Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-24 / 21. szám

Thursday, May 24. 1979. Vacsorára Lajcsi is hazaért most; szigorúan rapa- rancgolt delben az apja.. (Két orakor kelnek holnap, hogy időben kiérjenek, s minél tovább dolgozhassa­nak a hűvösön. Ha nem alussza ki magát, nem lehet majd hasznát venni. Pedig hajtani kell a munkát, mert — ha igy tart az idő — két-három nap múlva már pereg a szem.) Kötelesné már nem gyújtott be a masinába, hoza­tott Margittal a kertből egy marék hagymaszárat, s a csorba tányérban szalonnát készített az asztalra, meg a cseresznyét, egy púpozott tálkával. Az ötli­teres ételeskandliből, melyet holnap a határba visz­nek, kimaradt egy jő szedókanál büszkecibere, azt apjuk kapta meg vacsorára. Lajcsi telepedett le közéjük utolsónak az asztal­hoz, mert az apja felzavarta előbb a padlásra, szedje össze a dohányt, és dugja el valahol. Ki tudja, mi a szándéka a kétfejű csendőrnek — a nyakán kidudo­rodó, fényes bibircsók miatt nevezték igy Kulkat —, hátha rájuk küldi a fináncokat. Lajcsi egyelőre a szalmaba dugta a dohányt. Majd keres neki jobb helyet. Lekanyaritott egy darab szalonnát, s jókedvűen mondta a húgának: — Egyszer az életben hasznodat láttam. — Hiszen, ha Kriston Maris nem volna olyan nagyravágyó! — tűnődött hangosan Kötelesné. O nem ült be közéjük, a kemencepadkához támasz­kodva eszegetett. Szemlátomást szerette volna az urát szóra birni. — Akkor nem itt tartanánk, akkor könnyen odamondhatna az ember akárkinek, hogy: fel is ut, le is ut. Gyűrűs menyasszony van a háznál, nincs itten helye a vizitelgetésnek. — Mi a fene, hát mégse leszel nagygazdáne? — csipkelődött Lajcsi. — Bíztam pedig, hogy elfogad­nál majd udvarosnak legalább. Az apja rászólt: — Elég legyen már. — Mert állandóan csak a sarga irigység; belefojta­nak egy kanál vízbe egymást. — Kötelesne elvette az üres tányért az ura elöl, s egy fából esztergált, kerek paprikatartót tett az asztalra. Félmarék cse­resznyével visszahúzódott a kemencéhez. — En jo Istenem, de nagyra van Kriston Maris a Koca-Toth Károly földjével! Ugyan ö mit vitt a házhoz? O is csak beleült a nagy vagyonba, aztán, lássatok, mar hogy rendelkezik! — Könnyed hangon tette hozza, mintha csak idotöltö beszédnek szánná, bár az se baj, ha komolyan veszik. — Ne tóró'dj vele, kislá­nyom, ennek meg fixe van, igaz-e. — Azt a regi kaszakó vet, azt a sárgát nem láttád hányódni valahol? — kérdezte a fiától Köteles. Lajcsi — mint az apja szokta — szemét összehúzva gondolkozott. — üléskor láttam én azt,akkor volt az kezbe. Ha­csak az asszonyok a hurkat'óltöbe bele nem csem­pészték, mert mindég pakolnak, sose lel az ember semmit. Margit akart valamit mondani, azutan csak elbigy- gyesztette a száját. Szalonnát alig evett, de már ha lomban volt előtte a cseresznyemag. — Nincsen az ott — mondta az anyja, s kis hallga tás után folytatta az előbbit: — jó az a fix, a fene hányja ki, még üyen drága világban is. A fixesne mindegy, akár fű, akár fagy, mindenért neki fizet nek. amerikai magyar szó ­Köteles felszurt egy cikk szalonnát a bicska he­gyére, s megmártotta az őrölt paprikában. — Az se biztos — mondta. — A fix se biztos. — Mért nem biztos? — Csak. Mert semmi se biztos mama. — Jo ember... Akkor a főd se biztos. — Az se. Meg semmi se. Csak a kapa nyele biz­tos. Mert akármi lesz ennek a hercehurcának a vé­ge, a kapanyelét nem veszik ki a kezedből. Arra nem irigy a vÜag. — Az már igaz — röhhentett Lajcsi, s kibuggyant a szájából a sötét cseresznyele. Kötelesné a kötőjébe söpörte az asztalról a ke­nyérhéjat. — De egy húron pendűltök, de könnyen egymás­ra hányjátok a szót! — mondta elkeseredve. -Eza legkönnyebb, beszelni világba. En gondolkozzak a család helyett? Köteles a nadrágszárához törölgette a bicskát s bekattintotta. Kedvetlenül válaszolt. — Nem kell annyit dévánkozni rajta. Majd lesz valahogy. Raer még ó... vart lány várat nyer, azt mondják. De valaki csak ránézzen, teneked mar a lagzin jár az eszed, két kezzel adnád, csak vigyék a háztól! Vigyázz csak! Nem megy az olyan ripszropsz- ra. Most nem mondta, de más alkalommal említette már, hogy tulajdonkeppen nem járnának rosszul, ha egy-két évig még halasztódnék a lagzi. Lajcsit elvi­szik katonának az őszön, és ha Margit is ilyen egy­szerre elkerül a háztól, ketten maradnak, segítség nélkül. Noha erről most hallgatott, mindnyájan beleértettek a szavaiba, éppen úgy, mintha kimond­ta volna. Az asszony elővette a kutyakenyeret — a vakarót — a stelázsi aljából, szelt belőle egy darabot, s a ke­nyérhajjal együtt az ajtó elé szórta. — Ne! Csimbök, ne! — A kiskutya nem jött elő, nem szokott még a rendhez. — Majd megleli, ha ehes — mondta, s mar nyugodtabb hangon fűzte to­vább anyai gondjait. — Nem úgy van az egészen, Im­re. Egy lány nem varhat... ki tudja, meddig, ha azt a kort megerte. Mert akármilyen a helyzet, meg akár­milyen lesz, a lányt férjhez kell adni, az mindég úgy volt. Me'g-meg ... szegény nagyanyám de sokszor elmondta... olyan az, mint a rossz portéka, akkor kell adni, amikor kérik. Amikor még keletje van. Abban egyeztek meg, hogy Margit kimegy a ko­csival, az anyja pedig itthon ellátja a jószágot, meg­fej, kihajtja a tehenet, süt is valami hirtelen süte­ményt, amivel megkinálhatják a csendőrt, s délre felváltja Margitot a marokszedésben. Este pedig igyekeznek haza, hogy legkésőbb a csordával haza­érjenek. — A fatelepre benéztél? — kérdezte az asszony, amikor az ura mar kifelé indult. Úgy tervezte, hogy gépelés után be padlózzak a tiszta-szobát s ez átér­ve rendszerint a lánya jövőjéről felrajzó gondolatok­kal együtt jutott az eszébe. Lajcsi az istállóban hált, az apja meg a fészer alatt, a kocsin. Vitte a vállán a nagybundát, takaró­nak. Kötelesne lámpát se gyújtott mar a hátsó szobá­ban. Sötétben dobták szét az agyat s lefeküdtek. ' Folytatjuk " 1 ■ 4 =« HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU 1403 SECOND AVE., NEW YORK, N. Y. 10028 TEL.: (212) 249-9342 és 249-9363 r CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSE ÉS A HUNGÁRIA UTAZÁSI SZAKIRODA KOMBINÁCIÓM GARANCM ARRA. HOGY VALÓSÁG LESZ A NYÁRRA TERVEZETT VAKÁCIÓJA. 1979—PUBLIC HUNGÁRIA CHARTEREK MENETRENDJE: PAN AM-EL ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL BUDAPESTRE. : ,1' . • Indulás Tartózkodási Vbsza Ara New Yorkból Idő Budapestről * Május 29 Június 13 $ 439.00 S Június 12 3 5* Június 27 $ 439.00 Június 26 Július 04 $ 439.00 ■M B . Július 03 | | . Július 11 $439.00 Július ;04 jf s Augusztus 02 $ 439.00 Július 10 Z rr Július 18 $439.00 Július jl7 “ S Július 25 $ 439.00 Július 24 s gr Augusztus 01 $439.00 Július 31 S |< Augusztus 08 $ 439.00 Augusztus 01 I £ Augusztus 22 S 439.00 Augusztus 07 §■ * Augusztus IS S 439.00 Augusztus 14 jp Augusztus 22 $ 439.00 Augusztus 21 F “ Augusztus 29 $ 439.00 Augusztus 28 A Szept. 05. $439.00 Szept.04 Szept. 12 $ 439.00 ROKONOK KIHOZATALA PAN AM-at átszálló» nélkül New Yorkba . i Induló« . Tartózkodóéi Vissza Budapestről Idő New Yorkból \ An Május 30 Június 12 $ 439.00 Június-----13 I Június 26 $ 439.00 Június 27 jj- “ Július 03 $ 439.00 11 Július 04 s- § Július 10 $ 439.00 Július 11 g. * Július 17 $439.00 Július 18 | S Július 24 $ 439.00 Július 25 *1 Július 31 $439.00 Augusztus 01 - ® Augusztus 07 $ 439.00 Augusztus 08 £ fc Augusztus 14 $ 439.00 Augusztus 15 * ■ Augusztus 21 $439.00 Augusztus 22 | Augusztus 28 »439.00 Augusztus 29 ä Szept. 04 S 439.00 .Szept. 05 Szept. 15 -$ 439.00 Egyszeri (one way) útjaink ára mindkét irányban csak $ 249.00 . PLUSZ ADÓ $ 5.00. Jelentkezéskor személyenként S 150.00 eISleg szükséges ‘ StESSEH, NEHOGY LEKÉSSEN 1979 LEGJOBB ■ ÉS LEGOLCSÓBB UTAZÁSÁRÓL! EGYÉNI UTAZÁSOK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE EGÉSZ ÉVEN ÁT. VÍZUMOK BESZERZÉSE O HOTELFÓGLALÁS » AUTÓBÉRLÉS IKKA TÜZEX COMTURIST "é 1 - JCtLJ&tlrt) ....—m RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A Sl-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-84M. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. Mltzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-lg nyitva FEKETE GYULA: <fl FALU SZÉPE REGÉNY 23 rész. — 13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents