Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-25 / 4. szám
Thursday, Jan, 25. 1978. •5 AMERIKAI MAGYAR SZÓ. A Weber-ügy Múlt év júniusában, a Supreme Court akkori döntése folytán, a nyilvánosság; elé került “a Bakke ügy”. Ezzel már foglalkoztunk (Magyar Naptar 1979. 31. oldal), igy most ezt nem ismertetjük. De foglalkoznunk kell egv uj, azzal rokon üggyel; ez a “Weber-űgy”. Foglalkoznunk kell vele, mert mig a Bakke-űgv, szigorúan véve, csak az egyetemi, különösen pedig az orvosegyetemi oktatás terere vonatkozik, addig a Weber-űgy az ipari munkásság, tehat mondhatni, az egész dolgozo lakosság erdekeire lesz kihatással. Két alsóbbfoku szövetségi bíróság Weber- re kedvező döntésé után, a szakszervezet, USWA, es a Kaiser vállalat kérésére a Supreme Court december 11-en beleegyezett, hogy az ügyet meghallgassa. Az ugv röviden a kővetkező: Brian F. Weber, 32 éves, feher, laboratorium- technikus, a Kaiser vállalat Gramercv, La.-i üzemében, panaszt emelt a vállalat ellen “fordított megkülönböztetés” (reverse discrimination) miatt; ameny- nviben nem vették fel őt egy szakmunkas-kepzö tanfolyamra, melyre a megszervezett “megerősítő program” (affirmative action) szellemében 50-50 alapon vettek fel fehér es fekete jelentkezőket. Weber panaszat azzal indokolja, hogv miután ilyen megerősítő program csak akkor jogosult, amikor a vállalat a múltban megkülönböztetést gyakorolt, és miután ez a Gramercy-i üzemben nem fordult elő, igy fel-nemvétele a megerősítő program alapjan őt jogtalan megkülönböztetésben részesítette A USWA és Kaiser fellebbezését az alsó bíróság döntésé ellen az Igazságügy-minisztérium is támogatja, a Supreme Courthoz intézett beadványával. Ebben a minisztérium kimutatja, hogy a Kaiser vallalat a Gramercy-i üzemben igenis gyakorolt feketék elleni megkülönböztetést; Gramercy vidéken, 1974-ben, a panasztargy idejen, a munkástábor 39 %-a volt fekete, de Kaiser alkalmazottainak csak 14.8 %-a, es ebben a szakmunkásoknak csak 1.7 %-a volt fekete; ezt megelőzően a Kaiser üzem 246 szakmunkása között egy sem volt fekete3 Kaiser akkor kezdett fekete munkásokat felvenni, amikor az illetékes szövetségi hatóságok intettek a vállalatot, hogy előnyős szövetségi szerződéseket fognak máskülönben elveszíteni. J.P. Roussel, a USWA Local 5702 elnöke, Weber barátja tanúsítja, hogy Kaiser eleinte kétféle jelvénysz’amokat adott ki a felvett munkasoknak; különbözőt fehéreknek és feketéknek. Különös fonáksága a helyzetnek, hogy ha a Kaiser vallalat tagadja a múltban gyakorolt megkülönböztetést, akkor a bírói döntés szerint nincs helye a “megerősítő program”-nak,' ha elismeri a multbani megkülönböztetést, akkor Kaiser kiteszi magat a kártérítési perek hosszú sorának. De kézenfekvő az a gyanú, hogy mindkét eset faltóro kos szerepét játssza, amely mögött jobboldali és faigyű- lólo nagyhatalmú és befolyású erők állnak, amelyek meg akaijak semmisíteni a Supreme Court 1954-es döntését, es az 1964-es Polgárjogi Törvényt (Civil Rights Act). Szomorú és véres tapasztalatból tudjuk, hogy a jobboldal es a fajgyűlölet a fasizmus első számú fegyvere. V. O. NEW YORK, N.Y. Az IBM jelenti, hogy 1978 negyedik negyedében profitja 27.2 százalékkal ugrott. Az egész évi haszna 14.4 %-kal meghaladja az 1977- es profitot, ezzel első Ízben meghaladta a három milliárd dollárt. 1978 negyedik negyedében 1.02 milliárd dollár volt a profit. Életkedv magas életkorig “...hiába fürösztod önmagádban, / csak masban moshatod meg arcodat” — irta remekmívű verseben József Attila. Prózaibban szolvan: az embernek letszukseglete a többi ember. Legyen bar emberbarát vagy embergyülöló, valamilyen viszonyban mindig van közvetlen környezetevei, s önértékelésé, belső egyensúlya, erzelemgazdagsága (vagy szegénysége), szellemi rugalmassága (vagy merevsége) nem kis mértékben ezektől a “testközeli”, közvetlen és személyes kapcsolatoktól függ; egyéni arculata — azaz személyisege — is jórészt ezek közt a kapcsolatok közt, a közös tevekenysegben, eszmecsereben, súrlódásokban es osszeütkőzesekben formálódik, csiszolódik, bontakozik ki. A szükséglét a legélesebben a hiány felöl lathato. A modern gyermeklélektanban (es- gyógyászatban) közismert például az un. hospitalizacio jelensege. Szamos megfigyelés bizonyítja, hogy ha egy csecsemő vagy kisgyermek személyes kapcsolatai környezetevei megszakadnak — illetve elszemelytelened- nek, mert, mondjuk, hosszabb időre kórházba vagy gyermekotthonba kerül —, bizonyos idő múltán mind érzelmi, mind értelmi, sőt gyakran testi fejlődése is lelassul, s erősebb, szorosabb kötődések között elő kortársaihoz képest elmarad. Még akkor is, ha az utóbbiak rosszabb szociális körülmények kozott nevelkednek. Hasonló jelenség tapasztalható az elmagányoso- dott öregek nem kevésbe fájdalmas példáján. A szűkös vagy rideg emberi kapcsolatok közt élő'idős ember rohamosabban öregszik, — érzelmi beszűkülése, szellemi romlása lényegesen gyorsabb —, mint az, aki színes es tartalmas emberi kapcsolatok között el. (Hiszen tudjuk — a tudományok és művészetek számos “nagy őregenek” peldaja mindenki szamara láthatóan bizonyítja —, hogy az életkedv is, a szellemi frisseseg is igen magas életkorig megőrizhető. Ennek titkai, bizonyos genetikus adottságokon tűi, elsősorban alighanem a folyamatos, ertelmes munkában es az altalános nyitottságban: az elettel, az emberekkel való eleven kapcsolattartásban keresendők.) S a közbülső, a kevesbe vedtelen életkorokban? Orvosok, pedagógusok, pszichológusok, kriminológusok a megmondhatói: mennyi egyéni kínt, menynyi társadalmi bajt okoz — a legkülönfélébb neurózisoktól a kirobbanó agresszióig és más deviáns magatartásokig — az emberi kapcsolatok hiánya vagy zavara. Ismeretes, hogy például az óngyilkosságok indítékai közt vezető szerepet játszik az, hogy az ember — igy vagy úgy — magára marad lelki próbáméival, testi nyavalyáival. Az alkoholizmus előidézői közt is jelentős helyet töltenek be a rossz vagy hiányos emberi kapcsolatok, nehezen gyógyítható mivoltahoz pedig nagymértékben hozzájárul, hogy az alkoholistának a környezetevei való kapcsolatai szükségképpen tovább romlanak, s ráadásul rendszerint potkapcsolatokat keres (es talal) az ivócim- borak szolidáris,újabb meg újabb ivaszatokra Ösztönző társaságában. Az emberi kapcsolatoknak ezek a csak példaként említett, különösen súlyos “hiánybetegségei” jelzik: milyen fontosak az ember közérzetének alakulása (köznapibban: boldogsága vagy boldogtalansaga) szempontjából a közvetlen, személyes kapcsolatok. E körülmény figyelmen kívül hagyásából szármázik azoknak a szociálpszichológiai kísérleteknek a problematikus mivolta, amelyek az emberi kapcsolatok megnyilvánulási formáit, az emberek egymás közötti viselkedését mesterségesen létrehozott szituációkban vizsgálják. A szépirodalom olykor-olykor szinten teremt effajta laboratóriumi körülményeket. Defoe például kiszakítja kalandos természetű Robinsonját megszokott kapcsolatai közül. S hogyan viselkedik Robinson a maga puszta szigeten, amikor immár minden kötöttségtől mentesen újra emberekkel találkozik? Pontosan úgy, ahogy egy 17. század végi, 18. század eleji derék angol polgárhoz illik. Először is 1 szinesbőrű szolgát szerez — akit kedvel, akivel leereszkedő jóindulattal bánik, akit tulajdonának tekint, és a maga módján “civilizál”. Legyőzi, s amennyire erejéből futja, ki is irtja a “vérszomjas bennszülötteket”, abban a szent meggyőződésben, hogy nemcsak önmagát védi meg, hanem humanitárius feladatot,“kulturmissziot” is teljesít. Végűi pedig — mit is tehetne mást? — gyarmatot alapit. Ha már a szigetnél tartunk — a sziget az irodalomnak meglehetősen kedvelt kísérleti terepe —, vessünk egy pillantást a mi késéi, s ezért sokkal mesebelibb Robinsonunkra, Jókai Aranyemberére a Senki szigeten. Mit tesz Tímár Mihály, a múlt századi magyar polgárnak ez az ideáltípusa — a self-made man, az ellenállhatatlan sikerű üzletember —, amikor emberi kapcsolatainak csődje miatt otthagyja a polgárvilágot, s uj, tiszta, emberi kapcsolatokat keresvén, élettársaul a bűbajos Noé mit,lakóhelyéül a nem kevésbe bűbájos Duna-szigetet választja? Gyermekeiből, unokáiból szorgos, patriarchális, puritan idillt teremt maga kőre. Amolyan 19. szazad végi magyar Utópiát — ahogy azt a polgárosodáshoz nemiképp vonzódó, am a múlt iránt is nosztalgikus s a hirtelen polgárosodás hisztérikus tüntetőitől megriadt, protestáns neveltetésu Tokai elképzelte. Koronái Zsuzsa TnRsnDmom A MAGYAR SZÓ POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZEMLÉJE I mnsöttm ] ! HTOGÄHUK BOOKS. J f RECORDS & USA V A 1590 Stctod kti. (UM SL Utat) á * N*w York,N. Y. 10088 — (212) 879-M9S f á Sokezer magyar könyv, újság, hanglemezei A I hangszalag. FORINT GSF.KK, IKKA, Comtu- I I rút , Tuzex befisetohely. > . ' I Látogassa meg boltunkat New Yorkban a I * magyar negyed közepén. Postán is szállítunk * Í ’a világ minden-tájára.; . I Uj magyar katalógust díjmentesen » küldünk.
