Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-08 / 6. szám
Thursday, Feb. 8. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO Jelszavak és jóslatok bukása AMERIKAI , MAGYAR SZO Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Published weekly, exóept 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban es Kanadában egy évre 15.- doliaV félévre 8.'— dollár Minden más külföldi országba egy evre 18 dollar félévre 9.50 dollár “Kedvezőtlenül fejlődnek az események részünkre” “Lehetetlen szembenézni az eseményekkel anélkül, hogy ne jutnánk arra a következtetésre, hogy kedvezőtlenül fejlődnek az esemenyek részünkre”. Ezt a véleményt hangoztatta a Wall Street Journal, a bankárok lapjanak vezércikkírója a lap 1979. jan. 19-i számának vezető vezércikkeben. Véleményei a fejlemények felsorolásával támasztotta alá. Elsősorban természetesen az iráni helyzetet ecsetelte, majd folytatta a kambodzsai helyzetváltozással. Krokodil-könnyeket hullatott az Angolában, Etltiópiában, Ománban, Afganisztánban történték miatt. így siránkozik a WSJ vezércikkírója: “A Camp David-i Egyezmény szertefoszlott. A változott helyzetre mi azzal válaszolunk, hogy F-Í5 jelzésű repü- loflottát küldünk Szaud-Arábiaba, ami egyáltalán nem nyugtatta meg az ázsiai országokat”. A bankárok lapjának vezércikkírója természetesen a kormány külügyminisztériumát okolja a kedvezőtlen fejleményekért. De nem nyilvánít véleményt, hogy milyen USA külpolitikát szeretne látni. Ugylátszik képtelen tanácsot adni a külügymi- nisztériumi embereknek, milyen utón haladjon az ország külpolitikája. Mi természetesen tudnánk tanácsot adni: azt ugyanis, hogy az USA támogassa világszerte azokat a politikai-irányzatokat, amelyek aZ adott országokban a dolgozó nép érdekét szolgáljak. Tudjuk azonban, hogy könnyebb fából vaskarikát csinálni, mint a washingtoni kormánynak ilyen külpolitikai irányvonalat követni. I Olvosóink irjók NEW YORK, N.Y. Örömmel találkoztam egy régi jó barat nevevel a Magvar Szó hasábjain: Rákosi Sandor-ral. Nagyon élveztem írását és remélem, hogy gyakrabban lesz alkalmunk Írásait élvezni. Egv másik kellemes meglepetés volt Peregrinus ira- sa, melyet mindig élvezettel olvastam. Tartsa meg a jo szokását es Írjon még sokáig. Deák Zoltán cikke a Magvar Naptárban Kossuth Lajos amerikai útjáról olyan tanulmány, amit megkell őrizni. Sok más szép olvasnivaló is van a Magyar Naptárban, amiért érdemesnek találom más könyveimmel együtt megtartani. Paula Gross Mindkét világháború után rengeteg katasztrófa sújtotta az emberiseget, de inig az első háború vege után 20 évvel kitört a második, ennek utana, 35 év múltán, az uj globális összecsapás még varat magara. Es a világ sokat fejlődött e korszakban. A fejlett iparú országok lakossága többségének magasabb lett az életszínvonala, a legtöbb u.n. “színes”, gyarmati nép jogilag felszabadult, független lett. Mégis, ma már egyre sötetebb jóslatok hangzanak el az egyes nepek es az egesz emberiség jövőjéről. Miért van ez, holott az 1945-öt követő evek jelszavai, ígéretei, programjai minden jóval kecsegtettek a világ közvéleményét. Gazdaságpolitikusok, államférfiak, közgazdák, pénzügyi szakértők növekvő hadserege Ígérte és bizonyította, hogy a technika és a tudomány rohamos fejlődése lehetővé teszi, hogy az emberiség a véráradat tanulságát levonja es az ősi politikai és gazdasági bajokat megszüntesse. Mik voltak ezek a főbb programok és jóslatok, miért hiúsult meg nagv többségük? E lap olvasóinak többsége visszaemlékezhet es igv eleg, ha itt röviden utalok rajuk. Európa legtöbb országában szörnvü volt a pusztulás, Ázsia es Afrika is sokat szenvedett, termelésüket óriási veszteség sújtotta. Szükség volt az újjáépítéshez a megcsappant munkaerő teljességére, a háború idején is fejlődött technika minden vívmány ának alkalmazására és felcsillant az emberiség reménye, hogy a monopol-kapitalista rendszer rákfenéjét, a nagyarányú munkanélküliségét meg lehet szüntetni, vagy jelentékenyen csökkenteni. Ezzel kapcsolatban remény volt arra is, hogy a konjunktúrának (a gazdasági fejlődés, illetve hanvat- lás fokának) veszedelmes hullámzását ki lehet küszöbölni. Ennek érdekében uj nemzetközi valuta- rendszert teremtettek a nemzetközi pénz- es áruforgalom szabalyozasara, az egyes országok pénzértekének megóvására, a váltóárfolyamok ingadozásának legalább is csökkentésére. Kiépítették a társadalmi biztosítást sok országban, ahol az addig fejletlen volt. Es valóban, a korai eredmenvek megcáfoltak azokat, akik hirdették, hogy nemzedékek kellenek majd az újjáépítéshez; következett a “gazdasági csodák” kora Olasz- es Németországban, Angliában és másutt. Külön kellene itt a szocialista országokról írni, melyeknek legalább is ipari termelese par ev alatt messze meghaladta a háború előttit... de Nvugateuropa legtöbb országában is a nemzeti jövedelem kevés ev alatt soha nem látott magasságra nőtt. Mindezek csak az emberiség kisebbik részét jelentették. A nagyobbik rész, az “elmaradt országok" lakosságának meg több jót Ígértek a madárjósok, kivált az ötvenes-hatvanas evektől kezdődően, amikor ezek fokozatosan — majd egyre gyorsabban a gyarmatos hatalmak késleltető háborúinak bukasa után — függetlenek lettek. A külföldi — pénzügyi, technikai és tudományos — segitseg fejlesztésével ugv hitték, megindul a gazdasági kiegyenlítődés a gazdagabb es a szegényebb országok között. Mint a gyarmatbirodalmak csaknem teljes feloszlása után W.W. Rostow (az US indokínai háborújának egyik tervezője es hirdetője) hires könyvében (Kennedy elnök gazdasági bibliájában) tanította, a “harmadik világ” megindult a gyors fejlődés fokainak utján, amelyen “nagy ugrással” felfejlődik Eszakamerika és Nvugateuropa mellé. (Kínában a “nagy ugrást”, ahogy ők hitték, kommunista alapon akarták megvalósítani). Igyekeztek a “harmadik világ” élelmezésének javítására uj gabonatermelő módszereket bevezetni (“zöld rendszer”), más oldalról a túlságos gvermekáldast csökkenteni, óriási vízmüvekkel az öntözést megnövelni. Egyszersmind részben közvetlen beruházásokkal, részben kölcsönökkel fejlesztettek számos elmaradt ország (es Déleurópa egyes területeinek) iparat, hogy ezeknek az őstermeléstől (és ezen belül egyetlen kiviteli cikktől) való függőségét megszüntessék. A Föld “déli részének” (ahogy Mao pontatlanul nevezte Afrikát, Dél- amerikat és Ázsia nagvrészet) külső képe 30 év alatt erősebben változott, mint az előző 300 évben. A figyelmes olvasó minderre már megtalálta a választ. Mi lett a reményekből? Mi igaz a “full employment”-ből? Erre ma az US-ben nem is kell válaszolni, de sok országban a teljesen vagy részben munkanélküliek aránya eléri a 40-50 %-ot. Mi igaz a nemzetközi penzrendszer szabályozásából? Erre is tudjuk a választ, amikor a vezető pénz, a dollár, amelyre — az arany mellett — a rendszert építették, teljesen elbukott. Mi igaz a “válsagmentes gazdaságból?” Evek óta — néhány ország kivételével — válságban van a vilaggazdaság. Mi igaz a “félelem-mentes élet” legfőbb követelményéből, a nvomor kiküszöböléséből? Egyes országokban az nagyrészt sikerült, a túlnyomó többség (benne az USA) ma is szenved alatta. Mi igaz a “harmadik világ” felemeléséből? Az illetékes szervek szerint legalább 600 millió ember éhezik a világon, évente milliók halnak ehen es a gazdagabb s a szegényebb országok közötti színvonalkülönbség nem csökkent hanem emelkedett. Mi igaz az elmaradt országrészek foglalkoztatá- sabol? Delolaszország fokozatosan elnéptelenedett munkaképes férfiakban, Nvugateuropa “alsóbbrendű” munkáit déleurópaiak,északafrikaiak éstórókok végzik. Es miért van ez igy, amikor az olaj s az elektrotechnika révén a világ termelö-kapacitasa rohamosan nőtt? Mögötte van az a gazdasági-hatalmi rendszer, amelynek fogyatékosságait és bűneit minden eddiginél hangosabban igyekeznek cáfolni. Az egesz hamis ideológia vadhajtásait (ezekkel töltik meg az emberek agyát) másik cikkben ismertetem. HELYESBÍTÉS Dec. 11-i cikkemben ama országok között, ahol az emberek ezreit gyilkoltak, kínoztak, Zambia is fel van sorolva. Ezt helyesbítenem kell. Zambia nem tartozik ezen országok közé. Peregrinus VALENTIN NAPRA “Szivemből téptem ezt a dalt szerelmi vallomásnak Hogy hű maradtam s szivemet nem adtam senki másnak” (Revicky Gyula: Dalocska, szállj, tovább...) 4 _
