Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-12-20 / 48. szám
6 _• AMERIKAI MAGYAR SZÓ. Thursday, Dec. 20. 1979. Nem nézik jó szemmel Európai bankkörök, főleg a Német Szövetségi Köztársaság és Svájc bankárai nagy aggodalommal tekintenek az Egyesült Államok azon lépesére, mely- lyel befagyasztották Iran amerikai bankokban lévő vagyonát. Elutasították az amerikai bankárok azon érvelését, hogy Irán megtagadta a külföldi kölcsönök visz - szafizetését és ezért történték a befagyasztások. Mind Hans Matthofer, az NSZK pénzügyminisztere, mind a Credit Suisse szószólója megkonditotta a vészharangot, mondva: “A Morgan Garanty & Trust Company azon lépese, amely a Krupp és a Babcock vállalatokba helyezett iráni befektetéseket lefoglalja, beláthatatlan következményekkel járhat. ” Az amerikai es a nyugat-európai, valamint a japan bankárok között egyre jobban elmérgesedő helyzet egyik magyarázata az, hogy ezen országok nemzet- gazdasága rászorul az iráni olajra, amely nélkül megbénul egész rendszerük. Egyet-vagy-kettőt ? Az USA tengereszet admirálisai arra törekednek, hogy a kongresszus szavazzon meg alapot két torpedóromboló építésére. E hajókat “AEGIS” hangfelvevő készülékkel szerelnek fel, amelyek felderítenek, ha ellenséges repülök vagy tengeralattjárók közelednek. Egy ilyen hadihajó építése, jelenlegi számítások szerint, 900 millió dollárba kerül, de biztosak lehetünk benne, hogy ennek duplájánál is többe kerülne, mire elkészül. A kormány civil tagjai ragaszkodnak álláspontjukhoz, hogy nincs szükség több, mint egy ilyen torpedórombolóra és a másik 900 millió dollárt fraget- tak építésére kell fordítani. Ezt azzal magyarázzak, hogy igy lehetővé válna, hogy az USA hadihajók a világ minden részében jelen legyenek. A tengerészet vezetői es a civilek között tehát csak taktikai ellentét áll fenn, de megegyeznek újabb milliárdok előirányzásában hadihajók építésére. Ez a szinte korlátlan költekezés hadikiadásokra az, ami olajként hat arra a tűzre, amely állandóan fokozza a szükségleti cikkek árát. íj Olvasóink irjók j Politikai szemle j DETROIT, Mich. Az ország autóvállalatai jelentik: 24 százalékkal csökkent az eladott autók száma ez év december első két hetében, a múlt évihez viszonyítva. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. u2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under thr Act of March 21.1879, at the P.O. of New YoHr. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár félévre 8.'— dollár ^Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar •'. félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 LEVEL TEXASBOL TEXAS, A minap az itteni (Corpus Christi) kikötőbe befutott egy szovjet teherhajó, amely búzát fog felvenni és szállítani a Szovjetunióba. A helybeli sajtó egesz oldalas barátságos hangú cikkben foglalkozik a távoli látogatókkal. A lapnak adott nyilatkozatában a szovjet hajó kapitánya meglepetésének adott kifejezést, hogy este alig lát embert az utcákon. Bizony, mi is félünk az utcára menni, különösen az idősebbek. En mar régen olvasója és támogatója vagyok lapunknak és a haladás ügyének, sajnos sokan nem értik a mai helyzetet. Akik jómódban nőttek fel, nem ismerik az amerikai történelmet, különösen itt Texasban. Próbálják itt a munkásokat unióba szervezni és bizony a munkaadók ellene vannak. De mar itt is vannak gyárak és olaj, nos meg a jó búza- és kukoricaföldek. Meg azt mondhatom, hogy leginkább a mexikói munkások harcolnak a szervezésért, mert őket nyomták el a legjobban, mint annakidején a fekete munkásokat az északi államokban, Ohioban, Pennsylvániában, ahonnan mi is jöttünk. Itt is érezzük a depresszió közeledtét. Amikor erről beszéltem masoknak, nem igen hitték el, de most már kezdik azok is megérteni. ^ Tatar Anna ELLENZI A “HASZNOS TUDNIVALCT-KAT NEW BRUNSWICK, N.J. Már régóta akartam imi, de az ilyen magamkoru embernek már nehezere esik a tollforgatas. Nem tudom mar szó nélkül hagyni, - hogy miért töltik meg a mi draga hasábjainkat olyan céltalan és felesleges cikkekkel, mint a “Hasznos tudnivalók”, meg a “Pénzmegtakarítás”? A legtöbb tanácsot, amit ott olvasunk, már tudjuk magunk is. A magunkfajta embereket nem kell oktatni, hogyan takarítsunk meg pénzt. Megtanított arra az élet. Kerem tehát, ne közöljenek ilyen dolgokat, inkább több hírmagyarázatot és óhazai híreket szeretnek olvasni. K. Gy. Üdvözlöm Cincár Gyula munkastársat és kedves feleséget es Misánsky Erzsébetet Californiában, a munkásság érdekében kifejtett kitűnő munkájukért. Üdvözlöm Mrs. Mária Bognárt, Parma, O- hioban es kellemes karácsonyt és boldog uj évet kivánok nekik. Keresztesi Mihály Cleveland, Ohio • Kellemes karácsonyt es boldog uj esztendőt kivánok a Magyar Szó olvasóinak es kanadai barátaimnak. Szabó John Lake Worth,Fia. VALÓSÁG A sajtó és más hírközlő közegek, politikusok es közéleti személyek únos-untalan “szovjet fenyege- tés”-röl és “szovjet veszélyéről szolnak. A hadiipar és érdekeltjei, sajnos a kormány is ebbe a táborba tartozik, állnak e propaganda mögött, ami mar olyan hisztérikus hangot üt meg, hogy egy a holdból idecsöppent ember, a sajtot olvasva, azt hinne háborús állapot van az USA és a SzU között. Ki fenyeget kit? Az USA-nak kétszer annyi nukleáris rakétája van, mint a SzU-nak, háromszor annyi nehez bombazo gépe, ötször annyi MIRV raketaja es kétszer annyi haditengerészeti ereje. George Brown t'abornok, vezérkari főnök, 1977-ben kijelentette, hogy “mi nem értünk egyet azzal, hogy a SzU katonai fölényt ért el az USA fölött.” Az USA katonai csapatai 1933- ban csupán három idegen országban állomásoztak; 1949-ben, a NATO születejekor ez már 39-re szaporodott, mig ma mar 114 országban állomásozik az USA haderejének 30 %-a. A Washington Post kimutatása szerint az USA 1945 és 1975 között, közvetve vagy közvetlenül, 215 Ízben hasznait katonai erőt, vagy azzal fenyegetett, és 33 ízben fenyegetett atomfegyverrel, koztuk két ízben a SzU ellen. A NATO 1971 óta 425-kal emelte a harckocsik (tankok) számát, mig a Varsói Szövetség (VSZ) csak 22 %-kal: a hadászati repülőgépek számát, a NATO 8 %-kal emelte, a VSZ 4 %-kal csökkentette; a NATO 8700 nukleáris fegyvert tart készenlétben Európában, a VSZ 3500-at. Az USA katonai állomások hálózatát építette ki* világsEerteramelyek • körülveszik a SzU-t: 500.000 főnyi katonaság, 2500 katonai és tengereszeti állomás, 12.000 nukleáris fegyver, mind idegen területen. A Szovjetuniónak nincs egyetlen ilyen állomása az amerikai kontinensen, se Mexikóban/se Kanadában az USA hatara mentén! Carter elnök hivatalfoglalása óta 16.600 főnyi katonai csapatot rendelt Nyugat-Né- metországba. Jelenleg, az USA kormányzata nyomást gyakorol a NATO tagállamaira, hogy beleegyezzenek 572 “modern” nukleáris rakétánakNyugat- Európában, főleg Németországban való elhelyezésébe, amelyek beépített helyükről elérhetik a Szovjetuniót. Ezt akkor, amikor a SALT II a Szenátus előtt van jóváhagyás vegett! A fegyverkezési hajsza híveinek egy más jellegű ervelese, hogy a hadiipar sok munkahelyet letesit. A Bureau of Labor Statistics ezt mutatja: egy milliárd dollar elköltése ennyi munkaalkalmat letesit: oktatásügyben 187.299; egészségügyben 138.939; építőiparban 100.072; tömegközlekedésben 92.071; és végül hadiiparban csupán 75.710. V. 0. NEWYORKI MAGYAR HENTES TiSOR’S MEAT SPECIALTIES (formerly WERTS. PORK STORE) 2508 Second Áva., New York, NY. 10022 » 78- ás 79. utcák között. — Teisfon: RH: 482??. FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK
