Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-22 / 44. szám
Thursday, Nov. 22. 1979. 6 AMERIKAI MAGYAR SZO Kiélesedik a hare a világpiacért Az Egyesült Államok világpiaci helyzete az evek múltával mind jobban gyengül. Az ország acéliparai kell csak megfigyelni, hogy erről tiszta képet kapjunk 1950-ben az USA adta a világ aceltermelésenek 41 százalékát. 1978-ban ez 17 százalékra csökkent. Az elmúlt esztendőben az USA nemzetgazdaságában hasznait acél 20 százalékai külföldről behozott acéllal elégítették ki. Ezek a fejlemények adjak a magyarazatat annak, hogy az ország külkereskedelmi merlege deficittel végződik, az életszínvonal csökken. Az acélvallalatok az elmúlt húsz esztendőben csupán 35 billió dollárt fektettek be üzemek modemi- zalasaba. Mind a Nemet Szövetségi Köztársaság, mind Japán legújabb technológiával felszerelt acélműveket állított fel, melyek jobb gyártmányt termelnek es gazdaságosabban. Az USA acelvállalatai képtelenek felvenni a versenyt ezekkel a vállalatokkal, holott a washingtoni kormány az acélbarok segítségere sietett, amikor bevezette a külföldről behozott acél “minimum” árát melyen alul nem lehet külföldről behozott acélt eladni. Az ország acélipara nem az egyetlen, amely nem tud olyan minőségű terméket gyártani, amely felveheti a versenyt számos más ország termékeivel a világpiacon. KIRKLAND AZ AFL-CIO UJ ELNÖKI Az AFL—CIO országos konvencióján Lane Kirklandot egyhangú szavazattal választották meg a szervezet elnöki tisztségébe. Kirkland beszédeiben felhívta az AFL—CIO kebelén kívül álló szakszervezeteket, csatlakozzanak, jöjjenek vissza az AFL-CIO- hoz, mert “csupán azok az igazi szakszervezetek, melyek hozzánk tartoznak.” Ez nem meghivas volt, hanem inkább kihívás, ami nem hangzott jól Douglas Frazer, a UAW elnök fülének. Thomas R. Donahue-t választották meg titkár-pénztárnoknak. TEHERÁN, Tiz újabb túszt szabadon bocsátottak az U.S. teheráni nagykövetségi épületből. Az iráni hatóságok azonban azt mondjak, hogy a többieket bíróság elé állítják kémkedés vádjával, ha az amerikai kormány nem hajlandó kiadni a volt sah-t. DIKTATÚRÁK VEGE I AMERIKAI , MAGYAR SZO USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under thr Act of March 21,1879, at the P.O. of New YoHf. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; félévre 8.'— dollár , Minden mis külföldi országba egy évre 18 dollar • ■ félévre 9.50 dollár * Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 A közelmúltban több államfő — elnökök és diktátorok — elvesztették széküket. Az olasz elnök — korrupciós vadakkal terhelve — lemondott, Dél- afrika elnöke megbukott, mert felelős volt a propaganda celjara világszerte szervezett vesztegetési botrányért. A baloldali irányt vett Afganisztán elnökét elmozdították, s ö röviddel utána meghalt. Kambodzsa nepgyilkos vezetőit elsöpörte a Vietnám által támogatott szabadsagharcosók serege. Uganda bizarr diktátorát Tanzánia katonái kergették el. Egyenlítői Guinea tömeggyilkos fuhreijét kivégezték, Közepafrika “csaszara” elmenekült, miután rábizonyították, hogy személyesen résztvett a gyilkolásban. A kis szigetország, Grenada, UFO-kban hivő elnöke, terrorcsapatanak védelme alatt a hará- csolasnak élt, kidobták. Nicaragua 40 éves családi rémuralma óriási vérfürdő után bevégződött. Az iráni sah bukása megrázta a világot. Teljesség kedvéért utalok a három déleurópai diktatúra pár év ,i* . » » előtti vegere. Nem azért soroltam ezt fel, hogy szómyiiüköd- jűnk a diktatúrák felburjánzásán, sem hogy derülátó képet adjam a jövőnek. Az előbbi felesleges, az emberek úgyis olvastak mindezt, az utóbbi nem igazolható. Azt vizsgálom: két világháború, a három fasiszta nagyhatalom bukása, Afrika és Ázsia nagyrészének felszabadulasa után miért nem éltek az idegen uralom alól felszabadult uj és regi államok a függetlenség előnyeivel, miért estek uj zsarnokok — sokszor külföldről támogatott — terrorja ala. Nagy az irodalma e kérdésnek, itt nem részletezhető, de találunk rá általános érvényű magyarázatot. Afrika mai felszaz országának, számos ázsiai es latinamerikai államnak többnyire hiányzott a fel- készültsége az önrendelkezésre. Alig, vagy nem volt tanult középosztálya, nem voltak szakembereik. Az uj államok területet a gyarmatosok önhatalmilag a regi határok szerint szabták meg, nem tekintve a gazdasági egysegre s a nyelvi meg törzsi különbségekre. Legtöbbjük a volt birtokosok szükségletet szolgáló monokultúra rendszerében (egyetlen főterméket produkálva) élt. Fejlett, differenciált termeléshez nem volt tőkéjük, gyakorlatuk es infrastrukturális hálózatuk, (közlekedési, közüzemi vonalaik.) Alacsony áru agrár és ásványi cikkeik jövedelméből megdrágult iparcikkeket vásároltak, igy küladósságaik felduzzadtak, ezek kamata es törlesztése külföldi bevételeiket jórészt felemészti. Amely ország pedig kölcsönt vagy hitelt nem kapott, az nem fejlődhetett, mert a fejenkénti kis jövedelméből beruházásra nem telt. Külföldiek beruházásai viszont rendszerint csak nyersanyagaik kiaknazasat célozták, nem ez országok fejlődését, munkaalkalmaik szaporítását. Az elmaradt országok legutóbb, évi 20.000 millió dollársegélyt, illetve hitelt kaptak, fejenként kb. 15 dollárt; nem tudjuk pontosan, ebből mennyi ment hasznos célokra és mennyi luxusra es korrupcióra. Az USA-ban a beruházásokra évi 300 billió dollar, fejenként 1500 dollár, vagy több jut — a gazdagabbak és a szegényebbek közti különbségeknek igy nőniük kell. így volna ez cetiris paribus (egyéb körülmények változatlanságánál). De ezek változtak. Ismert népmozgalmi jelenség: a szegényebb osztályok gyorsabban szaporodnak, mint a gazdagok, a szegényebb országok gyorsabban,mint a gazdagabbak. A “harmadik világ” népessége a háború óta duplán nőtt, az igények pedig a nyomor ellenere emelkedtek, az emberek tudják, hogyan élnek másutt (kevésbé tudjak, hogy másutt is van szegénység). A föld nem eleg a rajta elük eltartására — kivált, hogy annak nagyrésze kisszámú gazdag egyén vagy társaság tulajdona. A felesleges milliók a városokba tódulnak, amelyek a történelemben ismeretlen nagyságú nyomor-metropolisokká nőttek. Kivételek csak azok az országok, melyek, mint Iran, gazdagok olajban vagy más fontos anyagokban,' ez emelhetne életszínvonalukat. De a jövedelmek nagyobb részé idáig külföldieknek és a velük szövetkezett belső gazdagoknak jutott, a tömegnyomort s a munkanélküliséget alig vagy egyáltalán nem csökkentette. A kiváltságosak sehol, soha nem mondanak le szívesen előnyeikről, a külföldi tőkések pedig felnek a demokratizálástól s a reformoktól, a munkaberek és a szociális kiadások emelésétől, igy magasabb adóktól es költségektől, a gazdagabb országok tömegei pedig fogyasztási cikkeik drágulásától. Legjobban félnek pedig a szocialista országok, illetve rendszerek hatásától és politikai befolyásától. így megmaradt vagy kifejlődött sok helyütt az infemális szövetség a belső es a külső tőkések s az érdekeiket szolgáló fegyveres erők tisztjei között, a belső hatalmi viszonyok, a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség megőrzésére, a gazdasági — politikai erők elnyomására, az alkotmányos és szabadság- jogok megakadályozására vagy ahol ezekből valami mar megvalósult, megsemmisítésére. Ez parlamenti utón, ahol legalább valami kritika nyilvánulhat — kevésbé lehetséges, épp oly kévéssé a bármennyire elnyomott szakszervezetek létében, ezért támogattak, segítettek vagy legalább tűrték a nagyhatalmak — élükön az USA-val — hogy a már meglévő diktatúrák — beleertve olyan országokat, mint Dél-Afrika es Rhodesia (ma Zimbabwe), hol egy kisebb népcsoport elvez alkotmányos jogokat, de elnyomja a többséget — erősödjenek, segítve őket ellenzékük ellen; meg ezért segítettek egyes haladó kormányzatokat — mig Chilében, Guatemalában, Guyanában, Ghanaban — megbuktatni, helyükbe fasisztákat, reakciósokat segítve uralomra. Hogyan történt ez es miért múlt ki közülük egynémelyik, ezt következő cikkem tárgyalja. ERRE NINCS PÉNZ ALBANY, N.Y. Hugh Carey kormányzó megvétózta az állami törvényhozók által elfogadott törvény- javaslatot, amely 100-200 dolláros segítséget adott volna a kiskeresetűeknek és a szükségben lévő nyugdíjasoknak az évi olajköltségek emelkedésének ellensúlyozására. “E törvényjavaslat alairasa és törvényre emelése túl sokba kerülne” - “érvelt” a kormányzó. APU HAJLANDÓ BONN, Hans Apel, a Német Szövetségi Köztársaság hadügyminisztere sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy hajlandók elhelyezni az USA Pershing-2 rakétáit az ország területen. Ezzel egyidöben nagy tiltakozó tüntetés volt Amsterdamban az atombombáknak európai országokban való elhelyezése ellen.
