Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-29 / 45. szám
Thursday, Nov. 29. 1979. DIKTATÚRÁK VÉGE II “ŐRÜLTSÉG” Robert Ryan, a Nukleáris Ellenőrző Bizottság egyik direktora, a kongresszusi vizsgáló bizottság előtti tanúvallomásában többek között a következőket mondta: “Véleményem szerint őrültség volt Indian Point- on, negyven mérföldre a Times Square-töl és húsz mérföldre a Bronxtöl, három egységű atomerőmüvet felépíteni. Ha egy ötven mérföldes körzetet veszünk számításba, akkor 21 millió ember életét érintene egy komoly katasztrófa. Az a véleményem, hogy nem ilyen helyen kell atomerőmüvet felépíteni. ” Majd igy folytatta: “Mindenki arról beszél, hogy milyen rettenetes helyzetet teremtett a Three Mile Island-i katasztrófa. Es én megegyezem ezekkel a véleményekkel. De el tudjuk vajon képzelni, hogy mi lett volna, ha ez a szerencsétlenség az Indian Point-i erőműben történik? Minden bizonnyal sok százan haltak volna meg, amikor milliók próbáltak volna menekülni a délre es északra vezető utakon.’’ Az üzemben levő 72 atomerőmű közül 8 olyan helyen van, melynek közvetlen környékén több, mint 100.000 ember él. A DOLLÁR JÖVŐJE?? Nem egy, de két kérdőjelet tettünk írásunk fejeimé ele. Úgy véljük, jogosan. Abolhassan Bani-Sadr, Irán kul-és gazdasági minisztere azon fáradozik, hogy meggyőzze az Olajexportáló Országokat /OPEC/, hogy ne fogadjanak el dollárt az általuk termelt olajért. Az iráni kormány lépéseket tett, hogy a külföldről vásárolt termékekért ne dollárban fizessen és saját olajtermékeiért ne dollárt, hanem más valutát kapjon. Ha az iráni kormány e célkitűzése eredménnyel jár, belathatatlan kóvetkezmenyeket vonhat maga után. Az első és azonnali következmény volna, hogy a jelenlegi nemzetközi pénzrendszer felbomlana és azt egy másik rendszerrel kellene felváltani. Ez a dollár nemzetközi fontosságának a véget és értékének hallatlan csökkenését jelentené, ami kétségtelenül kihatna a “szabad világ” nemzetgazdaságára es erintene a szocialista közösség nemzetgazdaságát is, mert számos gazdasági szál fűzi a kettőt össze. Amerikai , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Eat. u Ind Clan Matter, Dec. 31.1952 under (hr Act of Much 21.1879. it the P.O. of New Yo*. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság -'Bőfizetési Ink New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; félévre 8.’-dollár finden más külföldi országba egy éne 18 dollár v •". félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordjnc. 130 E 16 St. New York*NY 10003 Amikor leültem második cikkemet megírni e témáról, jelentettek Park del-koreai elnök meggyilkolását. 0 az USA kegyéből országának ál-parlamenttel fedezett ura volt, de amit az ügyről tudok, nem elég ahhoz, hogy ez eseményt magyarázzam. Ez mindenesetre még jogosabbá teszi a diktatúrák, vagy diktátorok végéről Írni. És Park szerepe legjobban példázza, amit itt kifejtek, hogy a diktatúrák (és ál-demokráciak) létét nem elég általános történelmi-politikai okokkal magyarázni. A történelem útja nem gépies, logikája érvényesülését tudatos emberi akciók befolyásolják, gyorsítják vagy lassítják. A diktatúrák néhol pusztán belső okoknál fogva keletkeztek, de legtöbbször imperialista hatalmak es bennük tőkés erdekek pozitív vagy negatív politikája szülte és vedte őket. A sok példa közül választok néhányat ennek bizonyítására. IRÁN ÉS A TÖBBI Amikor Mosszadeg perzsa miniszterelnök államosította az olajforrásokat, az USA Central Intelligence Agency-je 1953-ban puccsal megbuktatta es visszatette trónjára az elmenekült sah-t. Negyedszázadig Washington tartotta őt uralmon, bár tudta, hogy ezt a legkegyetlenebb terrorral gyakorolta. Az USA ezzel nem törődött, mert Irán szállította az olajat, egyik legnagyobb vásárlója volt az amerikai hadiiparnak és “erős katonai támaszpont” volt a vele határos Szovjetunió ellen. Bukása mutatja, hogy ez nem volt történelmi szükségszerűség: bár Reza egy modernül felszerelt hadseregre es 40.000 amerikai katonára tamaszko lőtt, legyőzte őt egy Párizsban élő — akkor legalább is a nép többségét képviselő — öreg pap. S az USA elnöke, aki világszerte védeni akarja az emberi jogokat, a sah-t — röviddel bukása előtt — mint bajtársat üdvözölte e jogok védelmében. így volt ez Park esetében is. Ugyanakkor, amikor Carter levelet irt egy, a Szovjetunióban elitéit disz- szidensek es megkérdezték ót, miért nem védi e jogokat az USA 'áltál támogatott Koreában is, ahol a legnagyobb törvénytelenség uralkodik, azt felelte, hogy Korea az USA fontos támaszpontja (ugyancsak az USSR ellen) és hozzátehette volna: olcsó munkaerő országa az amerikai befektetőknek. Teljesség kedvéért hozzáteszem, hogy amikor most a Kongresszus világválságot kockáztatott a Kubában (régóta) állomásozó kisszámú szovjet katona miatt, az USSR-hoz közeli Koreában 38.500 főnyi US hadsereg állomásozik es számukat Carter emelni kívánja, bár eredetileg csökkenteni Ígérte. Nicaraguaban nem fenyegetett “szovjet veszély’’ amikor 40 éve az USA a Somoza-család első tágját segítette ott uralomra. De Középamerikát az USA üzleti érdekeltségei mindig a maguk vadászterületének tekintették, ezt többek közt a Panama-csatorna közelsegevel igazolva, de lényegeben US-ültetve- nyesek jövedelmi forrásának es exportpiacának. Ez ország szörnyű tömegnyomora és a Somoza-rezsim kegyetlenkedese és rablásai a barátságot nem befolyásolták. Már folyt ott a szabadságharc, amikor az USA befolyása alatti Nemzetközi Pénzügyi Alap újabb nagy hitelt folyósított Somozáéknak, arra hivatkozva, hogy őket nem vezetik politikai szempontok. Hogy Salvador ne kövesse a Nicaragua-i balrafordulás példáját, ott eltávolították a katonai diktátort és mérsékelt polgári kormányt helyeztek uralomra. De nyilván ilyen szempontok vezettek ezt a Pénzügyi Alapot és a nyugati világ tőkéseit, amikor a baloldali Allende-rezsim Chilében egy cent hitelt vagy segítséget nem kapott külföldről, de miután azt megbuktatták és Allendét meggyilkolták, a véreske- zü fasiszta rezsimet elárasztották pénzzel es fegyverekkel. Nem hiába jelentette ki Nixon és Kissinger, hogy a chilei népfrontot — amely az öngyilkosságig menően tiszteletben tartotta fasiszta ellenfeleinek alkotmányos jogait — “destabilizálni” (megingatni) kell. Meg is csinálták, teljes sikerrel. Kevésbe volt sikeres a kubai forradalmi rendszer destabilizálása. 1959-ig Kuba “caudillo-ja”, Batista Washington kitüntetett barátja volt, bár tudtak, hogy terrorcsapatai ezreket kínoztak halálra. De a sziget ipara nagyrészt amerikai kézen volt és Havanna olcsó bordélyhaza volt a penzes amerikaiaknak. Amikor öt Caströek megbuktatták, a CIA expedíciót szervezett ellenük (itt Somoza is érdemeket szerzett), ami csúfosan megbukott. De az USA nem adta fel a harcot, kitaszittatta Kubát az Amerikai Államok Szervezetéből, kereskedelmi zárlatot tart fenn ellene es egyik tervet a másik után fabrikálta Castro meggyükolásara. A “szovjet harc brigád” lármája nyilván nem utolsó próbálkozása a bajkeverőknek. Teljes sikere volt azonban a diktatura-teremtok- nek Guatemalaban, ahol a választáson többséget szerzett Arbenz-kormány földreformot és szociális reformokat akart végrehajtani. Eisenhower kormánya — nagyrészben a United Fruit banánültetvényeinek védelmében és állítólagos “kommunista veszély” ellen — Somoza közreműködésével ellenforradalmárokat fegyverzett fel ellenük és tömeggyilkos militarista rezsimet erőszakolt a szerencsétlen országra, amely mindmáig öli alattvalóit a nagybirtokosok es az amerikai vállalatok szolgálatában. Részletezhetném még, hogyan akadályozta meg az USA demokratikus rezsim alakítását a Dominikai Köztársaságban, az ország megszállásával, hogyan támasztotta ala a libanoni fasisztákat, ezt az országot is egyidőre megszállva, miként támogatta az indonéz ellenforradalmat, amely a Hitler-utáni kor legnagyobb mészárlásában bűnös. Hogyan kezdeményezte a francia és az angol politika az afrikai és ázsiai önkényuralmakat. De mindenki olvashatott mindenről, valamint arról, mit csinált az USA Indokinában. Ennyi is elég bemutatni, nem az “elmaradt országok” népei voltak éretlenek a demokráciára, hanem az imperializmus akadályozta őket, hogy annak előnyeit élvezzék. HA ELŐFIZETÉSE LEJABT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $..........'................................ Naptárra: $.......................*....................... Way* »'V > ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Cím:...................................................... Város..........................Allamw................ Zip Code:.:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 .AMERIKAI MAGYAR SZŐ 6_____
