsolni. Mert úgy fogta föl a természetet, mint saját hangulatainak rezonanciáját. “...A hangulat irányát, és csak azt latom mindenben. Azt keresem a színben úgy, mint a vonalban, a levegő minőségeben úgy, mint a hideg hatásában” — írja naplójába. A különböző ködhatások erősen foglalkoztatták. Nemcsak a hajnal, vagy a naplemente viharos, vagy poros ködfatyol szinelme- nyei ragadták meg, de az ezekben rejló titokzatos hangulati töltés is. Nemcsak a legkülönbözőbb fényhatások festésére volt kepes, de majdnem példa nélkül a sötétség megidézésére is. Festi az éjszakai erdő belsejét, a holdsütötte folyópartot, a havas-sárgás fehéren derengő téli tájat, a norvég fjordok felhőbe vesző csúcsait. Alig érzékelhető formák, lágy színátmenetek, s a kompozíciót egységbe szervező, ködös lebegés különös hangulatot áraszt idetartozó festményein. Ezért szerette az Alföldet is. A végtelen horizont poros-ködös látványa, a mocsarak fölött megülö pára, az itt-ott megbúvó tanyak, fák — aztán a tekintet szabad rohanása, ami minden évszakban, napszakban uj élményt ad. Ezek ihletik feledhetetlen alföldi festményeit, portréi között jellegzetes parasztlegényeit. 1914 ószén az Uj Idők es a Budapesti Hírlap haditudósítójaként indul a frontra. Bejárja az orosz, szerb, olasz hadszíntereket. Ekkor már teljes egészében a háború iszonyának vonzáskörében élt. Érzi, kevés ideje van hátra, betegseggel küszködve, hol kórházban, hol a fronton van, s ha teheti, festi vázlatai után a sebesülteket, halottakat, vonuló csapatokat, éhező, fázó nyomorultakat. Telve vázlatokkal, megvalósulatlan képtémákkal, szándékokkal, győzi le vegleg szervezetét 1919. április 17-en a betegség. ________Egri Mária OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 2Í0 EAST 86th STREET, NEW YORK, Y*a1002í — TELEFON: (212) 535-6490 — MŰSZAKI CIKKEK ÉPÍTŐANYAG ismét kapható “ IKKANAL GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK t t\ BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ UTAZÁSI IRODA IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE C .
