Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-01 / 9. szám
6 SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, March 1. 1979 Dovizi a pápaválasztó AMIKOR MAGYAR LEHETETT VOLNA A PAPA MAGYAR, OLASZ, NEMET, ANGOL TÖRTÉNÉSZEK MÍJVE1 ALAPJÁN KÖZLI: DEÁK ZOLTÁN X. Mint mar emlitettuk, a papai konklaven minden bibornoknak joga volt két titkárt magával vinni. Ezek a titkárok a papaválasztas egész tartama alatt a bibornokok rendelkezésére állták, kiszolgálták okét, megvitattak főnökükkel a választás menetét. Azonfelül, olyan funkciót töltöttek be, amelyet napjainkban “campaigne manager”-nek lehet nevezni. Az 1513-i papavalasztas azon a napon dőlt el, a- melyen Medici Janos, firenzei bibornok családja régi hivét, verőt nevelőjét és barátját, Dovizi Bernátot jelölte !.i egyik konklávistájának. Dovizi brilliáns, eszes ember, kiváló, bár felületes iro volt, aki meglehetősen ledér színdarabokat produkált. (Mint ^1. “Calandra.”) Mint politikus, pár - jat ritkította. O volt az, aki kidolgozta Medici János haditervet a pápai trón elnyerésére. Napjaink elnöki kampányainak irányítói valamennyien tanulhatnának abból, ahogyan Dovizi kitervezte az 1513-as papaválasztás menetét es keresztül vitte főnöke, Medici megválasztását. Tudva, hogy a bibornokok többségé tapasztaltabb személyt szeretett volna pápának (Medici csak 37 éves volt), úgy intézte, hogy Medici mint “nagybeteg” érkezzen Romába. Es uton-útfélen terjesztette a hirt, hogy Medici annyira beteg, hogyha meg is választanák, alig uralkodik pár hónapnál tovább. Ezzel lefegyverezte az ellenpárt egy részét. Hordágyon hozatta Medicit a római konkláveba, sót meg egy orvost is hozatott, aki aranyer operációt hajtott végre Medicin, ezzel is dramatizálva Medici élettartamának várható rövidségét. Ugyancsak 6 volt, aki úgy intézte, hogy Medicinek és két legjobb hívének cellája legyen a konklávé három kijárata közelében, hogy ellenőrizhessek: senki se jöhessen be oda, különösen a Medicit ellenző és a választás kezdetekor meg meg nem erkezett spanyol bibornokok közül. A konklávé kezdetétől fogva Dovizi állandóan lázas tárgyalásokat folytatott a többi bibornokokkal, kiengesztelve azokat, akik valamely ókból nem kedvelték Medicit es bátorítva azokat, akik haboztak állast foglalni mellette. O volt az, aki végül is — amikor még mindig nem volt meg Medici többségé — valóságos fizikai kényszert alkalmazott a bibornokok ellen. Úgy intézkedett, hogy a bibornokok naponta csak egyszer étkezhessenek s amikor az sem segített böjti vegetáriánus kosztra kényszeritette okét. Hogy Dovizi Bernat — Bibbiena bíborosa tett-e igereteket arra nézve, mi lesz, hogy lesz a 250 ezer arany dukattal, amely fölött az uj papa lesz hivatva rendelkezni, arról nincs tudomásunk. De amennyi fel van jegyezve Dovizi jelleméről, későbbi szerepléséről,penzhajhászasáról, nagy a valószínűségé annak, hogy ez is szerepet játszott a választás kimenetelében. X.Leo (Medici ezt a nevet vette fel) pápáról szóló eletrajzaban Roscoe megemlíti, hogy Dovizi egész eleteben pénzügyi zavarokkal küszködött. Annyira kapzsi volt, hogy amikor X.Leo küldöttjeként I.Fe- renc francia király udvarába érkezett, hamarosan rábeszelte a király édesanyját, hogy juttassa neki a nagyjovedelmu konstanzai püspökségét. Történt az annak ellenere, hogy Dovizinak akkor már mint Bibbiena kardinálisnak a Vatikan államban is igen nagy fizetese volt. S végül Dovizi volt az, aki kiü- gyeskedte, hogy a szavazatok megszámlálásával — Medici Jánost bíztak meg! Néhány hónappal a pápaválasztás után Dovizi 2000 arany forintot kapott az uj pápától “költségei” fedezesere. Nem sokkal azután pedig bibornoki rangra emelte es pápai kincstárnokká nevezte ki a pápa. A korabeli történetírók egyhangúan úgy hivatkoztak ra, mint a “másik pápá”-ra. Befolyása nagyobb lett,mint bárki másé a Vatikán allamban. Jóformán ö intézte a pápai állam ügyeit, mig X.Leo idejet elsősorban az általa kedvelt foglalkozásokkal: epitkezesekkel, az irodalom és művészet pártolásával töltötte. ANGOL KALANDOR SZERVEZTE A TATÁRJÁRÁST Irta: Dr. BLASKOVICS JÓZSEF, a pragai Károly Egyetem professzora 1229-ben összeült a kuruitáj, s ezen a mongol vezetők elhatározták, hogy Európát is meg fogják hódítani. Az európai hadjárat diplomáciai előkészítésével Dzsingisz kán unokáját Batu kánt bízta meg a kuruitáj. A hadjarat megkezdése előtt jól meg kellett szervezni a hir-és diplomáciai szolgálatot. És ekkor jutott oroszlánszerep Róbert páternek, akit az európai ügyek szakemberének tartottak. Batu kán “dipI ft* ( lomaciai” szolgálatát természetesen nem a mai erte* 9 lemben kell vennünk, inkább csak ama felhívásainak és leveleinek közvetités'eb'ói állt, melyekben felszólította a szomszéd fejedelmeket a megadásra es teljes engedelmessegre. 1235-ben újból összegyűlt a kuruitáj, melyen Róbert páter is reszt vett. Batu kán pedig bejelentette az európai hadjárat megkezdését. A következő évben az Aral-tó mellett összegyűlt a hatalmas mongol hadsereg és Batu kán fóvezérletével elindult nyugatra. Elsőnek a kunokat, mordvinokat, majd a bolgárokat es magna-hurígáriai magyarokat ötdősték le. Egyedül a kunok egy részének sikerült nyugat felé elmenekülniük; Kötőn királyuk vezetésével, Magyar- ország fele vették útjukat és IV. Béla királytól kértek menedeket negyvenezer kun család részére. Béla király a kunokat befogadta abban a hiszem- ben, hogy katonailag jelentősen megerősödik velük az ország. De a magyar fÖurak es a kunok kozott kitört az ellenségeskedés. Kötönt megöltek, mire a kunok végigpusztitva az országot levonultak a Balkánra. Másrészt a kunok befogadása kitűnő atkáimul szolgált Batu kannak arra, hogy megkezdje a “diplomáciai” tárgyalásokat Béla királlyal. A titokzatos angol kétszer vezetett fényes kísérettel követséget Béla királyhoz. Követelte tőle, hogy “szolgáit”, a kunokat szolgáltassa ki neki, ellenkező esetben az ország elpusztításával fenyegette. * Közben Batu vad hordái egymásután foglalták el az orosz városokat. 1240-ben elesett Kijev is. A várost felperzselték,a lakosságot kegyetlenül lemészárolták. Kijev és az orosz fejedelemségek vérbefojtá- sának a hire olyan rémületet keltett egész Európában, hogy például a svédfialaszok nem mertek a kő- zeli vizekben halászni. >f i ( f A következő ev tavaszan a mongolok vegigpuszti- tották Lengyelországot, felperzselték Krakkót es Wroclawot. Lehnice mellett pedig leverték a szövetséges keresztény hadakat es betörtek Morvaországba. Egymás után foglaltak el és perzseltek fel egész sor kisebb erődítményt; a lakosságot lemészárolták. Sikertelenül ostromolták a jól megerősített Olomo- ucot, Brnot és Unicovot. Végül a Morvaországban dúló tatár csapatokat Jaroslav cseh four és Frigyes osztrák herceg csapatai Olomoucnál és Klobuknál levertek. A fó'hadszinte'r azonban Magyarország volt. A mongol sereg a Muhi pusztán ütközött meg IV. Béla seregevei és 1241 április másodikén döntő győzelmet aratott. A szerencsétlen csatavesztés után az egész ország a tatárok kezére került. Béla királyt egesz Dalmáciáig üldözték, az országot tuzzel-vassal pusztítottak, a lakosság nagy részét lekaszaboltak. 1242 júniusában Batu kán hírét vette, hogy Oktay nagykán meghalt. Mivel ő szeretett volna az utóda lenni, a fősereggel nagysietve elindult,hogy idejében Karakorumba erjen a kurultájra, melyen az uj nagykant fogjak választani. Mialatt a fősereggel elindult Magyarországról, Kaidu és Kadan nevű vezereit ausztriai hadjáratra küldte. Ezt a hadjáratot azonban egy angol vezette es Wiener-Neustadtot vette ostrom alá. A városnak segítségére Otto dalmát herceg sietett, aki hátbatá- madta és szétverte a tatárokat, vezetőiket pedig foglyul ejtette. így került kézre a titokzatos angol, aki a fogságban leplezetlenül elmondta élete történetet; hogyan száműzték őt 30 éves korában Angliából, hogyan vesztette el mindenét kockajátékon, hogyan került ragyogó nyelvtehetsége és műveltsége folytan Dzsingisz kán udvari irodájába, majd hogyan lett Batu kán legfőbb tanácsadója, tolmácsa es követe. Az esemenyek további alakulását Ivó de Narbonne leveléből tudjuk. Összeült a haditanács, melynek tagjai Frigyes osztrák herceg, Ottó dalmát herceg és Berthold aquileai patriarcha voltak. A kihallgatás során Robert de London bizonygatni próbálta,hogy nem volt a keresztenység árulója és minden felelősséget Batu kánra hárított. Birai azonban nem vették figyelembe védekezését és mint árulót a két előkelő mongollal együtt hosszú kinhalalra ítélték és 1242 júliusában kivégezték. Befejező rész.
