Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-12-27 / 49. szám

Thursday, C>ec. 27. 1979. Édes anyanyelvűnkért Tengereken túlra szói az üzenetük Beszélgetés dr. Szabó a Magyarok Világszövetsége főtitkárával Hazánk tekintélye növekszik. Erősödnek a szülő­föld és a külföldön élő magyarok kapcsolatai. A Magyarok Világszövetségének főtitkárát: dr. Szabó Zoltánt arra kértük, ismertesse eredményeiket, ter­veiket, elképzeléseiket. Húsz csoportban — Sokakat érdekel mennyi magyar él külföldön? — Határainkon túl, mintegy 5 millióan. Az úgy­nevezett szórványmagyarság szama másfél millió. — Az idén az önök szervezésében hányán érkez­tek országunkba? — Húsz csoportban 1200 érdeklődőt fogadtunk. Először hivtunk meg a magyar püspöki karral együtt például katolikus papokat, akik meglátogatták — többek között — a fonyódi nyelvoktató gyermek- tábort. Itt a külföldi magyarság gyermekei tanuljak anyanyelvűket. Amerikai egyetem óhajtott magyar tanszéket felállitani. Elküldték “követeiket”. Külön­böző korú, érdeklődésű, különböző külföldi egye­sületeket képviselő emberek érkeznek. Országjáró korutakat szervezünk nekik. — Kik vállalnak külföldi kultúrmissziot? — Ruttkai Éva elnökségi tagunk nemrég jött haza az Egyesült Államokból, ahol 5 nagyvárosban lepett fel nagy sikerrel, az ott élő magyarok előtt.Keresz tury Dezső, Sinkovits Imre, Czine Mihály, Psota íren és mások tettek eleget külföldi magyar egyesü­letek meghivásának. Kétnyelvű gimnázium • — Mit tart a szövetség legfontosabb tevékenységé­nek? — Az anyanyelvi mozgalmat. Őrizzek meg, ápol­ják a külföldön élő magyarok anyanyelvűket, tanít­sák meg gyermekeiket a magyar szóra. Ehhez sok segítséget nyújtunk. Tankönyveket készítünk, peda­gógusokat oktatunk, folyamatban van Sárospata­kon a kétnyelvű gimnázium létesítése is. Idén az eddigieknél többen vettek reszt például a néptánc- fesztiválunkon, rendezvényeinken, sok külföldi ér­deklődőt várunk az 1981-ben Pécsett megrendezés­re kerülő IV. anyanyelvi konferenciára. Megszervez­zük a külföldön élő magyar könyvtárosok találko­zóját, kiadjuk külföldi magyar költők antológiáját. A közgazdaságtudományi társasaggal együtt Széche­nyi “Hitel” cimü munkáját — megjelenésének 150. évfordulója alkalmából, újra kiadjuk. Száz külföldi szakember részvételével elméleti közgazdász-konfe­renciát kívánunk szervezni, ahol a téma a kelet- nyugati kapcsolatok, a világgazdaság helyzete lesz. Tovább erősítjük 1980-ban is kapcsolatainkat. A nagyvilágban levőkhöz is szólni akarunk! (Szüts) Svájci tanító fia volt Öntő alkimistáit titkait őrzi A vaskeretes, öreg kép ovális, akar né­melyik tükör. Ebben látni Ganz Abraham gyárudvarát 1867-ből. Ma Budapesten a Bem József utcában, egy gyepes térség közepén érintetlenül áll ez a gyaracska. “Öntödei Múzeum.” Az 1858-ban epitett, ferde tetős csarnok gaz­dag ipartörténeti emlé­ket őriz. A kupolókban egészen 1964-ig vasat olvasztottak. Itt vannak a fekete, homokporos formák. Szinte hallani a reves, rozsdás daruke­rék csikorgását, a zajt, amikor vas a vassal üt­közik. Hatalmas, szálkásodö faoszlop mellöl fel­villan a kemencék rőt tiízfénye... — Amikor 1964-ben az utolsó öntvény is elhagy­ta ezt a gyárat — mondja Dévay Zoltán múzeumigaz­gató —, az épületet le akarták bontani. Aztán mégis megkegyelmeztek neki. Éppen tiz eve nyilvánítottak műemléknek és a Lenin Kohászati Művek segítségé­vel múzeummá alakitottuk. Ma már az egész világ idejár... Tavaly 1000 külföldi szakember nézte meg az öntő-kongresszus alkalmából. Mi a siker titka? Ontomuzeum máshol is van, de nem egy eredeti gyárban, ott, ahol több mint 100 évig dolgoztak. Ganz-emlékkiállitás. A svájci falusi tanító fia, a vándorló öntömunkás. Széchenyi ö’ntómestere, Kossuth pártfogoltja, a zseniális feltaláló, a magyar ipar egyik megteremtője itt kezdte pályáját. Nyo­mon követhető az öntészet története, módszerei, fejlődése, Ganz és társai tevékenysége nyomán. Milyen sokan segítenek! Posch Alfréd kohomer- nök családja eljuttatta ide Hephaistos “Sánta ková­csát”, egy remekbe szabott, művészi öntvényt, Dr. 9 Vasúti mozdonyokról emlékszik meg a Magyar Posta az október végen kiadott emlekiven. 100 év­vel ezelőtt, 1879 október 29-en indult meg a teljes forgalom Gvör, Sopron es Ebenfurt (Ausztria) ko­zott. Az első mozdony a rövid életű ELBEL rend­szerű volt, mely nem felelt meg a kívánalmaknak. A felső jobboldali, a 423-s tipusu gőzmozdonyt teher- és szemelyszaUitasra tervezték, közepes gyorsaság­gal. A bal also képén az 520-s sorozatszámu moz­dony van, melyből mindössze 6 van forgalomban. Az also jobboldalon M 41-es jelzésű Diesel moz­dony látható, melyet 1873 óta készít a GANZ— MAVAG gyár. Ez utóbbi expressvonatokat vontat. A blokkot Gál Ferenc és Kekesi László grafikusok tervezték, a Pénznyomda 274.300 számozott és fo­gazott példányt és 7.900 fogazatlan blokkot adott ki. Ennek az emlékivnek az érdekessége, hogy az Osztrák Posta teljesen azonos blokkot adott ki 2.50 Schilling értekben. Októberben jelent meg az l-Ft.-os bélyeg a VI- LÁGTAKARÉKOSSÁG-i nap alkalmából. A bélye­get Wiederkomm Ervin tervezte. A Penznyomda 4.104.300 fogazott és 4.900 vágott példányt ké­szített. Kovács Istvánná egy vas keresztet hozott. Mások egy díszes ajtót, öntött rekamiét, Garbai József hires mester tárgyait a még élő hozzátartozók aján­dékozták a múzeumnak. A MAHART “Zrínyi” szo­cialista brigádja a jó öreg “Körös” gőzhajó kor­mány-szerkezetét és a “Mohácsról” egy öntött pro­pellert “gyűjtött.” A csepeli Kossuth Lajos Szak­középiskola öntésztagozatának hallgatói a tárgyak restaurálását vállalták. És sorolhatnánk tovább... Az igazgató maga is szenvedélyes “gyújtó”. Mú­zeuma szamara régi gázlámpákat szereztetett. Gyö­nyörű kályhákat. Női szoboralak vasból. Az égő faszéntől piros lett a belül üres “kebel.” Megölelni, megcsókolni? Hűha! Túlságosan is tüzes menyecs­ke Ó! Hogyan kell az aranygyűrűket önteni? Meg­tudhatja, aki ide látogat. A Metallog! jbus szemét­hegyéből bányászták ki az öntött harangot: “Ha szólok, jöjjetek. Jóízűen egyetek! ” — felirattal. sz—d—- SZÜLŐFÖLDÜNK_ "maGYŐR SOPRON ÉBENFURTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents