Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-08-09 / 29. szám
Thursday, Aug. 9. 1979. (%deÁ:eb vKét? Miért börtönöztélc be e9léves not? Egy 28 eves San Antonio, texasi biró bebŐrtönóz- tette a 91 éves Mrs. Schultzot, mert kb. 15 dollár értékű élelmiszert — húst, kolbászt csent el egy üzletből. Éhes volt Mrs. Schultz. Miután megtakarított pénzét tavaly kicsalta tőle egy elvetemült egyén, havi 233 dollárnyi Soc. Sec.-bői tengette életét. “75 dollárt fizetek lakbérre, 18-at villanyra, futesre — siránkozott az újságírók előtt. — A többi csaknem teljesen orvosi költségekre megy. jóformán csak tejen es cerealon élek. Nagyon megkívántam egy kis húst. Nem tudtam ellenállni. Talán önök is azt tennek, ha nem volna több pénzük, mint nekem volt.” A biró, aki ítélkezni fog ügyében, bezáratta az idős asszonyt, bár a törvény eloirasa szerint korara való tekintettel szabadon kellett volna engednie a tárgyalás idejéig. A szegény asszony az ijedelemtől és a megalazta- tastól nem tudott aludni. Másnap egy másik biro szabadlábra helyezte, sajnálata kifejezésével. Mrs. Schultzot aznap tartóztatták le, amikor egy elnöki tanácsadói bizottság kiemelve hangsúlyozta jelentésében, hogy az infláció elsősorban a szegényeket sújtja. Az Egyesült Államokban — jelentette Arthur Blaustein, a bizottság elnöke —, 60 millió ember el szegénységben, vagy a szegénység határán, közülük sokan Mrs. Schultzéhoz hasonló helyzetben. Nem kell szomszédnak Nixon NEW YORK, N.Y. Kilencszobás kooperativ lakosztályt akart vásárolni Mr. Nixon New Yorkban a Madison Avenue es a 72. Street sarkán. A bérhaz lakóinak egy része akkora ellenzést nyilvánított a volt elnökkel szemben, hogy Mr. Nixon kénytelen volt visszavonni folyamodványát. TERJESSZE LAPUNKAT AMERIKAI MAGYAR SZŐ ELŐNYÖS SZERZŐDÉST NYERT EL A G.E. 114.000 MUNKÁSA A General Electric Vallalat 13 szakszervezetbe tömörült 114.000 munkása uj, hároméves szerződést kötött, amely 2 dollár őraberemelést biztosit részükre. Ezenkivul jogosak béremelésre, ha az infláció következtében emelkednek az árak. Az áremelkedés minden 0.2 pontjáért hat hónaponként egy cent orabéremelés jár. A szerződés felemelte a nyugdijasok járulékát: minden évi munkateljesitmény után 10, illetve 15 dollar a havi nyugdij — a múlt, lejárt szerződés 8—12 dollárja helyett. A munkás, ha úgy óhajtja, 60 eves korában mehet nyugdijba. A vállalat kötelezte magát arra, hogy ha üzem- lezárást határoz el, erről a szakszervezetet két evvel előbb tudatja. Az uj szerződés “megszegte”, illetve mellőzte Carter elnök hét százalékos béremelési határát, amint az előzőleg más nagyobb szakszervezetek is tették. A General Electric Vállalatnak módjában van megadni ezeket a kedvezményeket dolgozói részere anélkül, hogy gyártmányainak árát egy centtel is emelné, mert 1978-ban 1.230.000.000.- dollár profitot vallott be, ami 17 százalékkal volt magasabb az előző évi profitnál. Állásbiztonság Európában A több országban működő amerikai nagyvállalatok úgy találják, hogy nem olyan könnyű az európai munkásokkal elbánni, ahogy azt elképzelték. Itthon, ezek a vállalatok bármikor elbocsáthattak munkásaikat, vagy elköltözhettek olyan helyekre, ahol olcso a munkaerő és ahol a helyi törvények a munkások megszervezését majdnem lehetetlenné teszik. Elhitték sajat propagandájukat, hogy az amerikai munkások túl sokat kapnak. Olyan törvényeket vívtak ki, amelyek megengedik, hogy külföldi profitjaik megtartását,, amit ugyanott fektethetnek be, és ezzel az itthoni adófizetést elkerülhetik. Az utóbbi időben nagy -csalódás éri ezeket a külföldön működő vállalatokat, különösen a nyugat-európai országokban. Carl Nisser, a Goodyear vállalat egyik vezetője, szömyülködve említette meg azokat a munkásvédelmi törvényeket, melyeket saját vállalata és más US cégek kötelesek Európában betartani. A kilenc közös-piaci országban fennálló viszonyokat“a magan- vállalatokat veszélyeztető súlyos szellemi mergezés”- nek jellemezte. A 9 ország: Belgium Franciaország, Német Szöv. Köztársaság, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Anglia, Dánia és Írország. Sajnálkozva mondta, hogy a “munkások alkalmazása fix költség lett: fel lehet venni őket, de nem lehet elbocsátani.” Arról is panaszkodott, hogy az európai munkaerőellátás nem “rugalmas.” Egyik példája ennek az uj fejleménynek a United States Steel Corp. esete. Mivel a vezetőség nem volt képes a munkásokkal önkényesen rendelkezni, 20 hónapi működés után a nyugat német Lubeck-ben egyszerűen eladták az üzemet, méghozzá olyan módón, ami nagy feltűnést keltett. Egy márkáért adtak el ottani vaskohójukat, amiért 7 millió dollárt fizettek. Ha csak egyszerűen bezárták volna a kohot, 7.56 millió dollárt kitevő végkielégítést kellett volna fizetniük alkalmazottaiknak. Az a baj, mondotta az egyik vállalati vezető, hogy az európai szakszervezetek a “legbefolyásosabb szervezetek” a Közös Piac országaiban és “a szakszervezetek elvben ellenzik a kapitalizmust.” Évi négyheti fizetett vakáció, országos egészségi biztosítás, elbocsátás elleni biztosítás nem az, amiért az amerikai nagyvállalatok külföldi országokba mentek, hogy hasznukat növeljék. DICSÉRIK A MAGYAR A Columbia Egyetem társadalmi munka szakosztályának két tanára, Sheila B. Kamerman és Alfred J. Kahn, kétéves tanulmányban hat ország gyermek- gondozási programját hasonlította Össze. Ebből kitűnik, hogy az Egyesült Államok messze elmarad Magyarország, Franciaország, Svédország és a két Németország gyermekellátási és gondozási programjai mögött. Annak ellenére, hogy egyre több gyermekes ni) dolgozik házon kívül, a U.S. úgyszólván semmit, vagy alig valamit tesz, a többi iparilag fejlett országokhoz kepest. Kahn professzor igy vélekedik: “A U.S. ekesszó- lása dicsőíti a gyermek és a családi élet védelmet; a valóság azonban egeszen más. Mi semmit nem nyújtunk azokból a gyermekgondozási szolgálatokból ég gyermek- és csaladvedelmi készpenz-javadalmaza- sokból, amit ezek az európai országok adnak.” Dr. Kahn kiemelte, hogy “semmi jele nincs annak, hogy egészen kis gyermekeknek artana a változatos gondozás — sőt, meglehetősen sok bizonyíték mutatja, hogy jól megszervezett programok düsitják a kis gyermekek tapasztalatait.” A tanulmány kidolgozói azt is megállapították, hogy “szelesebb GYERMEKGONDOZÁST szempontokból ezek a programok megengedhetek, mitöbb, jo befektetésnek bizonyulnak* A tanulmány kiemelte, hogy Magyarország különösen bőkezű gyermekgondozási ellátást ad azoknak az an vaknak, akik abbahagyjak a munkát, hogy gyermeküket 3 éves korukig otthon gondozhassak. Politikai konvenciók NEW YORK, N.Y. A Demokrata Párt központi vezetősége úgy döntött, hogy a párt elnökjelölo konvencióját New Yorkban tartják 1980-ban. Ezzel szemben a Republikánus Párt es a Kommunista Part Detroitot választotta országos konvenciója színhelyéül. A KP konvenciója aug. 23. es 26-a között lesz. Vasárnap, 26-án tömeggyüles lesz a detroiti Cobo Hallban, amikor is Gus Hall főtitkár es Angela Davis fogja elemezni az egyre mélyülő gazdasági es politikai válságot és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem fontosságát.
