Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-08 / 42. szám
Thursday, Nov. 8. 1979. SZÜLŐFÖLDÜNK EDES ANYANYELVŰNK ,Nem főztem halászt.. .!* Mondjuk es iijuk — magam sem vagyok kivétel — halászléfözö-versenyt rendeztek Szegeden. Bizonyara Lorincze Lajos sem emel vetőt a halászlé szó hallatán, megszoktuk, gyökeret vert nyelvünkben, irodalmunkban. Ilyen összetételben meghonosodásának bizonyára az lehet a magyarázata, hogy először a vizi emberek, a halaszok készítettek a piros levő, izes ételt, s az ő föztjüket nevezték halászlének. Kimondani könnyű, a fülnek is jólesik hallani es ha vannak nagy becsben tartott szavaink, mint például csillag, szelíd, illat, élelem — amelyek tudomásom szerint felkerültek a szavak szépséglistájára —, akkor bátran sorolhatjuk közéjük a halászlét, én máris ra- szavazok. Annál is inkább tehetjük, mert a halászlé szó hallatán gondolhatunk a szépséglistán előkelő helyen szereplő élelemre és illatra egyaránt. A szó szépségéről és jelentéséről elmélkedtem a fözőversenyen is. Volt rá idom, ott nézelődtem a téren halkiosztástól — kis hálóban kaptak meg a versenyzők a halat — egeszen a díjkiosztásig. Ráértem tehát minden mozdulatot, munkaműveletet' megfigyelni, csodálni a versenyzők ügyességet, amint darabolták, irdalták a pontyot, a harcsát, élesztettek a tüzet vagy éppen billegették, gyengéden forgattak a bográcsot, hogy a forró vizben puhulo husdarab- kak össze ne törődjenek. Abálodtak, puhultak a pontyok, a harcsák a bográcsokban és bizony izzadtak, verejtékeztek — csakhogy meg nem főttek — a szakácsok a tűz mellett. És ahogy elnéztem őket — micsoda profan dolog — az jutott eszembe, amit úgy húsz évvel ezelőtt hallottam a megye legismertebb es akkor legidősebb halászától, Maszlag János bácsitól. Tanúként ugyan már nem hívhatom, mert régen meghalt, hagyatékát, a magakészitette hálókat, varsakat, ladikját a csongrádi müzeum őrzi, szavait pedig gyorsirófüzetem megsargult lapja. Mit is mondott a csongrádi öreg halasz? — Tudja kedves fiam, sokat faggattak már engem a riporterek, a muzeológusok, hogy kell a jó halászlét főzni. Mi annak a titka, mennyi paprika, só, hagyma kell bele, meg hogy a Tisza vizével vagy artézi vízzel csinálom-e a halászlét. Az ilyen kérdezoskö- désre egyszerű a válasz — mondta huncutkas mosoly - lyal —, mert én már nagy kort megéltem, de bizony még egyszer sem főztem halászt. Ez az igazság, igy hát honnan tudhatnám, milyen a jó halászlé. De ha kiváncsi rá, elmondom, hogyan csinálom az igazi, jó hallét! A receptet — amit Maszlag Janos bácsi mondott — nem jegyeztem fel, nem is emlékszem ra, csak az öreg halász izes, találó humorára... Tóth Béla cieStSéfr Vadkan volt, nem bécsi ármány Kortársi híradás Zrínyi Miklós tragikus haláláról Értékes, XVII. századi dokumentumok kerültek a szigetvári várbarati kor birtokába; kortársi híradások a költő és hadvezér Zrínyi Miklós 1664-ben történt tragikus haláláról. Amikor a Csáktornyái erdőből szétfutott a gyászhir, itthon és szerte Európában sokakban ketely merült fel a vadászszerencsétlenség hitele iránt. Azóta is időnként fel-felmerült a gyanú, hogy a nagy államférfi halálát nem felbőszült vadkan okozta, hanem orgyilkosság aldozata lett. A háromszáz eves dokumentumok egyértelműen állást foglalnak a történelmi tény mellett, miszerint Zrínyivel nem a bécsi ármány végzett, hanem valóban a vadkan ölte meg. Az egvik iras szerzője Leon- hardo Frizon francia jezsuita, akit a “napkiraly” — XIV. Lajos — bízott meg azzal, hogy gyászbeszedet Írjon Zrínyi Miklósról. A francia szerzetes megerősíti a vadaszszerencsétlenseg hitelességet es közlését már csak azért is el kell fogadni, mivel a királyi udvarban élt, a francia uralkodók — köztudottan — kitűnő információkkal rendelkeztek a magyarországi eseményeket illetően. A beszed 1665 tavaszan, vagyis a tragikus esemény után alig fél évvel hangzott el Párizsban, tehát mint egykorú tudósítást foghatjuk fel Zrínyi haláláról. A másik forrásmű egy Augsburgban 1700-ban megjelent nagy történeti összefoglaló, amely az előző fél évszázad európai eseményeit tárgyalja, köztük Zrínyi Miklós török elleni hadjáratait és halálának körülményeit. Ez utóbbiról igy számol be: “Midőn egyik vadaszata alkalmával övéitől elszakadva mélyen behatolt az erdó sűrűjébe egy vadkan, amely a vadászhálóból szabadult ki es éppen ezert mar nagyon föl volt bószülve, rája rontott és a térden megsebezte, majd ismételten a földre döntötte úgy, hogy a grófnak nem volt ideje megfékezni. Ezután a dühöngő állat újabb sebet ejtett rajta,megpedig a fején és ez halálos volt.” Szívidegesség, ideges szívbaj Szivbetegség miatt az orvost felkereső paciensek 40 százalékának ideges szivbaja van. Ez a baj laikus megjelölése. A diagnózis a többi szív- es ermegbete- gedés kizárása után mondható ki. Tulajdonképpen nemcsak a szív ideges, hanem az egesz ember. A panaszok legkülönbözőbb formában jelentkeznek, főként a fiatal, altalaban a 18—40 eves korú egyéneknél, Van, amikor rohamok formájában lep fel a betegség, erős szívdobogással, szivtáji fájdalommal, izzadassal, kisert halálfélelemmel. A vérnyomás es a pulzusszam ilyenkor magas érteket mutat. A betegnek nemegyszer olyan érzésé támad, hogy megáll a szive, keze-laba zsibbad, de nem ritka más ideges tünet sem: a fejfájás, szédülés, foltos elpirulás, álmatlanság, reggel az éjjeli pihenés utáni fáradtság, nehéz légzés stb. A házastársnak s a nagyobb gyereknek fontos szerepe van a betegség lefolyásában. Ha az anya szividegességben szenved, a családban gyakoribb lesz e betegség előfordulása. Az ilyen beteget, ha csak lehet, nem kell kizárni mindennapi munkaköréből, mert elszigeteltségében alkalmat adunk arra, hogy meg jobban figyelje a szivet és uj “bajokat” fedezzen fel önmagán. A félelem forrása a védelmező szeretet utáni vágyakozás: egyrészt szeretnének megszabadulni bajuktól, másrészt ragaszkodnak hozzá, mert az hozzátartozóik gondoskodásával, gyengédségével jár. Gyogykezeles során az orvos foglalja el két-három évig vagy még hosszabb ideig az anya szerepköret. A páciens megköveteli, hogy orvosa ót ne csak idegesnek, hanem embernek tekintse, aki minden felmerülő kérdésben megérti. Szólnunk kell az orvos kijelentése által kiváltott betegségkárosodásrol is. Nem egy beteg évekig kötődik egy-egy orvosának kijelentéséhez: túl kis szivem van, valamilyen eltérés észlelhető az EKG-leletben, a pulzus nehezen tapintható. Ugyanígy az előirt gyógyszerekből is nemegyszer szervi szívbajra következtet a paciens. A rohamok elmúlnak, de a beteg gyógyszert is igenyel. Olyan világban élünk, amikor nagyobb a vegyszerek hatékonyságába vetett hit, mint az or vos szavanak hitele. Kötelességünk az ilyen betegeket tevékeny életmódra, testedzésre, sportolásra ösztönözni, hogy újból és újból megbizonyosodjanak szivük teherbíró 1 képességéről. Mindennek ellenére teljes gyógyulást ritkán láthatunk. Dr. VARGA Sándor MEGKEZDŐDTEK JAPÁNBAN A MAGYAR ZENEI HETEK Ránki Dezső zongoraművész kirobbanó sikerű tokioi hangversenyével megkezdődtek Japanban a magyar zenei hetek. December elejeig ötven koncertet adnak a magyar zenei élet kiváló képviselői. Ránki Dezsőt a sindzsukui zenepalotában a hallgatóság többszöri ráadás ellenére is alig akarta leengedni a dobogóról. Mozart-, Schumann-, es Chopin darabokból állt műsora. Ezután Japan nagyvárosaiban összesen 29 koncertet ad. Ez harmadik japáni turnéja. Főképp a japan fiatalok köreben kivételes népszerűségnek örvend; Tokióban több száz fős tagsággal megalakult Ranki ifjú barátainak lelkes társasága, amely követi a virtuóz pályáját, gyűjti a róla írott hazai és külföldi kritikákat. A magyar zenei hetek sorozatában Tokióban vendégszerepei majd Ferencsik János vezényletével az Állami Hangversenyzenekar és Perényi Miklós gordonkaművész. Erre az alkalomra az Egyesült Államokból hazalátogat a New Yorkban működő, hírneves japán Tokjo vonósnégyes, amely Bartok-kvar- tetteket fog előadni. A japán sajtó részletesen ismerteti a magyar művészeti programot, s megállapítja, hogy a zenei hetek megrendezése fontos állomás a magyar-japán kulturális kapcsolatok igeretes fejlődésében. Küldjük ajmdékvnkat továbbra is IKKÁ-val Ismert tény, hogy az IKKA több mint 25 éve megbízhatóan és eredményesen szolgálja azokat, akik Magyarországon kívül élnek és ajándékot óhajtanak küldeni Magyarországon éló barátaiknak és rokonaiknak. " Az DCKA FŐügynöksége a Sobel Oversea* Corp. ' '210 E 86 St. New York, N.Y. 10028 Telefon: (212) 535-6490 ' „ 9
