Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-07-05 / 27. szám

6 // SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, July 5. 1979. £gy kiadói ftiríang 1840-ben Köztudomású, hogy Kossuth Lajos Pesti Hírlap­ja nagy szerepet játszott a reformkor eszmeinek terjeszteseben es a március 15-i forradalmi eseme- nvek szellemi előkészítésében. De azt feltehetőleg kevesen tudják, hogy milyen izgalmas előzményei voltak a Pesti Hírlap indulásának. Az Akadémiai Ki­adó könyvheti újdonsága, A magvar sajtó története " első kötetében a legújabb kutatások alapján tárul fel Kossuth nevezetes lapiának bonyodalmas elő­története. Amikor 1841. januar 2-án megjelent a Pesti Hír­lap első szama, ez valósággal bombaként hatott. Kossuth neve vörös posztó volt a hatóságok előtt, s nem utolsósorban éppen újságírói tevékenysége miatt. Egyesek ravasz becsi manőverre gyanakodtak, masok pedig nyomban azt hiresztelték, hogy Kossuthot megvásárolta a kormány. Valójában az történt, hogy Länderer Lajos nyom­dász es kiadó, a titkosrendőrség bizalmasa, mar évek óta szeretett volna jo üzletnek Ígérkező lapot indítani. 1840 őszén, amikor fülébe jutott, hogy Kossuth újságot szeretne szerkeszteni, gyors- ejs ügyes stratégiát dolgozott ki. Munkatsy Jánostól, aki pénzzavarral küzdött és betegeskedett is, meg­vette a Sürgöny cimu lapot, és átruházási kérelmet nyújtott be. Jó ismeretségben lévén Wirkner Lajos­sal, Metternich közeli munkatársával, elérte, hogv Metternich pártolja kérelmét. Arról egyelőre mélyen hallgatott, hogy Kossuthot akarja felkérni szerkesz­tőnek. így' aztan november 12-én simán megkapta a lapengedélyt. Most következett a második felvonás: Länderer újra Wirknerhez fordult, és elmagyarázta neki, hogy Kossuth amúgy sem marad nyugton, s ha legális teret nvitnak becsvágyának — vagyis lapot adnak neki —, a cenzúra réven jobban kezben tudják tar­tani, sót, szükség eseten a lap betiltásával zsarolva meghátrálásra kénvszerithetikJEz az érvelés nemcsak Wirknerre hatott, hanem Mettemichre is, aki ez idő tájt nem bánta volna, ha sikerül kifogni a szelet a vitorlákból, s bízott benne, hogy Länderer terve szerint leszerelheti Kossuthot. A harmadik felvonás mar gyorsan lepergett. Errol maga Kossuth igy szá­molt be: “December 28. vagy 29. napja volt, midőn Län­derer ur azon kérdéssel lépett szobámba: nem vol- nak-e hajlandó januarius kezdetevei mindenesetre megindítandó Pesti Hírlapjának szerkesztését magam­ra vállalni. - Meggondolta-e - felelte Kossuth -, hogy szerencsétlen nevem bizonyos helyeken nem a legjobb ajanlo, s nem tart-e tőle, hogy ha lapjának szerkesztését én ream bízza, a Pesti Hírlap napvilágot soha nem lát í De Länderer megnyugtatta, hogv ezt ö mar Becsben elintézte. - “A kormánv - mondot­ta - jelenleg azon meggyőződésből indul ki, hogv Magvarorszag alkotmányos ország lévén, azt más­képp kell kormányozni, mint az ausztriai örökös tartományokat, hogy a magyar nemzet megérett annyira, miszerint a méltányosság, törvényesség és illendőség hatarain belül szabad kifejezés engedtes­sék” Arról persze Länderer hallgatott^ hogv Becsben megígérte: ha Kossuth szerkesztői tevékenysége kel­lemetlenné válik a kormánvnak, eltávolítják a laptól. A cenzúrának, amelyben Länderer és a többiek oly nagyon bíztak, bizonv sok gondot okozott a Pesti Hírlap. Kossuth cikkeiből ugvanis hiába töröl­tek egyes szavakat vagy mondatokat: ö olyan lapot csinált, amelyet jószerével szinte teljes terjedelemben törölni kellett volna. Ezt persze, közvetlenül az en­gedély megadása után, nem tehették. így kénytelen - kelletlen a várakozás álláspontjára helyezkedtek. A várakozás három és fél évig tartott. A Pesti Hír­lap három cenzort is elnyűtt, és ötezernél több elő­fizetőnél tartott már (!), mire 1844-ben — a szer­kesztői honorárium körüli alvita ürügvén — sikerült a kormánynak Kossuthot eltávolítani a lap éléről. Addigra azonban a Pesti Hírlap már feledhetetlen szolgálatot tett a reformeszmeknek, es jóvátehetet­len kárt okozott a Habsburgok felvilágosulatlan ab­szolutizmusának. Vagyis Metternich számítása nem vált be: a szelet nem fogta ki a vitorlákból, sót, az annyira megerősödött, hogy hét ev múlva ot is lefújta. A Pesti Hírlap alapitasa csak par oldal a magyar sajtó történeté sokszáz oldalas első kötetében. S bár jellemző erre a rendkívül erdekes és jelentős munká­ra, távolról sem az egyetlen emlekezetes fejezete. Rubin Péter A LEGNAGYOBB KAVICSBÁNYA Az ország legnagyobb kavicsbányajaban,Nyéklád- hazan az idén több,mint kétmillió köbméter kavi­csot bányásznák. A fontos alapanyagból, a hazaia­kon kívül, keletszlovakiai épikezésekhez is szállí­tanak. Öregszik a Fér lő ló i Atfogo kutatási program végrehajtása kezdődött meg a Fertő to magyar oldalán. Az elöregedésével kapcsolatos jelenségeket vizsgáljad ez a folyamat u- gyanis a tó magyar és osztrák szakaszán egyaránt gyorsul. A Fertő tó magyar oldalán fekvő 70 négy­zetkilométernyi területéből mar csupán tiz négyzet­kilométer a szabad vizterület, a többit elbontotta a nadas. A nyilt vizterület az elmúlt három évtized­ben mintegy 20 négyzetkilométerrel csökkent, s ha ez továbbra is ebben az ütemben folytatódik,az ez­redfordulóra a magyar oldalon nem les? szabad viz. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tör­vényerejű rendeletet fogadott el a nemzetközi ma­gánjogról, amelv meghatározza, hogy a nemzetközi polgári, családi es munkajogi ügyekben mely állam jogszabálvát kell alkalmazni, miiven joghatósági es eljárási szabalvok szerint kell eljárni. A törvény­erejű rendelet 19/9. julius elsején lépett hatályba. lóIIssBBivá §>vécS §>iássdor Súlyos veszteség érte a magyar operámüvészetet; 74 éves korában Becsben elhunyt Svéd Sándor, Kossuth-dijas erdemes művész, a Magyar Állami Ope­raház volt világhiru magánénekese. EHínnvl Pavsuíli László a hires magyar iró, műfordító 1979 junius 19-én 79 eves korában Budapesten. Magyar tanácsi küldöttség tanulmányútja az Egyesült Államokban Papp Lajos államtitkárnak, a kormány Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével küldöttség tett két­hetes tanulmányutat az Egyesült Államokban. A négytagú delegáció amerikai polgármesterek tavaly őszi magyarországi látogatását viszonozta. A küldöttség Pittsburghban részt vett az országos polgármesteri konferencián, s a magyar küldöttség vezetője — az egyetlen külföldi vendégként — rövid előadásban adott tájékoztatót a magyar tanácsi rend­szerről, városi közigazgatasrol. Ezután látogatást tettek több varosban, és New Yorkban fejeztek be kőrútjukat. A magyar tanácsi küldöttség megbeszélést folyta­tott az amerikai külügyminisztériumban is. A dele­gációt fogadta Edward Koch, New York polgármes­tere. A Magyar Nemzeti Bank kölcsönmegállapodása A Magyar -Nemzeti Bank képviselői Budapesten 400 millió dolláros hitelfelvételről írtak alá megálla­podást a new yorki Manufacturers Hanover Trust Company által vezetett és a legnagyobb amerikai bankok, a többi kozott a Bank of America Interna­tional Limited, a Bankers Trust International Group, a Firts Chicago Limited és a Security Pacific Natio­nal Bank által szervezett bankkonzorciummal. A hét es fél eves lejáratú hitelt a Magyar Nemzeti Bank az amerikai pénzpiacon veszi fel és folyósításá­ban 52 amerikai, illetőleg Amerikában működő bank vesz részt. A hitel exportfejlesztési célok finanszíro­zását szolgálja. Magyar tanszékei hoznak leire az Indiana Egyetemen Kópeczi Bela, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese és John Ryan, az amerikai Indiana Egyetem elnöke megállapodást irt ala a Blooming­tonban működő egyetem magyar tanszékének létre­hozásáról. A tanszéket azzal a céllal állítják fel, hogy hozzá­járuljon az egyetemen a magyar vonatkozású oktatói és kutatótevékenység színvonalának növeléséhez es az USA-ban segítse a hungarológiai tanulmányok fej­lesztését és az ismeretterjesztest. A tanszék létreho­zása és fenntartása céljából a Magyar Tudományos Akadémia alapítványt létesít az Indiana University Foundation kereteben. TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents