Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-09-27 / 36. szám
Thursday, Sept. 27. 1979. AMERIKAI , USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Eat. as 2nd Clus Matter, Dec. 31.1952 under thf Act of March 21,1879,at the P.O.of New York. N.Y ■ . • Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság "Sófizetési irak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadaban egy évre 15 dollár; leiévre 8.— dollár ; Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar • félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 i 1 SZABAD UILA’G = SZABAD UA’LASZTA’S UALALASZTHATSZ Ehhalált élelemhiány miatt, vagy halait tüzelőhiány miatt. Letartóztatták és Börtönbe vetették Mrs. Mattie Schultz (San Antonio) 91 eves őzvegyasszonyt. Azzal vádolták, hogy ellopott 10 dollár 50 cent értékű hurkát, sonkát es vajat. Mrs. Schultz a bíróság előtt ezt mondta: “223 dollár társadalom biztosítást kapok havonta. Ebből 75 dollárt fizetek házberre, a villany es gazszamla havi 18 dollár,' az orvosi es gyógyszer költség után alig marad pénzem eleiemre. Csupán tejet es cereal-t tudok vásárolni.” Carter elnök Economic Oppertunity Advisory Councilja a múlt hónapban közzétett jelentése szerint 60 millió azoknak a száma, akik a szegények, vagy a szegényekhez közelállók (poor and near- poor) kategóriájába tartoznak és akiket az infláció különösen sújt, mert az általuk vásárolt szükségleti cikkek;élelem, energia, lakas es egészségügyi kiadások nem 13, hanem 18 százalékkal emelkedtek az elmúlt 12 hónapban. E hatvan millió amerikai közül millióknak kell választaniuk a tél folyamán, hogy pénzüket élelemre, vagy tüzelőre koltsek-e? Ha az elsüt választják, tüzelő hiányában megfagyhatnak. Ha tüzelőre költik a pénzükét, akkor ehen pusztulhatnak. Szabad a választás! .......... - N A másik Olympia in. Két cikkben nagyon kivonatosan ismertettem a Föld nagyobb — nem—szocialista — részenek szinte katasztrofális helyzetet, alig megoldható problémáit. Befejezésül arról kell imom, hogyan akarja a világ problémáit megoldani, a bajokat legalább is enyhíteni. (A világ szocialista részének is súlyos gondjai vannak, ez más téma.) Sok mindent csinálnak ennek érdekében, de egy időszerű adattal próbálom megvilágítani, mit remélhetünk. 140 állam több ezer küldötte Becsben egy óriási konferencián tárgyalta, hogyan kellene a “fejlődő” (vagyis a gazdaságilag elmaradt) országoknak, az emberiség nagyobb felének technikai fejlődését, tu- domanyo8-kutató munkáját, termelő képességét növelni, a fejlett országok színvonalához közelebb hozni. A konferencia a részleteket persze nem tárgyalhatta, csak a teendőket állapíthatta meg és a rájuk szánt pénz összegét. A fejlődő országok két évre 2000 millió dollárt kértek, ez népeiknek fejenként egy dollárt jelentett volna; ezt a “fejlett” politikusok es tudósok túl soknak tartották (mert e két év alatt 300-szor ennyit költenek fegyverre és katonára). De általános megelégedésre megegyeztek kétévi 250 millióban. Ez huszad-része annak, amit k’et ev alatt a 3 millió lakosú Izrael az USA-tól kap. Mit remélhet a “fejletlen” 2000 millió? (Persze sokkal nagyobb összegűek a nekik más utón nyújtott segelyek, de ez mind csepp a tengerben.) Ha kevés erre a célra az anyag, a pénz, segítsen a szellem! Keményebb versenyre kelnek a politika, a tudomány, a sajtó óriásai; a propaganda olympiai versenyére, ki tudja jobban elterelni a nép figyelmét sajat bajairól, azt a kommunizmus, a Szovjetunió gyűlöletére es feleimére koncentrálni. Nehéz feladat, hiszen eddig is mindent megtettek ennek érdekében. De az akarat mindent legyőz. 300 billió (milliárd) dollar evente a hadászatra — nemsokára 400 billió lesz (azonos dollárban). 50-szer bírják elpusztítani a világot? Felemelik a szorzószámot 75-re, minden rendben lesz. Felvonultatják a nagy ágyukat (beszédenként 10.000 dollárért) Kissingert, Haiget, Lunsot, Reagant világszerte, hogy az USSR növekvő “túlerejével” rémítsenek (ugyanakkor a másik SS—propaganda-brigád egyre meggyőzőbben jósolja a Szovjetunió közelgő összeomlását vagy felbomlását). Minden erőt arra, hogy megakadályozzák, vagy kivédjek a USSR “támadását” a Perzsa-öböl, Nyugat- európa, Kína, Afrika s az USA ellen. (Kende István Budapesten megjelent könyve: “Napjaink 120 háborúja” 1975-ig az USA 27 háborúját sorolja fel,’Anglia 19, Franciaország 10 háborút folytatott, vagy ennyiben vett részt, a Szovjetunió kettőt, ezek azonban nem voltak igazi háborúk, csak közbelépések Magyarországon es Prágában,ahol azonban egy ágyút sem sütöttek el; egyébként csak az USA seregei harcoltak a Szovjetunióban, ez sohasem támadott az USA ellen.) De nemcsak a “szovjet—imperializmus” a világveszély, hanem Kuba és Vietnám “imperializmusa” is. A 10 milliós, szegény Kuba gvarmatava akarja tenni egész Közép- és Délafrikát, az USA által majdnem teljesen elpusztított, éhező Vietnám, hátában a 900 milliós Kinaval, “uralkodni akar Délkelet— Ázsia felett.” Dél- Yemen és Nicaragua — két koldusszegény 2 milliós ország — felöl is veszély fenyegeti DK—Ázsiát, illetve Középamerikát. Retteg a világ, mint azt a futurológus-nukiearstratégak hetenként uj könyvekben bizonyítják, Moszkvában még nem írtak meg, hogyan pusztítanák el a “szabad világot, ” miképpen azt a Colliers magazin világhíres írói, élükön a magyar Koestlerrel, 1954-ben megírták: hogyan lövik rommá atombombákkal a Szovjetuniót (ahogyan azt Churchill mar 1945-ben követelte). Ez mar a múlté. Az amerikai-brit-francia-német stratégák mar nem hirdetik a megelőző háborút, ellenkezőleg, most már azt is tagadják, hogy 1918 után minden oldalról támadták a Szovjetuniót. Könyveik es tanulmányaik mar csak azt festik Drakulánál és Caligárinal borzalmasabban, hogyan tamad az “orosz medve” (a nyugati rajzolók már csak ezt ábrázolják, a késsel a szájában táncoló Kruscsevröl és Brezsnyevről már letettek) Ny. Európa ellen vagy a “meleg tenger” s az olajforrások felé törve Délazsi- ára, Japan is várja a támadást, mert a szovjet hadihajók már Japán közelébe merészkedtek. Es mint a Szentivánéji álom-ban, a fejedelmek szerelmi konfliktusa alatt a plebs komédia formájában játssza el a maga problémáit, igy a katonai — ipari erők maguk alatt mozgatják a Vitéz Lászlókat, a Paprika Jancsikat, a “nagy” hazai politikai Írók, zsurnaliszták, rádió-kommentátorok és főleg a disz- szidensek rohamosan növekvő seregét. Mióta az USSR, a Német Demokratikus Köztársaság es mas szocialista államok disszidenseiket mind nagyobb szambán engedik az okét boldogító Nyugatra, ezeknek egyre merészebb e's sűrűbb bakugrásokkal kell a figyelmet magukra irányítani és a Judas-pénzt (bár vannak köztük őszinték isjmegkeresni. Lesz rá alkalmam, személy szerint foglalkozni velük; itt csak annyit, hogy immár naponta jelennek meg nemcsak cikkeik, de könyveik is New Yorkban, Párásban es másutt, egyes aktivistáik mintha egyszerre több helyen is tudnak gyalázni a Szovjetuniót és a szocializmust. De az otthoniak sem hagyjak magukat. A francia “uj filozófusok”, “uj jobboldaliak,” az an^ol neofasiszták, az euroszocialistak, az u.n. trockisták, maoisták (hiába dobták ki Mao emléket Kínában) igazi hangversenyt rendeznek, ki bírja az USSR-t, mar nemcsak a “sztálinizmust,” hanem a legjámbo- rabb szociál-demokráciát is, dühödtebben piszkolni. Ez a másik olympiai verseny.- AMERIKAI MAGYAR SZÓ. 6 — FV PÜSKI-CORVIN 1 j HUNGARIAN BOOKS. J I RECORDS & IRKA I | 1590 Sécöad Avá (82-83 St. költ) A I N*w York, N. Y. 10028 — (212) 879-8893 f ( Sokezer magyar könyv, újság hangle- A mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, | Í TUZEX befizetöhely. U Látogassa meg boltunkat New York- I ban a magyar negyed középén. Postán f . A is szállítunk a világ minden tájára. I * Uj magyar katalógust díjmentesen T j küldünk! 1 jNEWYORKI MAGYAR HENTEsj 1 JOS. MERTL PORK STORE J j INI 1508 Second Áve., New York, NY. 10021 a 78. és 79. utcék között. — Telefon: RH: 4-8292 FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK
