Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-08-09 / 29. szám
Thursday, Aug. 9. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ AMERIKAI , MAGYAR SZÓ i USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. u 2nd Cltti Matter, Dec. 31.1952 under , ti* Act of March 21,1879, at the P.O. of New York. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; félévre 8. — dollár |dinden más külföldi országba egy évre 18 dollar ' • • félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 A bűnözés jutalma A részvénytarsasag nagyszerű intézmény. Kiderült, hogy a Lockheed Corporation vezetői titokban tartották a japán kormánynak és üzletembereknek 1976 elejen fizetett megvesztegeteseket. Ezek 2.6 millió dollárt tettek ki. Másik húszmillió dollárt egy más ország vezetőinek fizettek ki. Vajon hogyan kerültek el ezek a vállalati igazgatók a felelosségre- vonást es a börtönbüntetést? Úgy hogy a részvény- társaságot okolták, amint azt a Westinghouse, a Control Data és más vállalatok igazgatói előttük tették. Es hogyan reagált az igazságügyminiszterium erre a felelőség elöli kibújásra? Úgy, hogy hallgatott. Egy zseniális ügyvéd gondolta ki először, hogy a gazdagok bűneit • a vállalataikra lehet hárítani. A vállalatok elvegre csak elgondolásban léteznek. Azokat nem lehet börtönbe küldeni, nem lehet szavazati joguktól megfosztani, vagy más polgárjogokat tőlük megvonni, amint azt emberi bűnözőkkel tesz- szük. Igaz, meg lehet okét büntetni, de ez nem is olyan rossz. Vegyük például a Lockheed-et. A vállalatot $ 647.000-re büntettek 2.6 millió dolláros megvesztegetes eltitkolásáért, amit a japánoknak fizettek húsz szeles jet-repulo megvásárlásáért, ami nekik sokmillio dollár profitot jelentett. Az aránylag kis büntetés alig vesz el valamit a törvénytelen nyerészkedésből. Ez olyan, mintha egy embert 500 dollárra büntetnének, mert egy bankból 25.000 dollárt lopott, de megengednék, hogy a lopott pénzt megtartsa. Ugyan miért gondolja az igazságügy minisztérium, hogy a Lockheed ügy megoldásával az igazságot szolgálta? Nem mintha a felelős személyek azonosságát nem^ tudtak volna. Ezt mind tudták. Nem mintha más törvény szegőket is ugyanígy kezelnénk. I annak olyanok, akik 100 dolláros lopásért sok évi börtönbüntetést kapnak. A Lockheed-eset nemcsak azt mutatja, hogy a bűnözés kifizetődik, hanem bizonyítja, hogy egyes bűnök még akkor is kifizetődnek, ha elkövetőit tettenérik. BOTRÁNY CONNECTICUTBAN NEW BRITAIN, Conn. Az allami rendőrség letart f 15 toztatasba helyezte e connecticuti kisváros rendör- tonoket, detektivfonoket, tuzoltófönökét, a városi civil service bizottság elnbket es meg két más sze- roelyt, miután kiderült, hogy csak olyan személyeket alkalmaztak, akik hajlandók voltak előzőleg “csúszópénzt” adni nekik. ÚJÍTSA meg lapunkat Százegy nemzedék A kínai császárság — a földkerekseg egyetlen ol\ an állama, mely stabilan állt fenn az ókortól a huszadik századig - mindig is világegyetemnek, a civilizált világgal azonosnak tekintette magat. A Kínán kívüli népeket pedig kvázi úgy kezelte, mint báty az öccsét - csakhogy a konfuciánus etika szerint az öccs szelíd alázattal tartozik engedelmeskedni az idősebb testvérnek, vagy ha nem, hát akkor megfenyittetik. Ha igy nézzük, akkor az elmúlt időszak eseményei nem is annyira valószínűtlenek. Mas magyarázat pedig nincs, hacsak paranoiásnak nem nyilvánítjuk Kínát; ez igen tetszetős definíció volna, megsem tekinthetünk egy államóriást elmebetegnek. Egyébként is van itt még néhány figyelemre méltó tenyezo. Mindenekelőtt Kina teremtette a történelem legelső és legtökéletesebb “totalitárius” allamat, s ez az állam kétezer évig prosperált. Azt, hogy a központi hatalom abszolút befolyást gyakoroljon a társadalom eletenek minden mozzanatara, a magánszféra nagy részere is;azt, hogy az alattvaló kultikus tisztelettel köteles adózni az elöljáróinak; azt, hogy az egész államappáratus a kölcsönös ellenőrzésre es általános gyanakvásra alapozandó; azt, hogy az egyén joga, sót elete semmi, csak a koz számit — mindezt nem Mao és a maoizmus találta ki, hanem az ókori Han-dinasztia. Az elmúlt évtizedben mindössze az történt, hogy a konfucianizmust elmozdították az állami ideológia státusából és behelyettesítették a maoizmussal. A szlogen uj, de régi a tartalom. Persze, nem ez itt a fogond. Érdekesebb — hajol emlékszem, ezt említette is valaki a Nemzetközi Studio vitájában —, hogy Kina, a császárság kétezer éve alatt nem viselt hódító háborút a határain kívül. Kínában nem volt nacionalizmus, nem volt nagyhatalmi hubrisz, es természetesen nem voltak aggasztó fegyverek — mindez Európa ajándéka, s hadd tegyem hozzá, hogy mindezt Európa utolsó hat nemzedeke talaíta tel. Nem akarok mitológiai sémát erőltetni erre a helyzetre, de óhatatlanul eszembe jut, hogy annak a bizonyos Aszia nevű ókenaisznak, akiről az ázsiai földrészt elneveztek. Epimétheusz volt az egyik fia, az utólag gondolkodó, aki dórén elfogadta Pan dórát, az istenek ajándékát, a bajokat tartalmazó szelencével együtt, s amint tapasztaljuk. Pandora kinyitotta a szelencét. Egyre nyilvánvalóbb hogy Kina is méltó az Epimétheusz névre; Pandóra mar nala lakozik, s aggasztóan babrál a szelence zárjával. Es ha ki találja nyitni, akkor ez most az ajándékozóra is visszaüt. Mindent összegezve az az érzésem, hogy a világpolitika Europa nélkül, de európai eredetű módszerekkel zajlik. Az utolso hat nemzedék feltalálta a kísérleti természettudományokon nyugvó technikáját, feltalálta az ipari társadalmakat, feltalálta - ahogy Toynbee mondja — a világ nyugatositását, s most issza a levet ennek az egesznek. A XVII. század végén megindult szellemi forradalom eredményei közül Japan egy nemzedék alatt átvette a korszerű technológiát. India a parlamentarizmust. Kina a felsoroltakat, az arab világ csaknem mindent. S ha már leírtam a fentebbi mitológiai hasonlatot, akkor folytatom: az iszlám terűlet Aszia másik fia, Prométheusz — végtere is ö hozza a tüzet, persze nemcsak úgy isten neveben, ahogy a naiv Hésziodosz megírta volt. Itt tartunk most, száz emberöltővel Ur és Eridu alapitasa után, s Hogy a szazegyedik nemzedék mire jut, azt nem is sejthetjük. 1967-ben az Egyesült Államokban válságmentes időszakot jósoltak az elkövetkező 33. évre. Azóta egy válság már kitort és most all küszöbön a második. S ki tudja, lesz-e újabb száz nemzedéki* _ , Vancsa István Lassan növekszik USA termelékenysége Egyre nagyobb aggodalmat okoz az Egyesült Államokban az ország termelékenységének nagyon lassú nóvekedese... Ennek a lelassulásnak legfőbb oka, amiről a jelenlegi vitákban alig tesznek említést, az a nagy mennyiségű technológiai felkészültség, amit katonai célokra fordítanak. A termelékenység növekedését főleg azok a befektetések indítják meg, amelyek a termelés minden ágát minőségben megjavítják. Tálán a legfontosabb termelé- kenysegi forrás a kutatási és fejlesztési befektetés (research and development *R & D). Az alapvető kutatások kiterjesztik a tudomány határait. Az üzlet R & D az alapvető kutatásra támaszkodik, amiből uj termékek, uj termelési módszerek kerülnek ki es a termelt árukat jobbá, olcsóbbá teszik. A honvédelmi és hadi jellegit űrkutatási programok dominálták a R & D tevékenységeket 1957-től 1966-ig. Ebben az időszakban a R & D-re költött összegek több,mint felét katonai célokra fordítót-1 tak. Ilyen célokra jelenleg is még ezeknek az alapoknak kb. egyharmad részét költik. A kormány finanszírozásának segítségével a hadi- urbeli tudomanvos kereslet miatt az aerospace és hadi elektronikai vállalkozók túllicitáltak más vállalatokat tudósokért és mérnökökért és elvonták a tudományos személyzetet a polgári termeléstől. A legtehetségesebb tudósok hadi kutatásokkal foglal- koznak. A hadi kutatás es fejlesztés polgári célokra alig termel ertekes tudást. Ennek eredménye, hogy a gazdaság többi részében a termelékenység hanyatlik. Ez j. nagyobb költségeket, drágább arakat okoz, lerontja a minőséget és az áruknak kevesebb változatát nyújtja a fogyasztóknak. A második világháborút követően a termelékenység növekedésének fokozata az Egyesült Államokban jóval mögötte maradt a többi fejlett, kapitalista országok átlag növekedésének. Ennek egyik fontos oka egész biztosan az aranytalanul nagy rész, amit kutatásból és fejlesztésből a U.S.-ben katonai célokra fordítanak. Mialatt az Egyesült Államok kormánya a R & D alapoknak kb. 67 százalékát költi hadicélokra, Nyugat-Németország kb. 11 százalékot, Japan kb. 2 százalékot fordít a kutatási - fejlesztési alapokból katonai célokra. A növekvő termelékenységnek sok hasznos eredménye van. Lehetővé teszi az anyagi életszínvonal emelkedését és a szabad idő megnövelését. Szűkös nyersanyagokban nagyobb megtakaritast jelent. A világpiacon elősegíti az Egyesült Államok verseny- képességét, ezen keresztül sok belföldi munkát teremt és kedvezően befolyásolja a külföldi kereskedelem mérlegét. A technológiai eredmények abból erednek, hogy gazdasági alapokat kutatásokra es fejlesztésre fordítanak. A U.S. legjobban úgy emelhetne jelentős módon népének jólétét, elősegítené az anyag megtakarítást, leküzdené az inflációt, munkát teremtene és alátámasztaná a dollar nemzetközi érteket, ha megváltoztatná a R & D -ra költött elsőbbséget. Kevesebbet kellene katonai és többet polgári célokra költeni.
