Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-24 / 21. szám

Thursday, May 24. 1979. 12 •AMERIKAI MAGYAR SZO Évről évre nem kevesebb, mint százezer föld­mozgást észlelnek Földünkön. A katasztrófák álta­lában nem olyan nagyméretűek, mint Jugoszláviában volt legutóbb, vagv 1976-ban Kínában és Törökor­szágban, tény azonban, hogy szinte szünet nélkül mozog a föld alattunk. Es egyelőre semmit sem tu­dunk tenni ellene. Időszámításunk óta több mmt hetszáz nagyobb földrengést jegyeztek fel történelmünkben. Közü­lük csupán néhányat idézünk fel. Szicíliában 1693- ban körülbelül hatvanezer ember halt meg a Föld rázkódásainak következtében. 1730-ban Tokiót pusz­tította el a földlökés. A halottak száma 137.000 volt. Ezt tálán a legnagyobb méretű Lisszabonban követte, 1775-ben, ahol egyetlen ház sem maradt epen. A földrengés olyan arányú volt, hogy Ham­burgban is erezték a rezgést. A földgyomor lázadása századunkat sem kímélte. Az adatok többe-kevésbé ismertek: 1908 — Messina (százezer halott); 1923— Tokió (145.000); 1932 - Kina (70.000); 1934 - India (60.000); 1970 - Peru (50.000); 1976 - Guatemala (25.000). És mint emlitettük, Kínában, Törökországban, s számos egyéb helyen volt földrengés ugyanebben az évben. A legpusztítóbb tálán Kínában történt, pontos ada­tokat azonban nem hoztak nyilvánosságra. San Franciscot 1906-ban rázta meg a földrengés. A város egy része elpusztult. Újra kellett építeni. De akkor már rugalmasabb és masszív anyagból, acélból és vasbetonból építették a házaltat és húzták fel a felhőkarcolókat. A város azóta is több föld­lökést ért meg, amire az “egkaparök” csak bólogat­tak, esetleg megrezzentek, bajuk azonban nem tör­tént. A taskenti földrengés (1966) ugyancsak emlékeze­tes. Azóta időnként itt is reng a föld, de nem kö­vetelt áldozatokat. Az uj modern varos, ami közben fölepült ellent tud állni. Közbevetőleg meg kell ugyanis említenünk, hogy e természeti csapásnak is meg van a maga — mondjuk igy — társadalmi tagozódása. Mindenkit érint ugyan, de nem egyformán. Mas a gazdagok és mas a szegé­nyek földrengése. A mészkőből, "agyagból, vályog­Az 1977-ben felbocsátott Vovager 1 és Voyager 2 űrhajók a Földön felvett hangokat es képeket tar­talmazó fémlemezeket visznek magukkal útjukon. Ezek embereket, állatokat, földrajzi és geológiai tajakat ábrázolnak, 55 különböző nyelven üdvözle­tek is vannak rajtuk es olyan földi hangok, mint vulkán kitörése, tengeri hullámcsapás, kutyaugatás, nevetes, mennydörgés, forgalmi zaj es zene. A lemez dobozának a födelén egy térkép a Nap helyzetet jelzi csillagrendszerünkben. A lemez se­bességet es az űrhajó kiindulási idejét komputeres binar számrendszerrel illusztrálják. A Voyager 1 az ev elejen már elrepült a Jupiter mellett és a Voyager 2 júliusban ér a közelébe. Ezután a Szaturnusz és talán még az Uránusz felé is visz az ütjük. Mivel ezek az űrhajok idővel elhagyják majd naprendszerünket, azzal a távoli eshetőséggel he­lyeztek el bennük az adatokat, hogy valahol a világ­űrben ertelmes lenyek megtalálhatják és kiváncsiak lesznek, honnan jöttek. Feltételezhetően minden • bői vagy fából épült házak — többnyire nem is há­zak, hanem viskók — egy rezzenésre összeomlanak. A kőből és vasbetonból készült épületeknek termé­szetszerűen nagyobb az ellenállásuk. Dél-Jugoszlávia- ban még ez sem volt elegendő. Ha azonban Tokióhoz hasonlítjuk, szembeötlő a különbség. Ott mindig nagy volt az áldozatok száma. Azért, mert e több milliós város háromnegyed részé faházakbol állt, amelyek kártyavárként omlottak össze és temet­ték maguk ala a nincsteleneket. A szegényeket te­hát nemcsak a? ág, de a fold is huzza. A földrengés nem ismer határokat. (Éppen úgy, mint a szennyezett viz, vagy a levegő.) Minden országot egyaránt sújthat. Még akkor is, ha meg van­nak határozva a veszélyeztetett övezetek. A Szovjetunióban nagyszabású kiserietek folynak évek óta a földrengések elorejelzesere. Kamcsatka félszigeten, ahol tudvalévőén gyakoriak a vulkánki­törések,immár öt szeizmológiai (fóldrengéstani)inté- zet működik, amelyek feladata a geofizikának,a föld­rengéseknek a megfigyelése, regisztrálása és értéke­lése. Az ott dolgozó tudósok munkájának eleddig legnagyobb eredménye, hogy körülbelül nyolcvan százalékban előre tudjak jelezni a vulkánkitöréseket a környéken. A veszélyeztetett térséget majdnem pontosan meg tudják határozni, az időpontot azon­ban egyelőre meg nem. / Pamir környékén például a szovjet tudományos akadémia fizikusai egy külön erőmüvet építettek, amelynek energiáját a föld kérgének a vizsgálatára használják fel. Harminc-negyven kilométer mélység­ben mérik ezáltal — elsőként a világon — a földké­reg változásait, s az ott végbemenő folyamatokat. E kiserietek egyelőre a Szovjetunió területeire korlátozódnak, hiszen e nagy ország földjének egy­ötöde az állandóan veszélyezte tett földrengési öve­zetbe tartozik, de a szovjet tudósok nemcsak a ma­guk országa számára akarjak kutatási eredményeiket f megtartani. Tudomanvos folyóirataikban közük az t újabb ismereteket,amelyek alapján az adott viszony- , nak megfelelően, nemcsak a Szovjetunióban, ha­- nem az egész világon feltérképezhető lesz — és elő­- re jelezhető — minden veszélyes földmozgás. olyan életforma/imely képes lesz az űrhajót elfogni, elég ertelmes lesz ahhoz, hogy a lemez fedelére vésett binari számjegyeket is megfejtheti. FÖLDRENGÉST JELZŐ HARCSAK — Földrengés közeledtét jelezheti a törpeharcsak rendellenes viselkedése, állapította meg eddig végzett kisérlete alapján a Tokiói Katasztrófa-elháritó Ta­nács. A kutatok 10 törpeharcsát figyeltek meg hét hónapon at a japán főváros tengeri kísérleti állomá­sának medencéiben. A megfigyelés időtartama alatt bekövetkezett földmozgások 85 százalékában a tör­peharcsák — sokszor már néhány nappal korábban — nyugtalan viselkedésükkel jelezték a veszélyt. Újítsa meg előfizetését! jó rom... “Szegény embert még a bank is húzza” Amerika nagy takarékpénztári igazgatóinak lelki­ismeretét nem hantja az, hogy a kisemberek tízezre­it fosztják meg jövedelmük egy részétől kamatláb- mani pulációikkal. Megmagyarázzuk, mire celzunk! Albert B. Lewis, broóklyni lakosnak meghalt a 86 eves édesapja. Amikor rendezte az öreg hagyaté­kát, úgy találta, hogy apja bankbetétje, amely az Equitable Federal Savings-ben volt, kevesebb kama­tot mutatott fel, mint amennyit kellett volna. Mr. Lewis tudta pontosan, mennyinek kellett volna lenni. Történetesen o New York allam biztosí­tási hivatalának a főnöke. Megállapította, hogy édesapja 5 %-os kamatra tette be a pénzét. A bank azóta emelte a kamatlábat, de erről nem tudatta őt. Holott a törvény értelmé­ben kellett volna tudatnia. Az évek folyamán a különbség több, mint 100 dollárt tett ki. Igaz, hogy ez nem túl nagy összeg, de szegény emberek szamára mégis sokat jelent. És, ha tekintetbe vesszük, hogy a bankokban ezerszám­ra vannak kisjövedelmű, vagy kis takarékbetéttel rendelkező emberek, akkor megértjük, hogy milyen lelketlenül rövidítik meg a bankárok a társadalom­nak pontosan legnagyobb támogatásra szoruló tagja­it. A bank azzal védekezett, hogy Mr. Lewis apja tudhatta volna, hogy felemelték a kamatlábat, mert nem helyezte el a betétjét máshova. Mintha az átla­gos ember mást sem csinálna, mint figyeli a lapok pénzügyi oldalát ilyen tudósítások vegett. Részben Mr. Lewis sürgetésére New York állam most módosította az 1978-as bankbeteti törvényt olyan irányban, hogy a bankok hatásosabban érte­sítik feleiket a kamatláb emeléséről. De törvényileg még mindig nem kötelesek őket egyénenként tudatni. Azon olvasóink, akiknek bankbetétjeik vannak, akármilyen kamatláb mellett, érdeklődjenek a ban- kukban, hogy van-e magasabb kamatláb? Ha van, helyezzék el a betéteket a magasabb kamatlábra. Ne engedjünk át egyetlen dollárt sem a nyerészke­dőknek. ÁZOTT SZŐNYEG SZARITASA Az idei árvizek nagyon sok kárt okoztak. A Car­pet and Rug Institute a következő tanácsot adja átázott szőnyegek kiszárítására. Béreljenek egy port es vizet is felszívó porszívó gépet (wet-dry). Csövét kapcsolják a kifuvó részé­hez es dugják a csövet a szőnyeg és az alatta lévő alapszönyeg (pad) közé, hogy a szőnyeg alja ki­száradjon. Ez a legjobb eljárás, mert a szőnyeg fel­ve vese zsugorodást idézhet elő. •mrnrnrnimmmm—mmmmm+mmimammmmmtMM MOST. KAPHATÓ! Czobor-Horlai: •Angol nyelvkönyv 640 oldalon , angol magyar és magyar-angol szojegyzekkel Ara $ 7.20 és 50 cent postaköltség Megrendelhető: Amerikai Magyar Seo 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 • Természeti katasztrófák A FÖLD ADATAI A VILÁGÍÍAAEA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents