Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-10-04 / 37. szám
Thursday, Oct. 4. 1979. 6 AMERIKAI MAGYAR SZO. AMERIKAI , ..MAGYAR SZO USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in My and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. Í30 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. u 2nd Clan Matter, Dec. 31.1952 under IlirAct of March 21,1879, at the P.O. of ' • New York. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Bőfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollar; félévre dollár 'Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár ' • • '. félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 c4 Legelső cAmerthai Magyar MIT KERES CARBAUGH LONDONBAN ? Az utóbbi hetekben tárgyalások folynak Londonban az angol kormány, a Zimbabwe—Rhodesia-i kormány és aZimbabwe-i Hazafias Front képviselői között. A konferencia Margaret Thatcher, angol miniszterelnök kezdemenyezesere jött letre. Az angol kormány célkitűzésé veget vetni a Zimbabwe-i polgárháborúnak. Ezt egy uj alkotmánnyal óhajtják elemi, mely megfosztaná Zimbabwe fehér lakosságát a jelenlegi alkotmányadta vétójogtól. A tárgyalás folyamán megjelent a helyszínen John E. Carbaugh, Jr., aki tárgyalásokat folytatott Jan D. Smith-el, Zimbabwe volt miniszterelnökével, a Rhodésia-i kormányküldöttség egyik tagjavai, aki az ország fehér lakosai nevében ellenzi az érvényben lévő alkotmány mödositását és ragaszkodik a fehérek alkotmanymodositasi vétójához. Carbaugh ur arra ösztökélte Smithet, hogy ne engedjen álláspontjából, mert az USA szenátusa a közeljövőben megszünteti aZimbábwe—Rhodésiaellen életben levő gazdasági zárlatot. Ki ez a Carbaugh ur, aki az USA szenátus, az USA kormány nevében tesz ilyen ígéreteket? Senki mas, mint Jesse Helms, North Carolina reakciós republikánus szenátor ügynöke. Vajon ki küldte ot Londonba? Ki hatalmazta fel ot arra, hogy tanácsot adjon az ott ulesezo tárgyaló felek bármelyikének? Carbaugh ur londoni útja, az ottani szereplese csupán azt igazolja, hogy USA reakciós koréi minden alkalmat megragadnak arra, hogy nepellenes céljaikat érvényesítsék. "NEM KELL AGGÓDNI” Connecticut állam nyugdíjasainak gyűlésén a minap tartott beszedeben Carter elnök többek között a következőket mondta: “Nem kell aggódni. E tél folyamán mindazok, akik rászorulnák, szövetségi kormány segélyt kapnak, hogy a fűtőanyag felduzzadt arát fedezni tudjak.” Ezzel egyidoben azonban John A.Durkin, New Hampshire demokrata szenátora más véleménynek adott kifejezést: “Kétlem — mondta Durkin — hogy időben elfogadjuk Harrison A. Williams, New Jersey demokrata szenátor azon javaslatát, amely enyhítene a szegények helyzeten a tel folyamán. ” Ugyancsak Carter elnök ígéreteivel egyidoben, Frederick W. Richmond, Brooklyn-i demokrata képviselő, a Kepviselőház Mezőgazdasági Bizottságának Stephanus Parmenius Budeius, vagy magyarosan Írva Budai Parmenius István volt az első, akit mai megnevezesse! elve amerikás magyarnak tekinthetünk, jóllehet csak Newfoundland szigetén járt, és soha nem látta meg az amerikai kontinens partjait. Hogy mégis az Amerikát járt utazók köze soroljuk, egy háromszázharminc- soros verselek eredmenye, amelyben első magyar íróként — igaz, a humanista hagyományokat követve még latinul — irta meg Amerika dicséretét. Nagyon keveset tudunk Parmenius István életéről. Műveit, utazásának leírását es életrajzi adatait két angol kutató, David B. Quinn és Neil M. Cheshire gyűjtötte össze fáradságos munkával, és tette közzé a The New Found Land of Stephen Parmenius cimii kötetben, és valószínű, hogy későbbi kutatások sem tudnak már újat hozzátenni az ö megállapításaikhoz . Amint már névéből is megtudhatjuk, Budán született, valószínűleg 1555 és 1560 között, a tőrök megszállás éveiben, és talán ezért hangoztatta, hogy keresztény — pontosabban protestáns — családból. Szülei nyilvánvalóan tehetős polgárok lehettek, akik megfelelő iskoláztatást biztosítottak számára. Miután járatos lett a tudományokban, Parmenius a hetvenes evek közepetajt, vándorútra kelt, hogy tanítói igényeinek és a kor követelményeinek megfelelően külföldi egyetemeken fejezze be tanulmányait. Vándorlásában azonban nem az erdélyi magyar protestánsok útvonalát követte, akik német nyelvterületen át jutottak el legtávolabbi céljukig, a hollandiai Utrechtig. Parmenius feltehetően Olaszországon, majd Svájcon vagy Franciaországon át jutott el Heidelbergbe — az egyetem anyakönyve szerint 1579-ben járt ott és sietett tovább az angliai Ox- fordba. Korának nevezetes angol tudósai egyengették útját, vezették be politikusok es államférfiak világába. Sorsdöntő lett a barátsága Richard Hakluyttal, a neves földrajztudóssal, aki a tengeri felfedező utakat bemutató fömuvében a Principal Navigations-ban megalkotta az angol nemzet eposzát, es egyidejűleg maradandó emléket állított az egykori kollégiumi szobatársnak, a jóbarátnak és tudós költőnek. A De navigatione — a hajózásról irt 330 soros költeményt — Amerika dicseretenek neveztem, amelynek érdekességet az az előzmény adja, hogy akkor jelent meg nyomtatásban, amikor Parmenius meg nem is gondolt ra, hogy Sir Humphrey Gilbert kolónia alapítási vállalkozásához társul szegődjek, azzal a céllal, hogy megörökítse az utazás részleteit. A költemény szerint Humphrey Gilbertre vart az a hatalmas feladat, hogy Anglia dicsőségére uj településeket hozzon le’tre a birodalom népe számára. Ne féljen hát Gilbert elhagyni Európa, Ázsia vagy elnöke — mely bizottság kihallgatásokat tart a Williams szenátor által benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban — ezt állította: “Félek, hogy addig várunk, amig beáll a katasztrófa, mielőtt a kongresszus döntene e kérdésben.” Carter elnök ahelyett, hogy mozgósítana a törvényhozókat a Williams-javaslat elfogadásara, kortesbeszédeket tart országszerte és közben semmi sem történik a népjóléti segélyen elok, a kis- es középkeresetű milliók egyre súlyosabb gazdasági helyzetének enyhitesere. Afrika földjét, mert a világ egy távoli részén feltárásra vár egy ország, amely nem ismer királyokat, nem erezte Babilon, Macedonia vagy Róma hatalmat, sem — mint kora Magyarországa — a pogány törők uralmat. Amerikát egy ismeretlen nép lakja, mondta Parmenius, amely talán tisztán es romlatlanul őrizte meg az emberiség történetének legszebb korszakát, az Aranykort, amikor Satumus uralkodott, es az emberiség nem ismerte a munkát, igazságtalanságot és a háborút, amikor a fpld önként és bőséggel adta termését. Eljön azonban majd az idő, amikor a pogány népek — Amerika lakói — Gilbert vezetése alatt uj városokat építenek, törvényeket alkotnak. Ezek a népek mentesek lesznek a bűntől es hamisságtól, náluk a szabadságot és a tehetseg kibontakozását nem nyomja el a kiváltságosak csoportja, és a szegények sem szőnek összeesküvést a gazdagok ellen hangoztatva, hogy ok is állampolgárok. Olyan társadalom születik, ahol minden ember megkapja az ót megillető részt, testi munka senkit nem foszt meg attól a lehetőségtől, hogy kifejlessze képességeit. Visszatér tehát az Aranykor. “Bárcsak felszállhatnék a boldog hajóra, s elhagyva hazámat eljuthatnék a távoli tengerekre, és jönnének velem a Múzsák, hogy ott szerezzünk dalt az utókor szamara az uj faj születéséről” — hangoztatta a költő', aki a Hakluytnál talált útleírásokból, a klasszikus latin és görög költőik műveinek példájára rajzolta meg Amerikának ezt a sokat Ígérő arcát. Az ismeretlen utáni vagy vezette tollat, amikor a vers sorait irta, es nem tudta, nem akarta tudni, hogy nem valóságot', utópiát ir. Parmenius volt az első magyar, akit megidézett az ismeretlen, uj világ. Csakúgy mint késői utódait, akik abban a reményben keltek útra, hogy ' » i # “Amerika aranybanyak hazaja, Sült galamb száll minden ember szajaba.” Lehet, hogy komolyan vették a dal szöveget, Lehet, hogy csak saját érzelmeiket, az ismeretlentől való félelmüket kívánták leplezni. Parmenius nem felt az ismeretlen világtól. A vers megjelenését követő évben, 1583-ban maga is hajóra szállt, hogy Humphrey Gilberttel együtt felfedezze az uj világot. Az utazásról — amelynek történetét más alkalommal mondom el — soha nem tért visz- sza. Az volt a hire, elment Amerikába. iírja: Kovács József a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa APRÓSÁGOK AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL r PÜSKI-CORVIN 1 ! RÜN6ARKAH BOOKS. J V EEC0RDS& im ! | 1590 Second Aval (82-83 St. köri) A I Now York, N. Y. 10028 — (212) 979-8893 f a Sokezer magyar konw, ujsag hangle- A I mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, j . TÜZEX befizetohely. U I Látogassa meg boltunkat New York- I ’ ban a magyar negyed középén. Postán - . I is szállítunk, a világ minden táj ára. I * Ui magyar katalógust díjmentesen küldünk! . *
