Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-01 / 9. szám
Thursday, March, 1. 1979. Erkölcs Ha az erkölcs szó értelmét kívánjuk meghatározni, úgy velem, azt mondhatjuk, erkölcs alatt érthetjük valamely társadalom, közösség által helyesnek elfogadott szabályokat, amelyek a polgár egyéni és másokkal szembeni magatartását, magaviseletét illetik. A “valamely” szót tudva használom, mert ezek a szabályok különböznek egymástól különböző társadalmakban, valamint egyazon társadalomban különböző történeti időszakokban is. A többnejüseget a nyugati társadalmak bűnösnek, tehát erkölcstelennek tekintik, mig számos keleti társadalomban az megfelel az erkölcsi követelményeknek. Nyugati társadalmainkban még 200 évvel ezelőtt adósokat börtönbe csuktak, 100 évvel ezelőtt két embernek házasságon kívüli viszonya, ha kitudódott, a társadalomból való kiközösítést vonta maga után, de csak a no részére. Mondhatjuk, hogy az erkölcsi szabályok a világ majd minden társadalmában nagyjából a tiz igében lefektetett elgondoláson alapulnak, tiltják a lopást, a gyilkosságot és más asszonyának az elcsábítását. Ily módon, a nyugati társadalmak erkölcsi szabályai azonosak, kisebb jelentőségű, helyi jellegű különbségektől eltekintve. Saját társadalmunkról szólva, messzire távolodtunk puritán őseink szigorú, rideg vallásból eredő erkölcsi szabályaitól, de azoknak legjelentősebb részé meg ma is fennáll. Viszont, nem szabad szemet hunynunk aziránt, hogy voltak mindenkor, változó mértékben, akik furfangos módokon megkerültek ezeket a szabályokat. Ennek megnyilvánulásait a közélet terén nevezzük korrupciónak, aminek mértéké szorosan összefügg a társadalom értekrendszer- beli felfogásával. Ahol a materialista célkitűzések (ne tévesszük ezt össze a materialista filozófiával) az irányadók, ott az anyagi javak utáni törekvés uralkodik, ami aztán az ezt korlátozó és megnehezítő erkölcsi szabályok megkerülesere vezet. Miután az erkölcsi szabályok az egész közösség érdekeit szolgálják, azok megkerülése nem lehet a koz erde- ke. Ezeket a megkerüléseket nem szokás erkölcstelennek nevezni, bár az, legfeljebb azt mondjuk, hogy nem illik. Nem illik törvényhozóknak, vagy köztisztviselőknek elfogadni értékes ajándékot (pénz, értéktárgy, vagy szolgáltatás),olyanoktól, akik előnyöket nyerhetnek őket kedvező törvényhozásból, vagy rendelkezésből. Nem ülik arra illetékes köztisztviselőknek jól javadalmazott állásba, megbízásra családtagokat, rokonokat, vagy jo barátokat kinevezni. Nem illik az üzleti életben hamis adatokat feljegyezni, a könyvelésbe hamis tételeket bevezetni, kellemetlen versenytársakat kiszorítani. Nem illik biroi szekbe ültetni olyanokat, akiknek pártatlanságához kétségek fűződnek, akiknek személyi, vagy anyagi érdekeik vannak az elejuk kerülő ügyekben. Erkölcsi szabályaink szerint ezek mind büntethető cselekmények, de a büntetés rendszerint nagyon enyhe, ha egyáltalán. Ha szükséges, a törvényhozók uj törvényt úrnak. v n NEWYORKI MAGYAR HENTES J0&.IERTL PORK STORE. HR. 1508 Second Are., New York, NY:10021 • 78. U 79. »teák kfafttt. — T* Won: RH: 48392 FRISS HUS, HURKA SS FELVÁGOTTAK „...a népeknek nincs féltettebb kincsük, mint nyelvük...” BAJZA JÓZSEF SZÜLETÉSÉNEK 125. ÉVFORDULÓJÁRA ■AMERIKAI MAGYAR SZÓ_________________________________5 Bajza József abban a társadalmi közegben született 1804. január 31-én, amelyből a reformkor szellemi vezéreinek többségé szármázott. Egyetemre jaxt, majd a jogi pályára lepett, s nyitva állt előtte a politizáló, hivatalt vállaló megyei birtokos nemesség útja. Ennek elhagyasara részben az apja korai halálával megmutatkozó anyagi gondok, részben azonban belső elhivatottsága és honfiúi kötelességének fölismerése késztette. Pedig 1825-ben úgy látszott, pályája szerencsésen indult, követi Írnokként reszt vehetett a pozsonyi országgyűlésén. Először elkápráztatottan számolt be az országgyűlés fenyes külsőségeiről, de mar 1826- ban észrevette, hogy az “Adózó Nép földhözragadt szegénységéről” szonoklo követek csak saját érdekeikkel törődnek. “Egy-kettőt kivéve mind gazember van itt az Ország-Gyűlésen” — irta ingerülten a bátyjának. A “szegény paraszt” súlyos helyzetére ugyan nem Petőfi együttérzésével gondol, hanem a parasztlázadástól rettegő nemesség tagjaként. De gondol, mégpedig ugyanabból az erkölcsi alapállásból kiindulva, amely egész életének irányt szab: “végtére fel- zendül ez a nép ily rettentő elnyomatások alatt, mely nemcsak a természet, igazság, de minden józan emberse'g ellen van”. Innen már csak egy lépés, hogy 1830-ban lelkesen üdvözölje a párizsi forradalmat. Szép példa az ostoba kormányoknak - írja a Bourbon- királyság bukásáról, de még hosszú utat kell megtennie, hogy 1850-ben milliók forradalmát lássa az egyetlen lehetséges megoldásnak. Az 1847- ben külföldön kiadott Ellenőr cimü “zsebkönyvének” bevezetőjében is igy nyilatkozik: “semmi lázitó és forradalmi eszmék nem lobognak agyainkban. Semmi igazságos dolog felforgatására nem törekszünk, hanem csak a magyar függetlenséget és alkotmányosságot akarjuk fenntartani és megőrizni s a XIX. század emberibb szellemével összhangzásba hozni”. Ütjának logikus tetőpontja, hogy 1849 nyarán a “királysághoz — mint kormányzati rendszerhez — szükségképp tapadó bűnök ocsmányságáról“ Írjon, s “magyar köztársaságot” követeljen, mert “egyedül ez azon telep, amelyben a demokrácia virágozni s gyümölcsó't teremni képes...” Olyan köztársaságot akar tehát, amelyben “a törvények terén till a társadalmi életet is áthassa a demokrácia szelleme”. Politikai nézeteinek kialakulásához két nagy olvasmányélményjárult hozzá különös súllyal: a nagy francia forradalom és Róma történetének tanulmányozása. Abban az össze forrottságban, ahogy a római eszmények érvényesülését 1789 szellemi vezéreinek gondolatvilágában Marx megfigyelte. Azzal a tanulsággal, amit Berzsenyi igy fogalmazott meg: “minden ország támasza, talpkőve f A tiszta erkölcs...” Vagy ahogy maga Bajza fejtegette: “Erköl- csiség, közigazság s becsületesség egyedül méltó s biztos alapjai kormányok... politikájának”. A “jónak és igaznak” szeretete vezérelte, amikor élethivatásául az irodalmat választotta. Személyes indítékain kívül erre ösztönözte az irodalomnak — mint a magyar nyelvért folytatott harc legfontosabb eredményének — különleges fontossága a reformkor kezdetén. “Minden népnek első törekvése, és kell, hogy első törekvése legyen, önállóságát fenntartani” mondta 1845-ben, már két évtizedes irói munkássággal maga mögött — s “a népnek nincs szentebb ereklyéjük és féltettebb kincsük, mint nyelvök”. A mindennél fontosabbnak tekintett hazafiui kötelességet azonban Bajzáék nemzedéke következetesen úgy fogta föl, hogy soha nem felejtette el: az “ember, noha magában véve is egész, része mégis az emberiségnek és tagja annak, s igy rokon s egy a többi emberekkel”. lopolvo/ó konferencia po/ta utján Szeretnénk, ha alkalmunk volna lapunk minden olvasójának véleményét kikérni a lap tartalmat illetően. Mindenkor igyekeztünk lapunkat tartalmasabbá, színesebbé, hatékonyabbá tenni. Személyesen nehéz volna mindannyiunknak összejönni ennek megtárgyalására, de posta utján tarthatunk egy szerkesztőségi konferenciát, amelyen mindenki véleményét nyilváníthatja. Kérjük minden olvasónkat, nyilvánítsak véleményüket lapunkról oly módon, hogy megjelölik az alanti rövid kérdőiven, melyek azok a cikkek, amelyekért elsősorban olvassák a lapot és amelyekből, ha lehetséges, még többet szeretnének a lapban látni. Az alanti tiz cikktipusbol jelöljék meg azt az ötöt — nem többet — amelyet legfontosabbnak tartanak és amelyeket legjobban szeretnek olvasni. Nagy segítségünkre lesz ez lapunk szerkesztésében, és abban, hogy lapunkat az azt meg nem olvasó amerikai magyar' testvéreink számára is vonzóbbá tehessük. Előre is köszönjük fáradozásukat. □ A hét eseményeinek ismertetése, magyarázata, □ Munkásmozgalmi, szervezési, sztrájkhirek. □ Társadalmi biztosítási fejlemények tudósítások □ Magyarországi hírek. □ Elbeszélések, novellák. □ Egészségügyi rovat. □ Regénv (A Falu Szépe) Ha azt befejezik, közöljenek újabbat. □ Vásárlási tanácsadó. □ Humor. □ Sport rovat. Az Ön neve:..................................................... Cime: ............................................................. Ha már itt tartunk, ismer-e valakit, aki esetleg előfizetné lapunkra. Ha igen, kérjük, küldje be annak nevét és címét. Név:...................................................................... Gm:...................................................................... Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y.10003. Ha volnának a fentieken kívül különleges megjegyzéseik, ajánlataik, azokat szívesen vennénk es hálásak leszünk értük. Írják azt le egy külön papírra.
