Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-29 / 45. szám
Thursday, Nov. 29. 1979. SZÜLŐFÖLDÜNK HdZdK€RÜLT KCZIMTOK Irta: Balázs István Miért értékesebb a hires iró kézirata kinyomatott müvénél? Miért értékes egy dedikált első kiadás? Miért becses kincs egy levél, amelyet mondjuk Ady vagy Móricz Zsigmond vetett papírra? Csak részben azért, mert pontosithatja tudásunkat egy nagy művészről es korarol. A válasz másik fele érzelmeinkben rejtőzik: ugyanazért becsesek ezek az emlekek, amiért féltve őrzött kincsünk nagyanyánk csipkekendője, vagy nagyapánk Doberdőből küldött levelezőlapjai. Kicsit a személyes találkozás illúziójával tölt el bennünket, ha olvassuk a költő kezeirásat, ha megérinthetjük az iró kalamárisát. A Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusait nap mint nap megajándékozza munkájuk ilyen szivdo- bogtato pillanatokkal. Hiszen a kiállítás rendezés, a közmüvelodesi tevékenység mellett a gyűjtés, a gyűjtött anyag tudományos feldolgozása és megőrzése is feladataik köze tartozik. Kézirattára — az Akadémiai es a Széchenyi Könyvtár kézirattára után — a harmadik leggazdagabb Magyarországon. Különösen egy sor huszadik századi szerző hagyatéka teszi értékessé: Remenyik Zsigmonddé, Füst Miláné, Gellert Oszkáré, Aprily Lajosé, Nagy Lajosé, Tersánszkyé... írói relikviákat — tárgyi emlékeket — csak itt, a Károlyi palotában lévő múzeumban gyűjtenek. Egyedülálló a művészeti tár is, ahol irodalmi művek inspirálta és Írókat ábrázoló festményeket, fotókat őriznek. írói vallomásokat, visszaemlékezéseket ment át az utókornak a hangtár. A könyvtárban dedikált kötetek sorakoznak. A múzeum gyűjteménye napjainkban is gyarapszik: adományok és vásárlások révén egyaránt. Az elmúlt évek során számos külföldön éló magyar is megörvendeztette a Petőfi Irodalmi Múzeumot azzal, hogy — megvételre vagy ajándék gyanánt — fölajánlottak értékes kéziratokat, amelyek, ha nem kerülnek haza/ elkallódhattak volna, de mindenképpen nehezebben lennének hozzáférhetők a kutatók és mégkevésbe az irodalomszerető közönség, a múzeumlátogatók számára. Lássunk néhányat e “csemegék” közül: Nagy Lajos — Jókainé, Nagy Bella Londonban elhunyt fivére — ertekes Jokai-gyújteményét hagyta a Petőfi Irodalmi Múzeumra. Különösen e'rdekes a hagyatékból Nagy Bella naplója, amelyet az Irodalomtudományi Közlemények cimü kiadványban is közreadtak. Molnár Ferencnek Darvas Lilihez irt levelei — kö- _zottük néhány különösen szép szerelmes levél — az iró késői műveinek és művei angol fordításainak kéziratai a művésznő jóvoltából ma már szintén a mezeum birtokában vannak. Megvásárolta a múzeum Fenyő Miksának Ady- emlékekben gazdag hagyatékát. Hazakerült Londonból Gyömroi Editnek, József Attila hajdani pszichoanalitikus orvosának néhány irasa is. Gara László, a magyar költészet franciaországi tolmácsoloja néhány műfordításának kéziratát ajándékozta a múzeumnak. Egy kaliforniai gyűjtőtől, Racz Jenőtől több értékes kéziratot vásárolt meg a muzeum, közöttük Adytól, Móricz Zsigmondtól származókat is. Becsben nemrégen elhunyt Vajda Sándor saját művei mellett Örkény Istvántól, Nádas Józseftől, Tamás Aladártól kapott leveleit adta a múzeumnak, s lejegyezte József Attilához fűződő becsi emlekeit is. Ennyit — csupán ízelítőként. A muzeum munkatársai remélik, hogy folytatódik a sor. Hiszen ezek az irodalom-történeti értékek — mondják — hazai környezetben juthatnak méltó szerephez, válhatnak igazán hasznossá — még irodalmunk külföldön élő kutatói szamara is, mert Pesten járva egy gazdag és rendszerezett kéziratanyag részeként tanulmányozhatják a hazatérteket. Zichy Mihály festőművész hagyatékát, tárgyi emlékeit szakavatott kezek restaurálják Kaposvárott, a Rippl Rónai Múzeumban. Az elkészült anyagot a Somogy megyei Zala községben mutatják be,a festő egykori hajlékában, ahol emlékmúzeum nyilik. Kongresszus — Az eddig ismeretlen okú szivizombetegségek kóroktani vizsgálatairól, kutatási irányairól csaknem ötven előadás hangzott el azon nemzetközi sziv- gyógyászkongresszuson, amelyet Budapesten tartották meg. A margitszigeti Thermal Szállóban mintegy kétszáz hazai és külföldi szakorvos vett reszt az Egészségügyi Világszervezet égiszé alatt összehívott tanácskozáson, amelynek rendezője két hazai orvostársaság, a kardiológusoké és a patológusoké. Radnóti angolul Radnóti Miklós válogatott költeményei jelentek meg angol fordításban — Erőltetett menet címmel —, a manshesteri Carnacet Press Limited kiadónál. A költőre emlékezve pedig sikeres Radnoti-estet ren- dezettnemréga párizsi magyar intézet Major Tamas, Vicky Messica. Egressy István, Tokodi Ilona és Baranyai László közreműködésével. Az estéig amelyen mai magyar költők müvei is felhangzottak, Szabolcs Miklós előadása vezette be. TERJESSZE LAPUNKAT 9 • « t • TESTEDZÉS ES EGESZSEG j\A anapság mind gyakrabban felmerül a kér- ^ * dés, amely a jövőben még élesebb formában fog felvetődni: Hogyan lehet ellenállni a mai életmódnak, és hogyan lehet megóvni egészségünket ? Az orvostudomány fejlődése, a betegségek megelőzése terén elért eredmények, a mind hatékonyabb gyógyszerek következtében megváltozott a betegségek struktúrája és lényegesen meghosszabbodott az átlagos életkor. Nem fenyegetnek bennünket a fertőző betegségek olyan mértékben, mint elődjeinket. Ezzel szemben más veszélyek leselkednek ránk: az iparosodással járó szennyeződés komoly méreteket ölt. Egyre sietősebb a dolgunk, mégis mind kevesebbet mozgunk. Ennek következményeképpen megbetegszik a szívünk, véredény- és idegrendszerünk, úgyhogy manapság ezek a leggyakoribb betegségek. Mi okozza ezeket az — ahogyan egyesek nevezik — „ülőbetegségeket”? A tudósok — hosszú, kísérletek után — arra a megállapításra jutottak, hogy a kevés mozgás, helytelen táplálkozás és lelki megrázkódtatás. Platón volt a világon az első, aki — 2300 évvel ezelőtt — arról írt, hogy egészségünket ^ mérsékelt fizikai erőkifejtéssel óvhatjuk meg. Ma már jól tudjuk, hogy a kevés mozgás károsan hat. Naponta hallhatunk szívinfarktusról, agyvérzésről. Egyre többen szenvednek magas vérnyomásban, és mind többen fordulnak segítségért az ideggyógyászokhoz. Fölösleges arról szólni, milyen komoly gondot okoz ez a társadalomnak. Végső ideje, hogy elgondolkodjunk életmódunkon, és megtaláljuk a legmegfelelőbb gyógyszert azoknak a betegségeknek a kezelésére, amelyeket az egyre gyorsabb életritmus okoz. Meg kell értenünk, hogy többet kell tornáznunk, sportolnunk, aktív módon pihennünk. Ezzel kell pótolnunk azt a fáradtságérzetet, amely őseinket olyan sokáig munkaképessé tette. Hochrein, az ismert német belgyógyász szerint hasznosabb naponta egyszer alaposan megizzadni, mint fél kiló gyógyszert bevenni. Mindehhez még hozzá kell adnunk azokat a kisebb megrázkódtatásokat is, amelyek nap nap után érnek bennünket, s amelyeket szinte már észre sem veszünk, mert megszoktuk őket. Ezek a stresszek egyesekre jobban, másokra kevésbé hatnak, mert az egyik ember idegrendszere erősebb, a másiké gyengébb. Más szóval: az egyik embernél komolyabb, a másiknál kisebb zavar áll be az idegrendszer működésében. A vegetatív idegrendszer ingerlése erősebb szívverést, magas vérnyomást, fokozottabb izza- dást, rosszullétet stb. válthat ki. Ha ugyanaz az inger gyakrabban éri, az említett tünetek éveken át tapasztalhatók. Ha szervezetünket testi erőfeszítésnek tesz- szük ki, akkor ezzel lehetővé tesszük számára, hogy védekezzék a külső hatások, ingerek ellen, ugyanakkor levezetjük azt a belső feszültséget, amely napokon át felgyülemlett bennünk. Minden fizikai tevékenység után, amely nyomot hagy szervezetünkben, nyugodtabbnak érezzük magunkat. Éppen ezért nagyobb gondot kellene fordítani a tömeges testedzésre, hiszen köztudomású, milyen jó hatással van a szervezetre a fizikai tevékenység. Hosszúra nyúlna felsorolni valamennyi hatást, ezért csak a legfontosabbakat említjük meg. Mindenekelőtt azt, amely a szívet éri. Fokozódik a szívizom ereje és javul működése, ennek következtében több vér jut az egyes szervekbe, mindenekelőtt a szív véredényeibe, ezzel együtt pedig több oxigén is. Ugyanakkor csökken a vérnyomás, tehát kisebb teher nehezedik a szívre. Ä tüdő működése is javul. Nagyobb szövetrészek kapcsolódnak be a gázcserébe, vagyis több oxigén kerül a szövetekbe. Restaurálják a Zichy-gyűjteményt
