Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-29 / 45. szám
Thursday, Nov. 29. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Politikai szemle EGY VAROS ÁZSIA SZIVÉBEN IDEGEN NYELV Carter elnök 1977-ben kinevezett egy bizottságot “Comission on Foreign Language and International Studies” cimmel, az idegen nyelvek ismeretének felmérésére. A bizottság jelentésében “botrányos hiányosság”-nak jellemezte amerikaiak idegen nyelvekben való képességét (ill. képtelenségét). Kimutatja számokban, hogy a felvételhez idegen nyelvek ismerest megkívánó egyetemek száma 1966 óta 34 %-ról 8 %-ra csökkent, es a középiskolákban (high school) 1965-ben minden negyedikben tanítottak idegen nyelvet, mig ma csupán minden hetedikben. A jelentés, melynek a “Strength Through Wisdom” címet adták, a helyzetet “türhetetlen”-nek jellemezte. Ha visszagondolok diákkoromra, a magyar középiskolákban a német mellett meg egy idegen nyelvet tanítottak. Abban az időben a német nyelv ismerete oly általános volt, hogy azt nem is tekintettek idegen nyelvnek; aki nem tudott még egy idegen nyelven beszélni (ugy-ahogy), azt nem tekintették “müvelt”-nek. A mai korhoz illeszkedően, ez még ma is igy van a magyar oktatási rendszerben. Az idegen nyelvek tudásának ilyen alacsony értekelese nem abból ered, hogy idegen nyelvek megtanulása nehez, hiszen az angol nyelv megtanulása sem a legkönnyebb dolog. Az igazi ok a gyarmatosítók, tehat főleg az angolok és franciak, az áltáluk leigázott népek és nyelvük iránti mélységes megvetésében rejlik. Szerintük az ö saját nyelvük az egyetlen megbecsülésre es megtanulásra méltó nyelv. Ehhez szoktak emberöltőkön át, és elvárták, hogy masok tanulják meg az ő nyelvüket; ez pedig nem más, mint soviniszta arrogancia. A német imperialisták csak későn jutottak a gyarmatosítás szinterére, ők mar másképpen viselkedtek. Emléksz m, amikor 1920-ban Németországban voltam, a nag/ dolog két nyelv tanulása volt: spanyol és szuahéli, mert akkoriban Németország gazdasági behatolásra törekedett Del-Amerikában és Közép-Afrikában. A világ fel- • figyelt, amikor 1919-ben, az I. világháború után, Clemenceau és Lloyd George leültek a világ ujjá- rendezéset és a békeszerződéseket megbeszelni, kiderült, hogy nem értik egymás nyelvét. A világ két vezető államfér fia! Ennek a hiányosságnak az amerikai tudományos élet vallja kárát. Amerikai tudományos kutatók, a külországokból jöttek kivételével, nem értesülnek első kézből külországbeli kutatások vívmányairól, melyek k’ülországi szaklapokban kerülnek napvilágra, ha nem ismerik azok nyelvét. Ennek erdekes példáját láttuk legutóbb. A New York Times nov. 7-i száma feltűnő cim alatt: “Szovjet Felfedezés Megrázza a Matematika Világát” közli, hogy a szovjet tudományos közlönyben, DOKLA- DY-ban, januárban megjelent egy beszámoló L. G. Khachian szovjet matematikus felfedezéséről, amelynek óriási jelentősege van a komputertudomány térén. Az amerikai matematikus világ csak akkor értesült erről a felfedezéséről, amikor októberben a SCIENCE folyóirat közölt ismertetést róla. Ez a felfedezés hosszú hónapok munkáját takarítja meg bonyolult komputer-problémák megoldásában. A cikk megjelenése után az egyetemek matematikusai lázas izgalommal keresnek további felvilágosítást. Ma, amikor szovjet tudósok oly sok jelentős vívmányt érnek el, hányán tudnak Amerikában oroszul, hogy ezeket az értekezéseket eredetiben elolvashassák? Lám, idáig terjed a szoyjetgyülőiét! Mint az amerikai szólás mondja: “Levágja az orrát hogy az arcat bosszantsa.” y q A múlt század közepén ezt irta valaki Taskentröl: “Ha egy olyan városban találod magadat, amelynek statisztikai adatai arról vallanak, hogy ennyi meg ennyi a lakos, ennyi meg ennyi az egyházközség, iskola nincs, könyvtár nincs, jóléti intézmény nincs, egy börtöne van, stb., akkor biztosra veheted, hogy Taskent legközepén vagy.” Ilyen volt Taskent a cári Oroszország határvidékén. Repülőterére őszi utazás vitt el — küldöttség tagjaként, az üzbég kiadó meghívására. A légikikötő uj, a legkorszerűbben berendezett. A NEGYEDIK A varos csaknem kétezer éves. A tudós Al-Biruni nevezi először Taskentnek a XI. században, ma Moszkva, Leningrad es Kijev után a negyedik legnagyobb városa a Szovjetuniónak. Kábelgyár, textilkombinát, gépgyár — csak néhány üzemet említhetünk, a felsorolást oldalakon át lehetne folytatni. Gyapotszedo gepeket is gyártanak. Ezzel Taskenten kívül csak az Egyesült Államokban foglalkoznak. Az uj városrészben a paneles epitésmod kereteben alkalmazzák a keleti motívumokat, amelyek ugyanakkor védelmet nyújtanak a forron tűző napsugarak ellen. Az uj házak a modernséggel együtt hagyományt is teremtenek. A város beepitettsége laza. Rengeteg a zöldterület és a park. Utcain sűrű a gépkocsiforgalom. Autóbusz-, trolibusz- és villamosvonalak hálózzák be Taskentet. Metrót is kapott, most folyik a második szakasz építése. A HAGYOMÁNYOK Az operaházban megnéztük a Csipkerózsika ba- letett. A szökőkutak egész tömegével találkozunk a varosban, és azt is észrevettük, hogy a nagyszámú parkot vízvezetékből állandóan öntözik. Ugyanakkor Taskent néha hónapszámra sem kap számottevő csapadékot. A vizböség okát egy kirándulás magyarázta meg. A kiadó üdülőjébe vezetett utunk. Útközben láttunk víztükröt halványan csillogni, de aztán mindent elnyelt az éjszaka sötétje. Reggel három-négyezer méteres hegyek mögül kelt fel a Nap, a Tien-San nyúlványai fölött ragyogott. Alattunk pedig végeláthatatlan víztükör — a csarvaki tároló. A TAROLÓ Három evvel ezelőtt készült el, tervezői ottlétünkkor kapták meg az Állami Dijat. Két és fel milliard köbméter vizet fogad magába. Összegyűjti a hegyekről csermelyként lefelé folyó vizet. Végigjártuk a tároló mindkét oldalát. Hatalmas hegyek között hatalmasat alkotott a tudomány. Robbantással faragták le a felesleget, igy készítettek ágyat a tónak, amelyben helyenként 250 méter mély a viz. Kom- szomolisták védnökséget vállaltak az építkezés fölött. 1965-ben kezdték a munkát, és 1974-ben töltötték fel először. Innen indul Taskent fele a vízvezeték. Hatalmas ívként feszül a 160 méter magas, egy kilométer hosszú völgyzáró gát. Nem vasbetonból építették. Nagyon alapos geológiai kutatásokkal felmérték, hogy milyen anyagok találhatok a helyszínen, a közelben, s amikor megtaláltak az alkalmas anyagokat, ezekből épült meg a zárógát. Az elárasztó viz hatására úgy megszilárdult, mintha vasbetonból lett volna. Erőmű is csatlakozik a fel- duzzasztott tóhoz. Az a körülmény, hogy nem vasbetonból készült, még azzal az előnnyel is jár, hogy földrengés eseten nem reped meg, hanem követi a mozgást es nem ereszti át a vizet. A kristálytiszta vízbe pisztrángokat telepitettek, komp is közlekedik már a tavon. Nagyszerű kirandu- láshely született. Azokat az épületeket, ahol az építők laktak, átalakítják szanatóriumokká, üdülőkké. A tervek szerint több, mint ezer úttörőtábort, szanatóriumot, üdülőt létesítenek, ezek egy részének építését már elkezdtek. TESTVÉRISÉG ES BARATSAG Taskent segített begyógyítani a háborús sebeket Leningrádban, Moszkvában, uj utcákat, negyedeket építeni Kijevben és Minszkben, Szevasztopolban és Odesszában, Volgográdban és Kercsben, és amikor 1966-ban földrengés szakadt a városra, nem maradt egyedül. Mindenhonnan segítő kezek nyúltak feléje. A földrengés után minden köztársaság segített az újjáépítésben. Ott állunk a földrengés emlékére állított szobornál. Kettérepedt márvanytómb jelképezi a csapást, amely 1966. április 26-án érte a várost, s negyed hat után néhány percet jelez egy óra, ekkor indult meg a föld: a Richterskala szerinti 7.5—8-as erősséggel. Epicentruma a város közepében volt. A földmozgások függőleges irányúak voltak, ezert a hazak teteje leszakadt, de maguk a falak a legtöbb helyen épek maradtak. Mindössze tíz ember vesztette eletét, vagy ezren megsebesültek. Az 1966-os földrengés után a korábbi Vörös Teret többszörösére bővítettek; ma a legnagyobb tér Taskentben. A hatalmas park impozáns látványt nyújt. Innen véthettünk pillantást Üzbegisztán lüktető életű, nagyszerű, fejlődő fővárosára. Nagy István ! SOBEL S OVERSEAS • CORP. Í 1KKA ORSZÁGOS • FŐÜGYNÖKSÉG 1210 EAST *th STREET, NEW YORK, N. Y. tOOM | '• — TELEFON: (212) 53S4490 — | MŰSZAKI CIKKEK ÉPÍTŐANYAG « IKKANAL GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES | „ KÜLDEMÉNYEK BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT I FORDULJON IRODÁNKHOZ > UTAZÁSI ROM ! iBusz HnMmos urasom _ 7
