Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-25 / 4. szám
6 SZÜLŐFÖLDÜNK Ellentétek Bakócz és a pápa között AMIKOR MAGYAR LEHETETT VOLNA A PAPA MAGYAR , OLASZ, NEMET, ANGOL TÖRTÉNÉSZEK MÜVEI ALAPTAN KÖZLI: DEÁK ZOLTÁN V. Ezzel a fogadtatási szertartás véget ért. Az Angyalvár agyúinak dörgése, a pápai testörség trombitáinak harsogasa és a dobok porgese közepette hagyta el Bakocz Tamas a Vatikánt, es a bibornokok áltál kisérve lakására vonult. A következő napokban látogatást tett a biborno- ki testület tagjainál, ezeknek, valamint maganak a szentatvának is, török lovakkal, ezustkupakkal és más értékes ajándékokkal kedveskedett. Ugyanekkor haladék nélkül megkezdte politikai akcióját. Azzal az elhatározással jött az orok varosba, hogv a harcias hödito pápával szemben, mint a béke angyala fog föllépni. A keresztény fejedelmek kibéki- tésere célzó törekvést tűztek ki föladatául a saiát uralkodójától, a lengyel királytól és a császártól nyert megbízások. Emellett ő maga is az egyetemes béke helyreállításának és a törökök ellen intézendő nagy hadi vállalatnak eszményei iránt, a hatalom után való versengésben sem vesztette el a fogékonyságot. De egyéni ambíciójának kielégítésére is alkalmas eszköznek látszott: az uralkodókat, a szentszékkel és egymás között kibékítve, lekötelezni. Egyszersmind alapos oka volt következtetni, hogv a bibornoki testület, II. Gyula mozgalmas, nyugtalan pályaianak bevégzése után, olyan utódot fog keresni, aló a béke áldásait biztosíthatja az egyháznak. Álláspontját es céljait már megérkezése előtt egesz határozottsággal jelezte. Azon öt bibornok közül, alök a pisai zsinatot kihirdettek, a pápa négyet azonnal megfosztott a bíbortól es kikózösitéssel sújtott; de az egyik, San- Severino bibornok iránt, mert a francia király előtt nagy tekintélyben állott és igv szükség eseten közbenjáróul volt használható, elnézést tanúsított. Az 1512. év eleién úgy alakultak a viszonyok, hogy kíméletre nem volt többe szükség. A pisai zsinat 1511. november 5-en nyílt meg. A jelenlévő főpapok csekély szama — összesen csa,r huszonketten voltak! — es azon k'önilménv, hogy a francia királyon kívül egy uralkodó sem küldött követet, kétségtelenné tette, hogv hatásra es eredményre nem számíthat. Majd Pisa lakossága is ellenséges állást foglalt el a zsinattal szemben, mely kénytelen volt üléséit a francia uralom alatt álló Milanóba áthelyezni. Mig ekként II. Gyula az egyházi térén diadalat biztosítva látta, arra is számíthatott, hogy a fegyverei hatalmával súlyos csapást mérhet a franciákra. Ugyanis az egyesült pápai és spanyol seregek, miután a ferrarai herceg számos erősségét megvívták, ostrom alá vették az elpártolt Bolognát, melynek meghódolása naprol-napravarha- tó volt. A pápa ezen időpontot választotta arra, hogv a francia király barátja, San-Severino bibornok ellen az egyház büntetéseit alkalmazza. Kijelentette hogv a legközelebbi consistoriumban végre fogiák hajtani letételét. Bakócz Tamás, amint erről, Anconába eVkezve, tudomást nvert, nem titkolta, hogv a papa eljárását helytelennek tartja es kijelentette, hogy azon consistoriumban nem akar jelen lenni. Ezért Rómába érkezését késleltette és több napon at Spoletoban vesztegelt. Azonban a papa súlyt fektetett arra, hogy 6 a letétel szertartásának tanúja legyen, es igv a francia király elleni engesztelhetetlen érzületének ezen nyilatkozatát Magyar- és Lengvelorszag részéről szentesíteni látszassák. A consistorium megtartását addig halasztotta, amig Bakócz Tamás megérkezett, es az o ünnepélyes fogadtatását is ugyanazon ülesre tűzte ki. Csakhogy a magyar prímás nem engedte magat elhatározásában megtantorittatni. A papai szertar- to-mester áltál, aki vele a fogadtatás részleteit megbeszelte, tudomására hozta a szentatvának, hogy a lététéi szertartásán nem fog megjelenni és csak bevégzése után lép a consistoriumba. Habár ily módon távolmaradasa a letétel szertartásától a tüntetés jelleget ve tte föl, a pápa kénytelen volt megnyugodni, mert azon előnyt, melyet a nagytekintélyű magvar főpap a lateráni zsinaton való reszvetelevel a szentszéknek biztosított, kockára tenni nem akarta. Február első napjaiban a pápa tudósítást kapott reményei meghiüsulásáról. A francia hadak hós ve- zere, Gaston de Foix fölmentette Bolognát és az ostromló sereget visszavonulásra kénvszerilette. A pápa lehangoltságat, hadvezérei és szövetségesei iránt nyilatkozó ingerültséget a prímás nem mulasztotta el kizsákmányolni; majdnem naponkint megjelent nala, és targvalasokat folytatott vele. Március 5-én a nantesi bibornok-ersekkel, a spanyol király es a velencei köztársaság követeivel együtt a Vatikánba hívták. A pápa közölte velük föltételeit, melyek alatt a francia királlyal békét kötni hajlandó, úgymint a pisai zsinat oszlattassék fői, a francia hadak vonuljanak ki Olaszországból, Bologna es Ferrara adassek át a szentszéknek. A két diplomata, mert a háború folytatását óhajtotta, helyeselte ezen igényeket. Ellenben a két bibornok határozottan kijelentette, hogy XII. Lajos semmi esetre sem fogja föláldozni hu szövetségeseit, a ferrarai herceget es Bologna varosat, mely utóbbi az ő partfogasa ala adta magát. Szavuk hatástalanul hangzott el. t SOBEL * t OVERSEAS i : corp. : •IKRA ORSZÁGOS * J FŐÜGYNÖKSÉG • | 210 KAST *6Hi STREET, NEW YORK. N. Y. I002S T . • ’ — TELEFON: (212) 53*4*0 — • o ■■ ■■• • • ÖRÖKLAKÁS és S : építőanyag : ® ismét kapható az KKÁNÁL 5 • GYQGYSZÉREK ÉS VÁMMENTES • • KÜLDEMÉNYEK • • BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT • • FORDULJON IRODÁNKHOZ • 2 ITA2ASMBA 2 • ■WZiWATWJSttfVBELETE • Thursday, Jan. 25. 1978. Hónapok óta készül a Gep-e's Felvonószerelő Val - lalat lebontásra itelt óbudai telepén a szegedi árvízi emlekmu, amely a varost rombadőntő 1879-es “nagy árvíz” centenáriumán állít méltó emléket az emberi helytállásnak es küzdelemnek. Makett alapján formáljak a 12 méter magas, közel 50 tonna súlyú emlékművet, Segesdi György szobrászművész alkotását, Szegeden a tiszai partfal egyik feljárójánál állítják majd fel. Mint képünk mutatja: ilyen lesz! Városköszöntő Néhány esztendeje még nem hittük volna, hogy például Érd ebben az évtizedben város lesz. Maguk az érdiek sem bíztak benne. S most ime az esztendő első napjaiban már uj rangjával szerepel az Europa legnagyobb falvaként számontartott település. Az Elnöki Tanacs rendelete alapjan 1979 januar 1 -töl városi címet használhat kilenc újabb település: Körmend, Lenti, Celldömölk, Barcs, Érd, Paks, Berety- tyóujfalu, Fehérgyarmat, Városnamény. Hallani csodálkozó véleményeket: minek ennyi város? Bizonyos, hogy megfelelnek ezek a települések a városi követelményeknek? Aki ilyesmit kérdez, nem járja az országot. Különben látná, tapasztalná, hogy sok-sok település — nem is egv,de több évtizedes szívós, tudatos munka eredményeként — megváltoztatta régi arculatát, tetszetős modern városközpontot alakított ki, üzleteket, áruházakat, művelődési központokat épített (Budapest egyetlen kerülete sem szegyenkezne velük), megszervezte az ésszerű közlekedést, lakótelepeket varázsolt a kukoricaföldek helyere. Csak a helybeliek mondhatják el: mikent ismerkedtek meg a közművesítés áldásaival, miként szoktak le a sárról a kivilagitatlan utcákról, és így tovább. Természetesen a városi rang — 1979-ben már 96 városa lesz az országnak — biztatás,elölegezes is. Hol a szálloda hiányzik meg, hol a sportlétesítmény, hol a megfelelő színvonalas szórakozási lehetőség. Az utóbbi hetekben megfordultam néhány ünnepre készülő városunkban. Az erőfeszítés, az összefogás, a közös akarat zsilipéi nyitlak meg mindenütt: megteremteni azt,ami hiányzik, otthonosabbá tenni az otthont. Ezt a cselekvési lehetőséget most újabb kilenc településen kezdhetik gyakorolni. Ez az igazi ajándék a városi cim elnyerésében. .. .
