Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-03 / 18. szám

Thursday, May 3. 1979. .AMERIKAI MAGYAR SZÓ­.5 SALT II. A nemzetközi viszonylatok, kiváltképpen pedig a két vezető ország, az USA és a Szovjetunió közti viszony kérdéseinek középpontjában ma a SALT II. áll. A SALT szó itt nem “só”-t jelent, hanem a Strategic Arms Limitation Treaty (Hadászati Fegyve­rek Korlátozását célzó Megegyezés) kezdőbetűit, s ezek során, a jelenleg folyamatban lévő, a második. Ezek a megbeszélések természetesen nem nyilváno­sak, ezért a nagyközönség csak annyit tud, hogy a fegyverek, különösen pedig az atomfegyverek kor­látozásáról tárgyalnak. Ezért tehát azt mondjuk, hogy ez jó, minden lépés ilyen irányban jó.De van­nak ennek ellenzői is, még pedig két oldalról: az egyik oldalon felsorakoznak a hadiipar és annak kép­viselői a Kongresszusban, annak folyosóin a kijárok, valamint a tábornokok, a hivatásos katonák, es vé­gül a szélső jobboldali, gyűlölködő, verekedni vágyó héjacsoportok; a másik oldalon látjuk az ál-forra- dalom hangoskodóit, akiknek a SALT II. nem elég, az csak “korlátozás”, nem “beszüntetés”; ok teljes leszerelést akarnak, most mindjárt. Nem akarjak megérteni, hogy nagy dolgok nem történnek teljes formában, egyszerre. Az ember se születik felnőtt formában. De ha az első két lépés megtörtént, azt követi a többi. Történelmi távlatból tekintve, a planétánk élete es halála közti különbségét jelentheti a SALT II. Mit is jelenthet a SALT II? Felső határt szab az atom­fegyverkezési rendszereknek. Lefekteti az atomfegy­ver-készletek rendezett és kölcsönös leszállításának alapszabályait. Fenntartja a hadászati atomfegyverek szükséges egyenértékűségét az USA es a Szovjetunió közt. De ezeken túl, a SALT II.-t egy szélesebb fo­lyamat részének kell tekintenünk. A megegyezés aláírása megnyitja az utat az enyhülés megerősítésé­hez, további egyezményekhez, a fegyverkezési haj­sza további korlátozásához, a fegyverkészletek to­vábbi csökkentéséhez és megerősíti egy atomhábo- ru-katasztrofa kitörése elleni korlátokat. Ezzel ellen­tétben, ha elmarad a SALT II. aláírása, az nemcsak ezen előnyök elmaradását jelenti, és az ellenkező irányzat erősödését, hanem magával hozna egy ki­robbanás lehetőséget, amely földünket egy élettelen halott planétává tenné. A két ország közt jelenleg fennálló hadászati atomfegyver egyenértéküseg fé- kentartó tényezóó Minél világosabb és biztosabb, hogy a két fél katonailag egyenlő, hogy a nukleáris elsőbbség gondolatának ma már nincs értelme, an­nál világosabb és erősebb, elterjedtebb lesz a meg­értése annak, hogy egy nukleáris háború elképzelhe­tetlen, hogy nincs más ut, mint a békés egymás mellett élés. A korlátozatlan, felgyorsított fegyver­kezési hajsza önmagában megrontaná az USA és a Szovjetunió közti viszonyt — nem is szólva annak az egész világ gazdaságára való ve'gzetes kihatásáról. V. 0. NEWYORKI MAGYAR HENTEsj JOS. MERTL PORK STORE.! INC. 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 4 78. 6t 79. utcák között----Telefon: RH: 4-8292 FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK GALGÓCZI ERZSÉBET: PÁLYÁM EMLÉKEZETE »I f I Az iro mar azt is megnézi, hova szülessen. Ha már Magyarországon születtem, a 45-ös történelmi fordulat előtt, nehéz lett volna érdekesebb, emberi sorsokban, élményekben bőkezűbb helyre szület­nem, mint falura, parasztok közé, parasztnak. Van a magyar irodalomban egy babona: csak abból lehet nagy költő, nagy iró, aki Budapesten kívül látta meg a napvilágot, mert több réteget, nagyobb horizont­ját van módja befogni a magyar életnek, mint aki gyerekkorában csak három háztömböt ismer az Almássy téren. Ménfő kis falu volt akkor, legfeljebb ezer lakosa lehetett; helyrajzilag is annyira áttekint­hető volt, hogy első elemista koromban nemcsak tapasztalatból ismertem minden utcáját, dűlőjét, dombját, völgyét, horgasát, minden mezei kutat, vasúti hidak alját, hanem térképet is tudtam rajzolni róla. Társadalmi szerkezete legalább ilyen egyszerű volt: az egyik szomszéd faluban (Csanak) a jegyző, a két csendőr, körorvos, gyógyszertár, posta, a másik szomszéd faluban (Gyirmót) a katolikus plébános úr; helyben a vasútállomás, az elemi iskola két taní­tóval — kántor az egyik —, a két kocsmáros, a két boltos, a tejes, egy gépész-csépló'géptulajdonos, tiz- tizenót módos gazda, szolgalegénnyel, vagy alkalmi cseleddel, sok kisgazda és néhány nincstelen nap­számos. A legfontosabb mesteremberek: kovács, bognár, kádár, suszter, borbély, asztalos, kőműves. Volt egy foldesur csalad, mely csak a nyarat töltötte a kastélyban és a legtöbb adót fizető polgár, a gőz­malom-tulajdonos. .. t .. .. f Ebben a kicsi, tortenelmileg kialakult közösség­ben mindenki ismert mindenkit, meghozza több nemzedékre visszamenőleg. S minden felnövő gye­rek — en is — észrevétlenül lettem birtokosa ennek a kollektiv emlékanyagnak. Húszéves koromban, amikor Pestre kerültem, az uj emberi kapcsolatok kialakításában a legnagyobb nehézséget az jelentet­te számomra, hogy személyekkel ismerkedtem meg, egyes emberekkel, akik mögül hiányzott a “háttér” melysége: a család,a testvérek, az ősök, a “vagyon”, a ház, a berendezés, az életvitel — s a közösség ki­alakult ertekitélete. Gyerekkorom falujában egy emberről nemcsak annyit tudtak, amennyit a sze­mélyisége valóságosan hordozott, hanem csaladja alapján föltételezhető tulajdonságait is. A többségé­ben szürkén, észrevétlenül, szerényen élő családok közül kiugrottak a jellegzetes habitusú, eles arcula­tú csaladok. Voltak “szentes” családok, akik nem Részlet mulasztottak misét, vagy litániát és minden nemze­dék adott apácát, barátot, vagy legalább sekrestyést, ministránst, oltárdiszitőt, körmeneti zászlóvivőt az egyháznak. Alkoholista családok, akiknek torkán lecsúszott a “vagyon”, a feleség vagyona, később a lopott holmi. Tudöbajos családok, akikkel barát­kozni nem félték, de rokonságba kerülni igen. Tol­vaj csaladok, akik nem szerettek dolgozni s nyomor­go eletszintjúket apró mezei, meg tyúklopásokkal biztosították. "Bicskás” családok, akik késsel torol­tak meg a rajtuk esett sérelmet —a nőkön is, csalá­don belül is. “Kurvas” családok, ahol a lányok ingyen és szeretetbol válogatás nélkül boldogították a férfiakat — az idegen nyelvű katonákat is. Ettől még nem maradtak pártában, de csak olyan férfi vette el őket, akinek nem jutott más. “Gyújtogató” családok; sosem sikerült ugyan rájuk bizonyítani, de a “véletlen” tüzesetek száz evre visszamenőleg ellenük vallottak. Féltek tőlük, mint a “tüztől”, aki­ket nyilvánvalóan becsaptak, azok se mertek ujjat húzni velük. “Dögös” csaladok, akik megszakadásig gürcöltek, munkára fogták a kisgyerekeket is, tejen meg krumplin eltek évszam, miközben a szalma­zsákban haszontalanul hevert a pénz. Különc csalá­dok, ahol minden nemzedékben akadt vénlany, agg­legény. Degenerált családok: minden generáció ki­termelt egy-egy gyagyást, süketet, nyavalyatöröst, félnotast, hülyét, csökött növésüt. S akadt bűnöző hajlamú család is..; Falum nepe mit sem tudott a génekről, amelyek az örökletes tulajdonságokat hor­dozzak, s a hibás gént a csalad nemzedékeken ke­resztül hurcolja magával és az a leszármazot­takban vagy latens marad, vagy felszínre tör, a kollektiv emlekezet mégis hozzásegítette ahhoz, hogy szinte tudományosan kategorizáljon vagy Ítél­jen meg tagjai közül bárkit. (Lehet, hogy ezért fo­gadták be olyan nehezen az idegeneket? Messziről jött, ki tudja, mifele? Azelőtt nem lehetett egy falu­ban csak úgy letelepedni. Benösülni igen. A községi képviselőtestület döntötte el, hogy a beköltözni szándékozónak megadja-e az “illetőséget”, vagy sem.) Ha a vasárnapi táncmulatságon fölkert egy legény táncolni, akit közelebbről még nem ismer­tem, mert nem együtt jártunk iskolába es nem egy­más mellett volt a földünk a Nagynyárfadűlóben, elég volt megmondania a nevét, rögtön köréje telepe­dett mindaz, amit a családjáról tudtam, s eleve befolyásolta hozzá való viszonyomat. Egy ilyen emberkertben nőttem föl es éltem húsz éves koromig. MÁJUS ELSEJE AZ USA-BAN Az amerikai nép életérdekeit leghúbben kifejező jelszavak: “Hat órai munkanap, bérlevagás nélkül”, “Költsünk a nepre, nem a háborúra” es ezekhez ha­sonlók alatt ünnepeltek tízezrek május 1-et USA legnagyobb varosaiban, New Yorkban, Detroitban, Clevelandon, Chicagóban, Los Angelesben es má­sutt. Részletes jelentés lapunk kővetkező szamában. TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents