Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-18 / 3. szám

Thursday, Jan. 18. 1979. 2 AMERIKAI MAGYAR SZŐ AZ ESEMÉNYEK NYOMÁBAN Izrael-bastya a szovjet ellen Január 4-i lapszámunk első oldalán beszámoltunk bizonyos magasrangu Fehér Ház-i tanácsadók ama tervéről, hogy Izraelt katonai szövetségre késztes­sék Egyiptommal. A cél az lenne, hogy e két állam betöltse Irán eddigi szerepét, mint a közép-kelet csendőre. Egy másik tanácsadó viszont kizárólag Izraelt tartotta a legbiztosabb amerikai katonai tá­maszpontnak. A N.Y. Times jan. 12-i száma a lap katonai szak­értőjének, Drew Middletonnak a tollából most mé­lyebb betekintést nyújt e tervek kiagyalói gondolat­világába és a terv részleteibe. Middleton szerint 170 nyugalmazott tábornok figyelmeztette Carter elnököt arra, hogy a Szovjet­unió útban van a katonai túlsúly elnyerésére. Ennek ellensúlyozására igénybe kell venni Izraelt, mivel — úgymond — Izrael "egy atombombamentes szovjet-amerikai konf­liktusban képes egymaga elriasztani a Szovjet­Martin L.King mestisztelése ATLANTA, GA. A mártírhalált halt Martin Luther King, Jr. születésnapján King itteni egyházában tar­tott emlekünnepélyen reszt vett Carter elnök is. Ki­jelentette, hogy ajánlani fogja a kongresszusnak: nyilvánítsák King születésnapját, januar 15-ét nem­zeti únneppe. King özvegye kitüntető oklevelet nyújtott at ez alkalommal az elnöknek, mint az “erőszakmentes / i t* t beke” képviselőjének. Az ünnepséggel egyidejűleg több száz fekete pol­gár tüntetett a templom előtt, tiltakozva az elnök szűkmarkú nepjo'letí politikája ellen. Carter abcugolta Abzug ot WASHINGTON,DC. Tavaly novemberben Cartei el nők csak - 15 percnyi időt akart szentelni az általa kinevezett Női Tanácsadó Bizottsággal való tanács­kozásra, amire a nők azt mondtak, hogy “súsd meg a 15 percedet”. Ilyen feltételek mellett nem ülünk le tanácskozni. A múlt héten Carter kész volt hosszabb ideig ta­nácskozni a csoporttal, melynek Bella Abzug a társ- elnöknóje. De ebben sem volt köszönet. Amikor Abzug kritizálta az elnök törekvéset a népjóléti kiadások csökkentesére és a katonai kiadá­sok emelésére, s felszólalása folyamán hevesen gesz­tikulált, az elnök megharagudott. A gyűlés után titkára, Hamilton Jordan egy kis rózsaszínű cédulát nyújtott at Bella Abzugnak, melyre az volt rairva, hogy “El vagy bocsátva”. Amikor a 40 tagú női bizottság többi tagja erről tudomást szerzett, a társelnök és a bizottság 25 m^s tagja is azonnal lemondott. uniót a közép-keleten való katonai beavatkozás­tól”. (!) A tábornokok ennélfogva sürgetik Izrael “meg­erősítését”, úgyhogy “ne kelljen amerikai katonasá­got küldeni erre a vidékre!” Lapunk következetesen kritizálta a jelenlegi izra­eli kormány külpolitikáját. Rámutattunk arra, hogy ez a politika nem mas, mint Izraelnek csendörállamá való epitese, amely nemcsak a saját területen lévő arabokkal, hanem a környező arab államokkal is állandó konfliktusba hozza. Most a tábornokok már nemcsak az arabokkal szemben akarják Izraelt bás­tyaként felhasználni, hanem a Szovjetunió ellen is. Hogy ne kelljen oda amerikai katonaságot küldeni! Ez a politika nem szolgálja sem Izrael népének, sem az Egyesült Államok népének érdekeit. Ez a politika állandó súlyos veszélyben tartja Izrael né­pét eppen úgy, mint a világbéke ügyet. A DEMOKRATA PART CÉLKITŰZÉSE Stuart E. Eizenstat, Carter elnök fó'gazdasági ta­nácsadója, kijelentette, hogy az “uj valóságok” kényszerítik az elnököt es pártját, hogy újra formai­jait a demokraták “történelmi küldetését” a szegé­nyek, a munkanélküliek, a kisebbségiek és a nincs­telenek segiteset... Olyan uj korszakban elünk, melyben partunk továbbra is a hagyományos hit es elkötelezettség alapjan működik es reményt nyújt a szukolködőknek, de ezt hozzá kell illeszteni, ha mégoly nehéz is, az uj valóságokhoz...Az “uj való­ságok” magukba foglaljak a 66 milliard dolláros de­ficitet, a magas inflációt es vele együtt a magas munkanélküliségét, es a kormányzat iránti bizal­matlanságot. A hajómenekültek Mar hetek óta folyik világszerte a vita, hogy me­lyik ország nyissa meg kapuit a hajókon menekülő vietnami ezrek /Boat People/ előtt. Minden ország húzódozik befogadásuktól, es legfeljebb csekély szambán engedik be őket. Ezek között van az USA is, holott erkölcsi kötelessége volna befogadni őket, hiszen az USA katonai akciója volt a vietnamiak menekülésének közvetlen oka. Az egvetlen ország, mely szívesen látna' őket, az Vietnam; a kormány kijelentette, hogy tart karokkal fogadnák őket, ha visszatérnének. Az USA népessége A Népszámlálási Hivatal becslése szerint, a sza­porodás mértékét figyelembe véve, az USA népessé­ge ez ev január folvaman meg fogja haladni a 220 milliót. Az átlagos havi szaporodás kb. 140.000. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Akiknek nem volt szükségük karácsonyi segélyre Az amerikai vagyonos osztály fő krónikásának es szószólójának, a N.Y.Times-nak a tulajdonosait minden esztendőben, karácsony kozeledtevel meg­szállja a szentlelek és eszükbe jutnak a szegények. “Jaj, de sokat nélkülöznék a mi szegényeink, segít­sünk rajtuk egy kicsit igy karácsony táján” — mon­dogatják egymásnak. Persze nem mindenkin, mert az túl sokba kerülne. Kiválasztják tehat a 100 “leginsegesebbet” es gyűj­teni kezdenek számukra. Nem a sajat zsebükből jó­tékonykodnak, hanem az olvasóközönségéből. El­mondják remegő hangon, hogy hej, de nagyon Ínsé­gesek a mi ínségeseink, különösen a leginsegesebb Ínségeseink! A jámbor olvasónak ilyenkor könny tolul a sze­mebe es azonnal felad a postán riéhany dollárt, ami nagyon jo érzessél bizsergeti meg a lelket es a Times tulajdonosaiét is. New Yorkban legalább egy millió inseges ember lakik, sokan közülük leírhatatlan körülmények kö­zött, amit nem nagyon vesz észre az az illető, aki az Ötödik Avenue pazar üzleteivel meregeti lelkében a “szabad világ” fölényét más rendszerrel szemben. Az idén azonban eszébe jutott egy amolyan felig- meddig liberális lapnak, mint a “Viliágé Voice”, hogy jó lenne megállapítani nemcsak azt, hogy me­lyik 100 ember a leginsegesebb, hanem azt is, hogy melyik az a 100, aki legszemetszurobban elvezi e pokoli egyenlótlenseg gyümölcseit, aki a legkirivob- ban haszonelvezoje a rendszernek. Elkészítettek egy százas listát. Mi az ö utólagos beleegyezésükkel olvasóink ele tarjuk ezen istente­len csoport némelyik tagját. Ezer statisztikánál éke­sebben erzekelteti velünk, hogy mi is megy itt vegbe a dolgok hátterében. De azért is, mert sainos mi, magyarok is képviselve vagyunk e dicstelen listán, feltéve, hogy a “Sigethy” név mögött valóban egy magyar lapul meg. Hát kezdjük ezzel a “Sigethy” nevű honfitárssal. Sigethy ur berhaztulajdonos — egyebek között — Yorkville-ben. 1971-ben úgy ünnepelte karácsonyt, hogy több tucat idős embert kilakoltatott kilenc berhazabol. Olyan brutális eszközökkel es körülmé­nyek között, hogy a hazberellenörzö bizottság 10 ezer dollárrá büntette meg. De hát mi is tízezer dol­lar Sigethy urnák, amikor van neki fcgy aggmenhaza, amelyet olyan hatékonyan vezet, hogy volt olyan ev, amikor 850 ezer dollár tiszta hasznot csinált. Ezt az üzemet is olyan brutálisan vezette, a szegény tehetetlen bennlakókon úgy haracsolt, hdgy perbe­fogtak, elitélték es börtönbe vetették. Munkaalkalmak Mi a 10 legrohamo8abban növekvő foglalkozás az U.S.-ben? A Munkaügyi Minisztérium szerint az Okleveles apoloi szakma az első az U.S.-ben leggyor­sabban növekvő 10 foglalkozás kozott. A kővetkező tablazat mutatja a fent említett 10 szakmában vár­ható muriüalehetósegek növekedését 1985-ig. A nö­vekedés a jelenlegihez viszonyítva minden esetben meghaladja az 50 %-ot. Betegajjolók 230.000 ' Kisegítő tanítok 160.000 Szerszamszerelok 160.000 Orvosi technikusok 143.500 Leghűtési-fűtési szerelők ,87.500 Fogorvosi asszisztensek 67.500 Vasmunkások 35.500 Epitömunkasok 35.500

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents