Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-22 / 44. szám
Thursday, Nov. 22. 1979. j Politikai szemle j VÁLTOZÁS Legtöbb emberben idegenkedést kelt ez a szó, hogy “változás”, vagy “változtatás.” Valahogy úgy érzi, hogy a “változás” valami nem kívánatos kellemetlen, elkerülendő dolog, sót tálán szúksegtelen is. Az ember nem szeret, nem kivan szokásain, gondolatmódján, életmódján változtatni. A régi, jól megviselt cipó kellemesebb, kényelmesebb, mint az uj! Az ilyen érzelmi magatartásnak következménye a maradiság (lásd Arany Janos: Pato Pál-ját), konzerva- tivság, amely ellenáll minden változásnak, maradjon minden úgy, ahogy van. Az ilyen érzelmek eltúlzott formája a “régi jó idők” utáni sóvárgás, amely visz- sza akarja forditani a történelem útját, amit megtenni nem lehet, de akadályozni tudja a haladást; ez az, amit reakciosságnak nevezünk. Holott, mind az ilyen érzelmek téves elképzeléseken, helytelen elgondolásokon alapulnak. “Változás” a természeti erők működésének következmenyei — legtöbb esetben, a “változtatás” az emberi igyekezetből eredő “változás.” A természeti erők működésé feltartóz- hatatlanul örökkévaló, igy a változás is örökkévaló, folytonos, bár nem mindig nyilvánvaló és látható. Mint a mondás tartja: “semmi sem olyan állandó, mint a változás.” E percben nem vagyok többé ugyanaz, mint voltam öt perccel ezelőtt! Körmeim, hajam öt percnyit nőttek, sejtjeim öt percnyit szaporodtak, testem öt percnyit öregedett, tudatvila- gom öt percnyi tapasztalattal gazdagodott ez alatt az öt perc alatt. A fold öt percnyit forgott, az éghajlat öt percnyit változott, és a világ öt percnyit fejlődött. Mindebből következik, hogy ha nem tartunk lépést a természeti erők okozta változásokkal, fokozatosan visszamaradunk, és szenvedjük a természeti erők által ránkmert bünhödést. Az ember nem állíthatja meg a természeti erőket. A régi latin mondás: “tempóra mutantur, et nos mutamur in illis”, magyarul: “változnak az idők, és mi is változunk abban.” Tehat nem igaz, hogy a változás nem kivánatos, de igen, kivánatos és szükséges, még ha kényelmetlen is. A világot azok vitték előbbre, az emberiség sorsát azok javították, akik újat akartak létrehozni, akik változtatni akartak, a feltalálók és tudósok. így azt, aki az emberiség javát szolgáló változások után törekszik, nevezzük haladó szelleműnek, aki a termeszed erőkkel egyetértőén cselekszik, es azt, aki az ilyen szellemnek, az ilyen változásoknak ellenszegül, azokat erőszakkal megakadályozni törekszik, aki a természeti erőknek szegül ellen, azt nevezzük konzervatívnak, reakciósnak. Ez az ellenszegülés elöbb-utóbb kitörésre vezet, akárcsak egy földrengés vagy vulkáni kitörés, mert az elnyomott természeti erők felgyülemlenek, a fejlődés es haladas akadályozása és visszatartása által okozott eró-különbözetek felhalmozódnak, es vulkán módjára, robbanást idéznek elő. így jönnek létre gazdasági térén a forradalmak, amelyek megtörténtek a történelem során, és meg fognak történni a jövőben. V. 0. I JERUZSÁLEM, A Jordán nyugati térségében lévő arab városok polgármesterei éhségsztrájkba léptek és követelik a letartóztatott Bassam al-Shaka, Nablus polgármesterének szabadon bocsátását. Egy legendás orvos DUMAS, HEINE, CHOPIN VOLTAK DR. GRUBY DAVID PACIENSEI A 85 éves Gruby Dávid A montmartre-i Saint-Vincent temető mogorva őre, miután megtudta, hogy magyar vagyok s egy honfitársam sírja után kutatva csöppentem Európa távoli szegletéből Párizsba, személyesen kalauzolt végig birodalmán. Gruby doktor gránitból faragott síremlékéhez érve, a nyelve is megeredt, és nem tágított, amig töviről hegyire el nem mesélte, hogyan élt e — Korányi szavával — “talentomdus” magyar a Szajna partján. ZSENI VAGY SARLATÁN? Ki is volt valójában Gruby Dávid, aki immár 80 éve pihen a kicsiny párizsi temető bronzszoborral ekes sírjában? — kérdezheti az olvaso a kiváncsi őrrel együtt. Zseni, “s bőrbetegséget okozó gombák világhírű szakértője, a véglények tanának egyik zseniális felfedezője, a mikroszkópos fényképezés megteremtője” — állítja dr. Csillag István orvostörténész, aki azon fáradozik hogy a Gruby életművét megtisztítsa a feledés rárakódott porától. Gruby, aki 1810. aug. 10-én született Kiskeren, szegény család nyolcadik gyermekeként, harmincéves korában mar az orvostársadalom elismert szak- tekintélye volt. Amikor 1840-ben az antiszemitizmustól terhes levegőjű, Bécset a szabadabb, polgáro- sult Párizsra cserélte fel, számottevő felfedezések álltak mögötte. Előadásait neves európai orvosok látogatták, kutatási eredményeit világszerte alkalmazták és tovább fejlesztették. Jelentős sikereket ért el a kloroform és az éter altató hatásának vizsgálatában, és ugyancsak az ó nevéhez fűződő az olajos sebkötöző vatta alkalmazásának bevezetése. E vázlatos pályakép után bízvást állíthatjuk, hogy történészeink nem értékelték tűi Gruby jelentőségét s joggal jelölték ki helyét a magyar orvostörténet panteonjában. VÁDAK ÉS ANEKDOTÁK Most lássuk, mi a helyzet a kortársak vádjával. Gruby, miután 1852-ben felhagyott kutatómunkájával, haláláig a gyógyításnak szentelte életét. Párizs egyik legcsodáltabb és legirigyeltebb orvosa volt, akit III. Napóleon udvara mellett az angol királyi családhoz és Németországba is gyakran hívtak konzíliumra. Hírnevét valóban szokatlan gyógymódjai alapoztak meg. Kollégáival ellentétben csak kevés gyógyszert alkalmazott, inkább az étrendes kezelést helyezte előtérbe. Elsősorban a vérszegénységben, emésztési zavarokban és ideggyengeségben szenvedőket istápolta. Amikor például a túlfeszített munkától már-mar osszeroppano idősebb Dumas felkereste, Gruby napi három alma elfogyasztását irta elő neki, mégpedig Párizs egymástól távolesó három pontján. A kiadós sétákkal tetézett almakura két hét alatt rendbehozta a betegeskedő irot. Chopin álmatlansága ellen ugyancsak szokatlan gyógymódot irt elő: addig utaztatta a kimerült zeneszerzőt Párizs és Versailles között, amig a vonat egyhangú döcögőse álomba nem ringatta. A francia anekdotagyujtemenyek kiapadhatatlan forrása Gruby recepturája. Nem csoda, hiszen a többi közt Heine, Lamartine, Gambetta, George Sand, Daudet, Liszt, Munkácsy a paciensei. Bár várószobája mindig tele volt,a hét egy napjan ingyen gyógyította a szegényeket. A magyar emigránsok is gyakran kerestek fel panaszaikkal: Gruby kezelte a börtönből kiszabadult nagybeteg Teleki Blankát, és ugyancsak ő tanácsolta Aix-les-Bains hires fürdőhelyét a reuma-kinozta Kossuthnak. Kutató és gyógyító tevékenysége mellett jelentősek voltak Gruby csillagászati és meteorológiai megfigyelései is. A Montmartre-ra felkapaszkodó Lepic utca 100 számú házban rendezte be hires obszervatóriumát, ahol két leghajózási szakembert foglalkoztatott es ahol havi rendszerességgel közlönyt is kibocsátott. A ház udvarában kísérleti állatok egzotikus csoportja sütkérezett a fűvön, a könyvtárban 8000 kötet könyv, mikroszkópok, villanygépek és szines mikrofotografiák kápráztatták el a belépőt. De az igazi látványosságot a kupola jelentette: érc- fényű asztalara a tető különböző oldalairól behatoló fénysugarak Párizs egy-egy részletét vetítették ki egy camera dara (különleges tükröző lencserendszer) segítségével. Ez a valóságos elvarázsolt kastély, amely minden ellenkező hiresztelés ellenére — amint arról magam is meggyőződtem — ma is áll, az 1870/71-es poroszfrancia háború során, majd a kommün alatt újabb megbecsülést szerzett különc gazdájának. Gruby ugyanis e helyen rendezte be saját költségén 40 ágyas kórházát, mig obszervatóriumát tüzérségi megfigyelővé alakította át. Kis koródája és az Olasz Emberbarati Társaság ambulanciája között pendlizve szakadatlan operált, és még arra is jutott ideje, hogy a francia hadsereg elavult térképei helyett a saját pénzéből újakat készíttessen, a sebesültek számára pedig egy elmés szállítókocsit szerkesz- szen. Demokratikus érzelmeihez híven, a kommün alatt 3000 frank támogatást nyújtott a munkáslakta XVIII. kerületnek és egy kis nemzetőrcsapat felruházásáról is gondoskodott. Amikor felmerült a Francia Vöröskereszt létrehozásának gondolata^ elsőként csatlakozott a törekvéshez. Gruby 1898. nov. 14-én bekövetkezett halála után Korányi Frigyes a következőket irta: “Grubyban egy tudományos alapon allo,mely gondolkodású, élesen megfigyelő, a legjobb gyakorló orvost, ha úgy tetszik, egy hippokratikus alapon álló klinikust ismertem meg. Tulajdonainak összessége egy kimagasló észtehetségű, teljesen gyakorlati irányú orvossá avatta, aki a tudományt mivelte, szerette és előbbre vitte.’’ Nagy Csaba TERJESSZE LAPUNKAT! _ 7-AMERIKAI MAGYAR SZÓ------
