Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-29 / 13. szám

Thursday, March 29. 1979. 8 — Alig hiszem Artur, hogy én lennék az első nő, ' akit valaha megcsókoltál!......Nagyon is gyakorlot­tan csinálod. i i — Jo, jo... De te honnan tudod ezt? A fiatal lány a tűkor előtt próbálja az eléggé me­részen kivágott báli ruháját. Az anyja egy darabig nézi, majd megszólal: — Remelem, nem akarsz igy bálba menni? — Miért ne? — Ha en a te korodban ilyen ruhát vettem volna fel..... — Akkor mi lett volna? — Akkor most tiz evvel idősebb volnál! — Befejeződött már a válópered? — Befejeződött és mindenben megegyeztünk. — Mi az a minden? — A lakás a feleségemé marad, a gyerek az enyem a vagyon az ügyvédeké. VÁSÁRLÁSI TANÁCSADÓ Arról igyekszünk tanácsot adni, hogyan lehet a drága hús nélkül megfelelően táplálkozni. A hús pót­lásara a legalkalmasabb a fehérjékben dús, kúlönbö - zó bab és borsófélek, ha azokat lehetőleg barna rizs- zsel készítjük. A barna, vagyis kifehéritetlen rizs a- zért jobb, mert minden tápereje megmarad. (1 bög­re rizst kétszer annyi vízben vagy főzeléklében kell megfőzni) Mindenki sajat izlese szerint készítheti el a fehér, barna, vagy tarka babot, a szóját, lencsét vagy borsot, vagy bármely más hüvelyest. Lehet hagymát, fok­hagymát hozzáadni, esetleg kis mennyiségű más fu- ■ szerekkel, mint kőmennyel (cumin), kakukkfűvel (thyme), zsályával (sage) vagy gyömbér gyökérrel (turmeric) lehet Ízesíteni. „AMERIKAI MAGYAR SZŐ. Ha családja szereti a “chop suey-t vagy ha várat­lan vendegek jönnek, könnyen és gyorsan készítheti el ezt az ételt otthon. Vásároljon egy kanna “Campbell Beefy Mushroom Soup”-ot, adjon hozza fél csésze hideg vizet, kever­jen bele két leveskanál cornstarchot. Melegítse ala­csony lángon, amig sűrű lesz. Vegyen egy kanna chop suey, vagy chow mein zöldségét, engedje a vi­zet kifolyni belőle. Azután keverje össze a felhígí­tott gombalevessel. Főzzön ki négy adagra való rizst és garnirozza a fentiekkel. ízletes, gyorsan elkészült etel, négy ember jóllakhat belőle. A hozzávalók kb. $ 1.40-be kerülnek. Kissné dühösen kotorász a férje zsebében, aztán így szol hozzá: — Szeretném tudni, hogy hová tetted azt a pénzt, amit tegnap benne hagytam a zsebedben... Az előadó a túlnépesedés veszélyeiről I beszél: — Es gondoljuk meg — mondja —, hogy a világ valamely pontján egy nő minden másodpercben szül egy gyereket. Mi itt a teendő? — Meg kell keresni — hallatszik hátulról egy * f hang — Es szólni kell neki, hogy azonnal hagyja abba. — Szabad a mai estéje Jucika? — kérdi az igaz­gató a titkárnőjét. — Hogyne — rebegi Jucika boldogan. — Akkor feküdjön le korán, hogy legalább 1 egyszer itt legyen idejeben. — Hallottad, hogy X. uj darabjához ötszáz statisz­tára van szükség! — Ne mondd! Hisz fel sem férnek a színpadra! — Nem is a színpadra kellenek, hanem a néző­1 térré. A családfő hullafáradtan jön haza a munkából. Remes volt fiacskám — panaszkodik. — Képzeld, elromlott a komputer es a saját fejünkkel kellett gondolkoznunk. — Mondd, barátom, muszáj neked ennyit innod? — Dehogy. En ónként iszom.... jó mm... REJTETT SÓ AZ ÉLELMISZEREKBEN A Greater Cincinnati Nutrition Council felhivja a közönség figyelmet, hogy nagyon sokfele étel rej­tett sót tartalmaz es a túlsók so veszedelmes hatás­sal van a magas vérnyomásban szenvedőkre. Az Egyesült Államok lakosai naponta átlagban 10-15 ezer miligramm sót fogyasztanak az ételükben, legalább kétszer annyit, mint a kívánatos 5 ezer miligramm. Ezek az egvszeru mindennapi etelek például meg­lepően nagy mennyiségű sót tartalmaznak: Egy nagy kovászos uborkában 4800 miligramm so van, a fagyasztott Swanson, háromfogásos “turkey dinner”-ben 4340 mg. Egy tésztás csirkehús-leves konzervben 2625, egy darab McDonald negyfontos hamburger 1780, két szelet parizer (bologna) 1125 es egy virsli 1062 miligramm sót tartalmaz. HA RÁFIZETÉSE LEIART, szíveskedjék annak meghosszabbitasarol idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévi,' $ 8.— Megújításra: $.............................................. Naptárra: $.................................................. Név:..............................'............................... Cim:........................................................... Város:...........................Állam:.,................. Zip Code:.................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 aegaBBBg» i . ------------- ■ sb “Nagyapa, sohase halsz meg!" ítéletidő tört be a városba. Dühös szélrohamok rugdossak a tetőt, zörgetik az esőcsatornát, rázzák az ablakot. Nyögnek, kettéválnak a magas kémé­nyek, a tetőantennák jajgatva nyikorognak. Vonit, farkashangon tu túl az orkán az utcákon, megcsörren- nek a lámpák a pattanásig feszitett drótokon. Mint­ha szörnyeteg ösállat foga koccanna a betonpillére- ken, a trafók porcelánkupjain, a villanykáfcelek nyurga oszlopain. A fenyegetettseg sokkja befurakodott az emberi hajlékokba világszerte. Itt bujkál a közelemben fa­gyos leheletevei. Átsűvit a betonóriások legfelső emeletein. De történt valami más is velem. Feloldotta fe­szültségemet. Alig tipegő gogicsélő leányka botorkál az íróasz­talom körül. A Kislinda. Engem keres csillagos tekin­tete, a megszeppent óriást, akire fel kell néznie. Pö­työg valami furcsát, sajátos nyelvén, de nem értem. Ámde a gügyögések mögött spontán indulatok rej­tőznek. Zavarba ejt, miért is mondja. Talán csak azért, hogy meggyőzzön valamifele titokról, amit csak ö tudhat! Túl sokat bíbelődök a halál közelsé­gével mostanában Eltávozott valaki a családból, aki legközelebb állt hozzám. Lehet, hogy a homlokom gyűrődéseiről, földult vonásaimról olvassa le csapni­való, rossz körérzetem? Valami kifürkeszhetetlen rejtélyt akar megmagyarázni, amiről csak ö tud? Mindössze ennyit: “Ne búsulj, nagyapa, Értsd meg végre, hogy sohase halsz meg”. Persze, hogy nem halok meg, próbálom tovabb-bogozni föltételezett közleset. Csakis o tudhatja, a Kislinda, mert ö isme­retlen zodiákusröl érkezett. Nem zavarjak Ítéletét filozófiák, sem egészen köznapi jelenségek. Előtte, sót, fölötte all emberi dolgainknak. Nem halhatok meg, mert o folytatja tovább, amit majd abbahagyok. Parányi részecske t> a teljes egészből, az okosan működő mechanizmusból, amit úgy hívnak, hogy en. Miért sajnálom magamat, hogy majd ! meg kell halnom? Kislinda viszi tovább azt a valamit, amit nem lehet elveszíteni. A génjeimben, a belem oltott vagyakkal együtt. Lehet, hogy ezt is tudja,legalább sejti. Gügyógö jelzésekbe szeretné önteni az ajkával, de főként szemével tovább adni a titkot, ám én a felnőtt, nem érthetem. Csóválom a fejem, hitetlen- kedek, honnan tudhatja mindezt? Mindössze annyi­ban hasonlit ram, hogy megpróbál lépegetni és küsz­ködik a kifejezessek Nyakába-varrt szerepet se ját­szik, önmagát adja, színlelésre nem hajlandó. Bizto­sabb a dolgában, mint én. Ontudatosabb. Amit a nemzők végtelen sora, a valahai összülök az életről megtanultak, készen hozta magaval olyan közegből, amely bennem már elhomályosult. A legfinomabb ado-vevo készülék ez a csöppség, a Kislinda, rajta meg nem ronthatott az információk fültépó zűrza­vara. Szemelye elfogultságok nélküli, tiszta. Egye­dül ö közölheti a föloldo választ kételyeimre: “Ne busulj, nagyapa, sohase halsz meg!” Mintha odakünn is megcsendesedne a vihar egy­ket pillanatra. Hunyadi István Újítsa; meg előfizetését!

Next

/
Thumbnails
Contents