Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-10-11 / 38. szám

Thursday, Oct. 11.1979. SZÜLŐFÖLDÜNK . 9 Herend világhatalma Herenden, a kis Veszprém megyei községben a korábbi feltevések szerint éppen 140 évvel ezelőtt nyitotta meg porcelángyárát Fischer Mór. Csakhogy a kitartó művészet- és ipartörténészek egy levéltári felfedezés nyomán kiderítettek, hogy tévedés van a dologban. Herenden mar jóval korábban — ponto­san 1826-ban — elkezdte a fajanszkészitést a sopro­ni születésű Stingl Vince. De emiatt nem jöttek za­varba aherendiek: három évvel ezelőtt megünnepel­ték az üzem másfél százados fennállását, a gyár udvarán pedig elhelyeztek mindkét alapitó mellszob­rát. Stílszerűen, porcelánból mintázva. KORONÁS FOK PORCELÁNJA Az ősöket azonban még messzebb kereshetjük. Hazank középkori településeinek helyeiről előkerült különböző tárgyi emlékek, levéltári adatok hűen igazoljak, hogy a magyar nepnek mindig kedvelt foglalkozása volt a fazekasság, az anyagmüvesség. Stingl Vince vállalkozása először Papán, majd He- renden tőkehiány miatt kudarccal végződött, de Fischer Mór mar hatékonyan kamatoztatta pénzét, képzelőerejet, tehetséget. Nagyreményű építkezé­séről 1839-ben a Pesti Hírlap is beszámolt. A porce­lángyártás első próbálkozásai a múlt szazad negyve­nes éveinek neobarokkos ízléséhez igazodtak. Jel­lemzőek e korra a becsi empire stílusú készletek, a máz alatti kobaltkék vonalas díszítések. A herendi manufaktúra hamarosan felzárkózott a bécsi porce­lángyár möge. Az addig ismeretlen herendi munkák az 1842-es első Magyar Iparmű Kiállításon óriási si­kert arattak. Kossuth Lajos egyik hivatalos jelenté­sében úgy méltatta a herendi gyár termékeit, mint amelyek “egy hercegi asztal igényeinek is megfelel­nek.” E sikeres szerepléssel megalapozta a gyár hitelet, hírnevét, s áttérhetett az igényesebb termelésre. Akkoriban az európai porcelanmüveszetben Meissen, Sevres, Capo di Monte és Becs fénykorából származó formák es díszítések uralkodtak. Ezeket vette át es fejlesztette tovább Herend úgy, hogy legtöbbször csupán az ornamentika lényégét másolta le, és sza­badon alkalmazta a környék erdei, mezei virágai­nak, madárvilágának motívumait. így tette forma­kincset herendivé, magyarossá. Később, az ötvenes években, megjelent a tervezésben a távol-keleti stílus, majd a hatvanas évek elején feltűntek a magyar pa­raszti életből vett figurák, romantikus és eszményí­tett eletkepek. Ezzel véglegesen kibontakozott a gyár első fénykora. Ezt számos nemzetközi kiállítás elismerő nagydija jelezte. Az első londoni világki­állításon a vevők sorába már a koronás fők is belép­tek. Viktoria angol királynő itt rendelte meg kínai hatásra született, lepkés, virágos mintájú készletét, amelynek mintái “Queen Victoria” néven ma is a legkedveltebb herendi jellegzetességek közé tartoz­nak. A francia császárné sem tudta magát kivonni Herend varazsa alól. Az 1867-es párizsi világkiállí­tás idején Ferenc József és kísérete részére az Elysee- palotában herendi porcelán állt a megtérített aszta­lokon. ~ ~ -----­A sikeren felbuzdulva a gyár tulajdonosai es sű­rűn változó részvényesei hamarosan megfeledkez­tek arról, hogy Herendet a termékek művészi igénye, a kézművesség emelte ki az ismeretlensegböl. Fő célja a kereskedelmi haszon növelése volt.s ez pon­tosan ellenkező hatást váltott ki. A korábban felfelé Ívelő Herendi Porcelángyár mind műveszi, mind gazdasági vonatkozásban hanyatlani kezdett. Csak a XX. század húszas-harmincas éveiben tért magá­hoz, amikor a nagy múltú hagyományokból kiin­dulva, újszerű termékekkel gazdagodott a herendi választék. Helyet kapott a kisplasztika is, olyan mű­vészek közvetítésével, mint Kisfaludi Strobl Zsig- mond, Vastagh György, Kovács Margit. GICCSVAD Az elmúlt években a technikai fejlesztés mellett megújult az egész gyár, amely számos uj épületrész­szel gazdagodott. A sokféle változás ellenére a he­rendit ma is az egyedi, gondos megmunkálás emeli más gyarak termékei fölé. Nem az anyagában meg­testesülő értek, hanem a benne levő szellemi es mű­vészeti kincs — minden termék magán viseli készítő­je sajátos jegyeit, nincs két egyforma porcelán — te­szi egyedive es vonzóvá határainkon kivid és idehaza egyaránt. A Herendi Porcelángvar ma termékeivel tisztes összeget jövedelmez a népgazdaságnak. Az értékesí­téssel foglalkozó ARTEX Külkereskedelmi Vállalat­nak viszonylag könnyű dolga van, hiszen a herendi­nek nem kell piacot kutatni. Ámbár a jó bornak is kell a cégér, a megfelelő propaganda es piaci munka itt is elengedhetetlen. A külhoni vevők köre két nagy csoportra oszlik. Az egyikbe ma is a speciáli­sabb igényt támasztok tartoznak, akik jobbára ál­lamférfiakból, vezető politikusokból, közéleti sze­mélyekből és — ne rostelljuk kimondani — millio­mosokból tevődnek össze. Az ismert neveknek egész példatárát sorolhatnánk: Nixontól Suhartóig, Willy Brandttol Tito elnökig: a Feher Háztól a Krem­lig sok helyütt megtalálni Herend “névjegyét.” A vevők nagyobb része azonban a Herendi Porce­lángyárral kapcsolatban álló, mintegy 35 ország te­hetősebb, jómódú középosztályából kerül ki. Az ö igényűk és Ízlésük nagymértékben befolyásolja, hogy mit is gyártsanak Herenden. Ha visszatérőben a ba­rokk, a romanticizmus iránti igény, a mivesség — doreseg volna, ha valamifele kulturális missziótól vezéreltetve másféle igényeket kívánnának rájuk erőltetni. “PUSZTA VIRÁGHOZ” Kossuth Lajos 1843-ban a magyar ipar fejlesztése erdekeben — Herendet is idezve — mondotta: “A magyar muipar ezelőtt hasonlított a puszta virág­hoz, amely hallgatag árnyban észrevétlenül szórta illatat, ezután — hisszük és add Isten, hogy hitünk meg ne csaljon, oly virág lészen, amelyet a nemzet kedvenc gyermeke gyanánt veend dajkáló kaijaira, hogy óvja, apolja a zordon szelek fuvalma ellen, s nevelje naggyá, amely majd önerejével meg biijon állni, akarmi szél fű, akárhonnan.” Andrássy Antal ü’-----------’t/CtL RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-MM. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. Mltzvah-tortik. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este UO-lg nyitva — - ­......................==--------=ül EMBER ÉS MUNKA Az emberiség történetében mindenképpen a munka játssza a legfontosabb szerepet. A munka által lettünk az ami, az emberiség a munkával gyúrta, formálta, ala­kította ki önmaga világát. A munkának köszönhető, hogy a történelem bármilyen fordulata után a földke­rekség újból és újból magára talált, elörement, lerázta csüggedését és teljesítette küldetését. A munka igazi jelentőségét persze mindig konkrét mivolt ja adja meg. Az eredmény, a teljesítmény, a meg­valósítás. Öröme is ehhez kötődik, lényegét is ez fejezi ki mindennél biztosabban. Mert bárhová nézünk, akár- hová fordulunk az emberi tevékenység leghitelesebb mása maga az eredmény. Az dicsér bennünket, az be­szél rólunk maradandóan. S ez, s csak ez az a közös ne­vező, amely teljesítményünket az érték rangjára eme­li, emberileg hitelesíthetővé teszi. S így hasznossá is, szükségessé is mindannyiónk javát szolgálva. A munka becsületét mutatja, hogy nyelvkincsünk'ben hány szó, mennyi kifejezés található a fogalom valós érzékeltetésére. Költőink nem véletlenül írtak annyi verset a munkáról példát is mutatva, meg feladataink­ra is figyelmeztetve. Így: Dolgozni csak pontosan, szé­pen ahogy a csillag megy az égen úgy érdemes. I Dunaharasztiban él és dolgozik Büdy Pál agrobioló- gus, tudományos munkatárs. Egész életet a gyógynövé- inyek megismerésének, gyógyító hatásuk kutatásának ^szentelte. Nyugdíjasként még ma is készít különböző ;gyógynövény-koncentrátumokat. A Magyar Optikai Müvek geodéziai műszereit mint- 1 egy harminc országba szállítják. A képen: Károlyi Ist- vánne teodolitot szerel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents