Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-07-05 / 27. szám
Thursday, July 5. 1979 amerikai magyar szó AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. u 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of ' New YoHr, N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; félévre 8. — dollár , Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar • félévre 9.50 dollár v Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 KI A FELELŐS? Eltemették a 37 eves Bill Stewart amerikai-riportert es nicaraguai tolmácsát, Juan Espinosat, akiket Somoza Gárdájának egyik katonája legyilkolt. Az USA televízióján milliók látták, miként kényszeri- tették térdre Bili Stewartot, majd parancsra hasra feküdt és Somoza diktátor terroristáinak egyike, puskával a kezében, belerúgott a tehetetlen riporterbe és minden ok nélkül fejbe lőtte. Stewart szörnyethalt es ugyanez történt tolmácsával. A gyilkosság tv-közvetitése nagyobb felháborodást keltett az Egyesült Államokban, mint a nicaraguai gyermekek és öregek meggyilkolása. Felmerül a kérdés: ki a felelős Bill Stewart es tarsa, valamint a nicaraguaiak ezreinek legyilkolása- ert? A Nemzeti Garda terroristái Somoza diktátor? Igen, de nem elsősorban. Nicaeagua nepe fellázadt 1934-ben, hogy meg- döntse a Somoza-csalad diktatúráját. A lázadok nagy sikerrel vívták harcukat, ami természetesen nem tetszett a kozep-amerikai bananültetvenyeket" akkor mar nagy mértékben birtokló amerikai mo- nopolcegeknek (United Fruit Co., stb.J. Követelésükre es nyomásukra USA tengerészgyalogosok behatoltak Nicaraguába, leverték es verbefojtottak a nép lazadasat, s hatalomra emelték Anastasio Somoza Garciat. Az ezt követő 43 esztendőben a Somoza- csalad folytatta az ország népének kizsákmányolását, terrorral, tömegletartóztatásokkal és kínzásokkal lehetetlenné tette minden ellenzéki mozgalom létrejöttét. Es mindezt a washingtoni kormány tudtával, beleegyezésével az AKTIV TÁMOGATÁSÁVAL. A jelenlegi polgarhaboruban Somoza Nemzeti Gardájának tagjai amerikai puskákkal, aknavetőkkel, agyukkal, bombákkal Ölik halomra Nicaragua hazafiait. Az USA most is azon szorgoskodik a kulisszák mögött, hogy ürügyet találjon a katonai beavatkozásra. Ezért az ország nepenek kell követelnie, hogy a Carter kormány ismerje el a Hazafias Népfront áltál felállított ideiglenes kormányt. Ezzel a lépéssel hozzájárulunk a nicaraguai polgárháború mielőbbi befejezesehez, a Somoza-diktatura felszámolásához a nicaraguai nép demokratikus célkitűzéseinek eléréséhez es megkezdődhet a romba döntött ország nemzetgazdaságának felépítése. • W ASHINGTON, D.C. Egy nemzetközi bérvizsgálat szerint a világon ma mar nem az amerikai munkás fizetése van az első helyen. Japánban $ 6.70 az átlagos gyári munkabér, mig USA-ban $ 5.63, ötödik legmagasabb a világon. JOAN BAEZ IS UMEGLECKÉZTETIVIETNÁMOT” A vietnámi háború-ellenes mozgalom néhány közismert tagja, Joan Baez, népszerű népdalenekes- no vezetésével, arra használta fel Memorial Day ünnepét, hogy bebizonyítsák “tárgyilagosságukat” és “pártatlanságukat” a vietnámi háborúval kapcsolatban. Öt nagy amerikai lapban hirdetést helyeztek el, melyben felszólítják a Vietnámi Népköztársaság kormányát a vietnámi nép “sanyargatasanak” es “elnyomásának” megszüntetesere. Ezen törekvésükben jo tarsasagban találják magukat. A népek szolidaritása elvét rutul sárba tipró kínai kormány csak nemrég fejezte be Vietnam “megleckéztetését” 50 ezer uj ember áldozatot kívánó katonai betöréssel. Amerika üzleti hatalmasságai ugv leckéztették meg Vietnamot, hogv kormányuk Ígérete ellenére egy árva centet sem küldtek Vietnamnak az áltáluk ütött szörnyű sebek begyógyitására. A történelem meghamisításától vissza nem riadó és abból Vietnám eseteben uj profitot szimatoló Hollywood most mutogatja szerte az országban a Vadfogó (Deerhunter) c. filmet, amely minden Vietnamban megfordult újságíró és megfigyelő szerint a torzítások, rágalmak keveréke. A vietnami háború e sokat szenvedett ország nagyvarosait az amerikai katonaság bordélyházává tette, vietnámi hazafiak ezreit kinoztatta és ölette meg. Es mindezek tetejébe a nagyrészt parasztkul- turáju országra tízszer annyi bombát vetettek, mint amennvit Németországra és Japánra együttvéve a második világháborúban. Az úgynevezett “Phoenix” hadműveletben közel 100.000 vietnámi szabadságharcost mészároltatott le leírhatatlan kínzások közepette. Vietnám földjének egyresze a mai napig úgy néz ki, mint a hold felszíne, tele bombákvájta tátongó kráterekkel. Másfél millió vietnámi pusztult el, vagy vált nyomorékká abban a “leckében”, amelyet az Egyesült Államok ipari-katonai komplexuma adott nekik a “demokráciából.” A 20 eves gyarmati elnyomás (először a franciák, azutan a japánok, végül az amerikaiak részéröl) megmételyezte a nép egy részének lelkivilágát. Az erkölcsi züllésből alkotómunkára átnevelni százezreket alapvető, átfogó intézkedéseket tett szükségessé. A vietnami vagyonos, mindig a külföldi hódítókkal együttműködő osztály számos tagja,a középosztály egy része, főleg kínaiak, akik mint másutt Ázsiában, itt is az üzleti osztály zömét alkották, nem akart beilleszkedni az uj társadalmi rendbe. A menekülök elsősorban ezek soraiból adódnak. Ezek védelmében tetette közzé Joan Baez a tiltakozó levelet. Azok, akik a vietnámi háború-ellenes mozgalom idején* tiltakoztak az USA háborús politikája ellen, nem azért tiltakoztak, mert Vietnamot mar egy minden tekintetben ideális szocialista államnak tekintettek, hanem azért, mert meg akarták védeni hazájuk becsületet, le akartak mosni róla a gyalazatot, melyet a háborús uszítok kentek ra. Joan Baez és társai levele tálán nem is annyira Vietnamhoz van címezve, hanem Amerika felé. Akárcsak a Deerhunter készítői, akarcsak a nagyüzleti sajtó, amely most egyre hangosabban fújja ezt a nótát, Ók is azt üzenik a nepnek, hogy most mar jóvátettünk mindent, most már megint mehetünk lecket adni más népnek. Ezzel a magatartásukkal végeredményben beálltak azok sorába, akik másfél évtizeddel ezelőtt alkotmányellenesen belevitték Amerikát történelme egyik legbűnösebb vállalkozásába. Emlékezés Anne Frank-ra Ha eine, ma 50 éves lenne. Anne Frank 15 eves korában a Bergen Belsen-i koncentrációs táborban halt meg. Az ot es az egesz világot körülvevő tragédia ellenére naplóia, amelyet világszerte sokmillió példánvban olvastak, derülátó es az emberiségben bizó fiatal e- gyénrol ad tanúbizonyságot. Ötvenedik születe'snaoianak emlékére nagyon sokan elzarándokoltak ahhoz a kis, amszterdami v'ó- rőstéglaházhoz, amelynek padlásszobájaban Anne Frank, szüleivel, nővérével és négy másik zsidó menekülttel négy évig rejtőzködött a nácik elől. A látogatók között volt 90 éves apja, aki egyedül maradt eletben a családból, és Julianna holland királynő. A volt reitékhely most múzeum, ahol a nácik hatalomra kerülesenek és az ország náci megszállásának dokumentumait,képeit, és tárgyait mutatják a közönségnek. A legnagyobb villanyipari szakszervezet, IUE, az energiaipar, az olaj- es széntermelés és az atomerőmüvek államosítása mellett foglalt állást. Thomas Jefferson, a Függetlensegi Nyilatkozat szerzője, köztudomasulag meggyóződeses ellensege volt kora monopolistáinak, akárcsak a nemzet atyja, George Washington. Az amerikai függetlenségi háború alapjaban veve az uj világ telepeseinek harca volt az Őket gazdasági fejlődésükben visszatartó, az Amerikából monopolisztikus profitot kipréselő londoni bankok és az angol arisztokrácia ellen. Amerika nepe a függetlensegi habomban győzelmet aratott az angol monopolisták fölött, de a harc a monopolisták ellen nem szűnt meg és nem vált időszerűtlen ne. A mi korunkban az Egyesült Államok népét a monopóliumok uj formái a régieknél ezerszerte hatalmasabb, ezerszerte kíméletlenebb képviselői, a nagy multinacionális cégek, a konglomerátumok es intézményes képviselőjük, a katonai-ipari komplexum gyötri. Ezek politikája tartja a nép egyharmadát szegénységben, ezek vittek egy igazságtalan vietnámi háborúba hazankat, ezek szennyezte- tik a levegőt, ezek veszelyeztetik népünk egészségét, életét, biztonságát nukleáris energiával, nem biztonságos repülőgépekkel, mérgezést okozhato etelekkel. Ki lesz, aki megírja a mi korunk uj Függetlenségi Nyilatkozatát? Ki vezeti majd az amerikai népet diadalra a monopóliumokkal szemben? Ihlesd újra népedet, Thomas Jefferson! Akárcsak 1776-ban, julius 4-én!
