Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-25 / 4. szám
Thursday, Jan. 25. 1978. 4 AMERIKAI MACSYAR SZÓ. AMERIKAI f MAGYAR SZÓ Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. j, .130 East J6th Street, New York', N'.Y. 10ÖÓ3 1 ' Eht. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of . • New York, N.Y. Előfizetési arák New York városban, az Egyesült i. Villámokban es Kanadában egy évre 15.- dollár félévre 8. — dollár Minden más külföldi országba egy evfe 18 dollár félévre 9.50 dollár Titkolják az infláció igazi okait Minden közvéleménykutató intézmény egyöntetűen beszámol arról, Hogy az amerikai nép többsége az inflációt tartja jelenleg a legnagyobb veszélynek. A Feher Ház időközönként közleményt küld ki a különböző kiadványokhoz melyben kérik, ismertessék olvasóikkal, milyen intézkedéseket léptetett e- letbe a kormány az inflácip meggátlasara. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Fehér Házból kapott közlemények egyike sem szól arról, hogy mi is okozza az inflációt. Ez, természetesen, nem véletlen, mert ha a kor- mányközegek, vagy a kormány szószólói rámutatnának az infláció igazi okaira, akkor megtudnánk, hogy milyen lepeseket kell tenni annak érdekében, hogy hathatósan, eredménnyel megszüntessük az inflációt. Tény az, hogy az infláció nem hat ki egyformán az ország különböző rétegeire. Az árak állandó és rohamos emelkedése súlyos helyzetbe sodorja például a 26 millió nyugdijas nagy százalékát, a nyomor küszöbére juttatja a kiskeresetűek millióit, állandóan csökkenti a középkeresetüek életszinvona- lát, vagyis kifosztja a NÉP NAGY RÉSZÉT EGY KISEBBSÉG JAVÁRA. Ezt bizonyitja az ország egyik nagy monopolval- lalatának múlt évi pénzügyi jelentése. A telefonmonopólium (A.T.T.) jelenti, hogy 1978-ban 5.1 milliárd dollár hasznot könyvelt el. Többet, mint a vállalat fennállása óta bármikor. “Ez volt vállalatunk legjobb éve” — jelentette John D. deButts vezérigazgató. Mr. deButts jelentésével egyidőben a Kereskedelmi Kamara szószólója ezt mondta: “Az infláció egyik oka a MAGAS MINIMUM BÉR” Képzeljük: $ 2.95 órabér tűi sok, — de 5.1 milliárd dollár profit egy vállalat részére nem sok! Az infláció elleni sikeres harc megköveteli, hogy az amerikai nép elismerje az infláció tényleges okait: az évi 130 milliard dollar hadikiadást és a monopolvállalatok rekord profitját. Csupán ez teheti lehetővé, hogy a Kereskedelmi Kamara szószólójának azon véleménye, hogy a magas minimum bér az oka az • inflációnak, tévesnek bizonyuljon és az ország nepe olyan lépéseket követeljen, melyek valóban a dolgozok legelemibb érdeké* szolgálják: . TERJESSZE LATUNKAT! GUYANA ELŐFUTÁRAI SZEKTÁK, KULTUSZOK MAGYARORSZÁGON A HORTHY IDŐKBEN irta: Rákosi Sándor Forgolódnák a tőkés birodalmak csattog világot szaggató foguk. Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak, s mint fészket ütik le a kis falut. József Attila: “Munkások” — 1932. 1978 őszén Amerika, a “szabad” világ anyaországának több, mint 900 polgára, felnőtt es gyermek egy napon lett öngyilkos, avagy szörnyű tömeggyil- kossag áldozata. Pontosabban, amint Carter elnök sietett a “tisztázó” magyarázattal: a tomeghalal nem az Egyesült Államok területén történt. Ugy- latszik, hogy Amerika újabban a jégszekrény és emberi jogokról zengő frázisok mellett szektákat is exportál: ezer amerikai szektás a “Nép Temploma” tagjai Guyana, Dél-Amerikába vándorolt és ott érte őket a szörnyű végzet. A kapitalista társadalmi rendszerből kiábrándultán, megcsalva, életkedvüket veszítve, a másvilágba menekültek. A hírszolgálat, a nagylapok, a rádió es televízió moguljai, a lélekbúvárok^ “szakértők” tucatjait vonultatják fel, akik a szekták, kultuszok értelmét, mozgatóerejét magyarázzak. Egy biztos: a felbomlás felé evickélö társadalomnak alkonyán letűnt rendszerek nyomában, vajúdó uj világok keletkezése előestéjén jelentkeznek, mint egy gyógyíthatatlan betegség lazméröje, a szekták, kultuszok. Ez történt a római társadalom felbomlása idején, az ipari forradalom napjaiban, az 1917-es orosz forradalmat megelőző években, Oroszországban. A huszadik század harmincas éveiből magyar példával is szolgálhatunk. Csak lapozzunk 50 esztendővel vissza a magyar történelem könyveben. Onnan jajveszékelve kiált felénk a magyar szekták nepe. A harmincas években becsületes magyar intellektue- lek kis csapata, a falukutatók járták a magyar falvakat. Mintha uj kontinenseket, ismeretlen uj népeket találtak volna a Duna, Tisza táján, kutattak, magyaráztak, statisztikákat vonultattak fel, grafikonokat rajzoltak, világgá kiáltottak felfedezésüket. Az akkori magyar társadalom másik fele unott közönnyel, minden részvét nélkül haladt a maga utján vegzete fele. Nem vett tudomást a falukutatók “felfedezéséről”. Hagyta pusztulni az egyke, egyse- rendszer, a dühöngő tuberkolózis, éhség, munkanélküliség, földhiány áldozatait, akik magukrahagyot- tan, kiábrándulva a rendszerből, otthagytak “papot- csapot”, hatat fordítottak az uralkodó vallásnak, egyháznak, feladtak az életért folyó, számukra meddő, küzdelmet, szektásak lettek. Óseik, nagyapáik, apáik századokon keresztül egyenlőtlen, de hősies harcot vívtak a feudalizmussal, majd az azt háttérbe szorító, fejlődő kapitalizmussal. A magyar falvak nepe, a szegény parasztság a múlt század végén Orosházán véres zendülésbe tört ki. A megye, az uralkodó rendszer vérbefojtotta a zendűlest. A megye csendőreit katonasággal erősítették meg es sortúzzel válaszoltak a parasztság követelésére. De a küzdelem újra és újra fellángolt. Az ipari munkásság szervezkedései, bérharcai példáit követve, a parasztság is a sztrájk fegyveréhez nyúlt. Agrárszocialista agitátorok, parasztszervezók járták Békés, Csanad, A szektás prédikátor. Csongrád megyéket. Aratósztrájkot szerveztek. Ez a sztrájkküzdelem is az orosházi zendüles sorsára jutott. Verbefojtották. A szervezőket tűzzel, vassal pusztították, bebörtönöztek. Többet felakasztottak. Mire a falukutatók a Horthy-uralom második évtizedében, eljutottak a magyar falvakba, a múlt harcairól, eletpróbálkozásairól már szó sem esett. Ha kutatásaikból, vizsgálataikból riport, vagy könyv készült, a konklúzió, a végszó három millió halált invitáló koldusról tett jelentest a nemzetnek. Kovács Imre “A Néma Forradalom” cimu könyve végszavában igy tesz pontot mondanivalója után: Es az iró — aki a parasztságból vetetett és bent a lelkeben már mindent elvégzett — népének utolsó erejével sikoltja: “Igen: egy uj Dózsa egy uj sereggel". De hol van mar a Dózsák kora és hol van a nép, mely halni kész? A szekták ugyan a forradalmak előfutárai, de jó urak, nem kell félni: többet nem lesz parasztforradalom Magyarországon." 1936-ban Szabó Zoltán “A Tardi Helyzet” cimü könyvében beszámol, hogy iskolasgy ere kekkel dolgozatot íratott arról, mit ettek egy héten át: Egy egy- holdas “gazda” kisfia Írja: “Hétfőn reggel ettem kocsonyát, delbe káposztát, este káposztát. Kedden reggel kenyeret, délbe kenyeret, estére sóskamár- tast. Szerdán reggel kenyeret, délre kenyeret, estére tésztát. Csütörtökön reggel kenyeret, délre kenyeret, estére tésztalevest. Pénteken délre kenyeret, estére kenyeret. Szombaton reggel kenyeret, délre kenyeret, estere vöröshagymát kenyérrel. Tejet nem ____ (folytatás a 8. oldalon)
