Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-29 / 13. szám

• • tt *• *• Thursday, March 29. 1979. _____________SZÜLŐFÖLDÜNK _______________________? Fodor Erna: Szerszámgépipari Művek Magyarországon A Szerszámgépipari Müvek, a SZIM, melynek keretebe tartozik 7 gyár, intézet, 2 gyáregység es egy gyártelep, igen fontos helyet tölt be Magyarország iparában. E vállalatnál gyártott szerszámgépek mint­egy 62 %-at képezik a népgazdaságban előállított szerszámgépfelesegek összmennyiségének. A szer­szám géptermelés több,mint 80 %-a exportra készül. Hazai Jenő a gyár igazgatója ismertette a meghívott külföldi tudositókát erről az iparágról. Tizenegy tagja van a SZIM családnak. 1. Szim Budapesti Köszörügyara, 2. Szim Esztergagépgyára, 3. Szim Kőbányai gyara, 4. Szim Esztergomi Maró- gepgyára, 5. Szim Székesfehérvári Köszörűgépgyara. 6. Szim Fejlesztő Intézete, 7. Szim Karcagi Gépgyá­ra, 8. Szim Kecskeméti Gyara, 9. Szim Nagymarosi Gyártelepe, 10. Szim Balmazújvárosi Gyáregysege, 11. Szim Ersekvadkerti Gyáregysége. Dolgozóinak szama mintegyr 8000. LÁTOGATÁS A SZIM ESZTERGOMI MARÓGYÁRÁBAN Esztergom, az ezeréves város, valaha királyi szék­hely, legrégibb üzemébe látogattunk. Ez evben ün­nepli 60. évfordulóját. A mai marógépgyár fótermé- ke alapításától kezdve a szerszámgép volt. Termekei mar a 20-as evekben eljutottak külföldre is. A 30-as evekben gyártott szerszámgépeik korsze­rűek, keresettek voltak. A gyár a város jelentős gaz­daságpolitikai tényezőjévé vált. Az 1948-as államosí­tást nagy fellendülés követte. Az “Esztergomi Szer­számgépgyár” a magyar szerszámgépgyártás egyik legfontosabb vidéki bazisa lett. A régi telepen és szomszédos területen uj gyár épült. Öt ev alatt a termelés kétszeresére, munkásainak létszáma pedig négyszeresére emelkedett', elérte az 1000 főt. A gyorsütemü gyártmány-fejlesztési munka során uj szerszamgép-tipusok egész sorát kezdtek gyárta­ni. A sikeres munka jelentős nemzetközi elismerését a brüsszeli Világkiállítás nagydija hozta meg; ezt a GH 400-as tipusu harantgyalugép kapta. Elismertté és keresetté váltak a marógépek is. A gyártmány- fejlesztés, a piaci igények növekedése szükségessé tette a 60-as évek közepén a gyár teljes rekonstruk- .1 .1 ciojat. A szerszámgépek 80-90 %-a exportra került. Leg­alább 50 országban ismerték meg gepeiket. (1965- ben Izraelben láttam jó néhány magyar esztergagé­pet munkában). Magyarországon is alig van üzem, ahol itt gyártott gép ne működne. A 60-as években a hagyományos gyalupad mellett nagy mennyiségben gyártottak pantográf, szerszám és egyetemes marógépeket is. Az iparban felgyor­suló fejlődés szükségessé tette a még korszerűbb es nagyobb termelékenységű gépek fejlesztését. Meg­kezdték a progresszív marógépek tervezeset, felké­szültek az NC gépek gyártására. SZÁMJEGYVEZÉRLÉSÜ MEGMUNKÁLÓ KÖZPONTOK LÉTESÍTÉSE A SZIM 1972-ben a francia Forest céggel licenc­szerződést kötött. Ennek alapján megkezdték a számjegyvezérlésü megmunkáló központok és maró­gépek gyártását. 1973-ban a nyugat-berlini Fritz Werner ceggel nemzetközi koopreácios együttműkö­dést valósítottak meg marógépek gyártására. Jelen­legi szerszámgéptermelesük 70 %-a már uj,korszerű termék. Kifejlesztettek az egyedi, speciális rendelte­tésű, nagy értékű számitógép vezérlésű gépek gyártá­sát is. Az V. ótéves tervben újabb 300 millió ft-os rekonstrukció lehetöve teszi, hogy a gyárban jelenleg már működő 12 db. nagyteljesítményű számjegy­vezérlésű gép 3 műszakban működik. Uj 3000 m2-es szerelőcsarnokot epitettek. Angol licenc alapjan kü­lönleges minőségű szerszamgép-ó’ntvenyek gyártá­sára jelentős öntöde bővítést hajtanak végre. Terme­lésük értéke, a VI. öteves terv végére, egy milliard ft. körül lesz. KIVÁLÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Adamecz István a személyzeti szociális ügyek igazgatója ismertette a programot. Nagy gondot fordít a gyár a szociális ellátásokra. Uj korszerű orvosi rendelőjük csodálatos. Még a fogászat sem hiányzik. Üzemi konyha es ebedlo, fú’rdo-öltözo a legkulturáltabb színvonalú. Kiemelkedő a dolgozok üdültetéséről való gondoskodás. 1978-ban már a gyár dolgozóinak 42 %-a és családtagjaik olcso üdülést kaptak. 120 főnyi dolgozo külföldi nyaralásban részesült. 330 no dolgozó közül 47 kismama vette igényié az u.n. “Gyes” (gyermekgondozási segely) 3 eves lehető­ségét. Ez alatt nemcsak fenntartják munkahelyüket, de az évi fizetésemelésben is részesülnek, ha vissza­jönnek. Közben kapják a 900 forintot havonta és még a gyermekért jaró rendszeres állami támogatást is. A gyárban 5 szakosztállyal sportegyesület műkö­dik, saját sportteleppel. Jelentős szerepe van a szak- szervezetnek es más társadalmi szervezetnek. Igaz­gatói Tanács működik. Az ebben részvevő munkás küldötteket titkos szavazassál választják, velemenye- zesi es ellenőrzési jogkörrel. Kiemelkedő a sokoldalú szakmunkásképzés. Az államosítás óta 2220 szakmunkást képeztek ki, ez­zel gyáruk fejlesztésen kivul az esztergomi ipar fej­lesztéséhez is hozzájárultak. Nemzetközi kapcsolatuk jelentős. Az elmúlt tiz évben 3520 külföldi állampolgár kereste fel. A dol­gozók közül hivatalos megbízással 1040, pontosan 1040 alkalommal utazott külföldre. jó kereseti es továbbképzési lehetőséget biztosí­tanak dolgozóiknak. Termelési értékük 1978-ban 416 millió ft. Termelésük 91 %-a exportra megy, 60 %-ban rubel, 40 %-ban dollar exportra. Munkása­inak száma az alkalmazottakkal együtt 1136. Ebből 62 mérnök es.235 technikus. 75 ÉDES A MÁTYÁS PINCE Jubileumot ül a világhírű budapesti vendeglato- hely, a Mátyás Pince. 1904-ban alapítottak, tehát most erkezett el 75-ik születésnapjához. Ezt az év­fordulót meghitt környezetben, a magyar vendéglá­tás barátainak koreben köszöntötte az etterem veze­f* » tosege. Papp Endre igazgató, az ország hatarain túl is jol- ismert, kivaló “vendéglős” — egyben a becsi Mátyás Pince igazgatója — meghatott hangon emlékezett meg a Mátyás Pince létrejöttéről. Hetvenöt evvel ezelőtt Baldauf Mátyás és későbbi felesége, Tériké, akik a szomszédos Curia-utcai Kis Piszkos sörözőben dolgoztak, elhatároztak, hogy saját vendéglőt nyit­nak a Belvárosban. Pénzük nem volt hozzá, ezert a törzsvendégek, akik nagyon szerették a két szorgal­mas fiatalt, elhatároztak, hogy összeadjak a vendég­lő alapításához szükséges tőkét. Ez volt a mai Mátyás Pincének a születési krónikája, és azóta ez az etterem Európán túl is ismert, jó hímek örvend a magyar fő­városba érkező külföldiek körében is. Freskóit, omamentalis disziteseit Haranghy Jenő festőművész készítette. Ólomüveg ablakai Mátyás király eletebol vett jelenetek ábrázolnák — híven a hely nevéhez. A II, világháború alatt súlyosan megsérült berende­zést Vadász Mihály tervei alapján állították helyre. Papp Endre igazgató, a vendégeknek bemutatta az étterem törzsgárdájának tagjait, köztük az alapi­tó Baldauf (Borostyánkői) Mátyásnak a fiát és Fischer Imrét, a kiváló üzletvezetőt es a magyaros konyha ismert reprezentánsát: Scheder Ferenc mes­terszakácsot. MAGYAR RÁDIÓ SZÜLŐFÖLDÜNK SZERKESZTŐSÉGE ÖNÉ A MIKROFON Uj pályázattal fordulunk Önökhöz, s igy Ön­höz is,kedves Honfitársunk! Beszeljen, írjon közvetlenül és tetszés szerint életerői, emlékeiről, magyar vonatkozású él­ményeiről, szóljon uj hazája magyarjainak múltjáról, jelenéről, környezetének közismert vagv ismeretlen magyar emlékeiről, vagy mond­ja el kedvenc versét, énekelje el kedves dalát... Felvételét, írását junius elsejéig juttassa el hozzánk! A p'alyaműveket három kategóriában értékel­jük. A gyerekek munkait 14 éves korig, a fiata­lokét 14—20 evesig, a felnőtteket 20 éves kor­tól. Ezért kérjük, hogy életkorát pályamüvén feltétlenül tüntesse fel. Az első dij mindhárom kategóriában kéthetes Magyarország-i utazás a Szülőföld Szerkesztő­ségének es a Magyarok Világszövetségének vendégeként. További dijak: értékes népművészeti tárgyak, könyvek, hanglemezek. Eredmenyhirdetes julius 8-án hangzik el a Szülőföldünk masfélőrás adásában’ Várjuk hangfelvételét vagy Írását! Cim: Magyar Rádió, SZÜLŐFÖLDÜNK Szer­kesztősége Budapest H—1800

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents