Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-08-31 / 33. szám

Thursday, Aug. 31. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO_________________________________5 Miért szeretik Tokiót Pekingben? Meg meg sem száradt a tinta a több tizmilliárd dolláros, hosszú tavu japan-kinai kereskedelmi szer­ződésen. a japán olajfinomítók tulajdonosai máris panaszkodni kezdtek, hogy érdekeiket feláldoztak azokért az előnyökért, amelyeket a komplett ipari objektumok japán gyártói és a kohóipar képviselői húznak az ügyből. Olyan kritikus megjegyzések is hallhatok tokiói gyáriparos körökben, hogy Peking konkret gazdasági előnyökhöz jutott a bizonytalan kínai nyersanyagszállitmányok fejében. Az egyezmény részletesen leszögezi, melyik fel mit vásárol a másiktól az első öt evben, tehát 1982- ig. A japánok fokozatosan megkétszerezik a kínai olaj behozatalát: az 1978-as 7 njillió tonnáról 1982- ig 15 millió tonnára. Japan továbbá 5.1—5.3 millió tonna kokszolható szenet vásárol Kínától kohóipara számara, 3.3—3.9 millió tonnaenergetikai szenet pedighóeromuveihez. Az egyezmény nem határozza meg az egyes évek­ben szállítandó nyersolaj es szén árát, de leszögezi, hogy az árakat évről evre a világpiaci arak ertelme- ben szabályozzak “a kereskedelemben ervenyes nem­zetközi elveknek megfelelően”. A Kínai Népköztársaság ugyanakkor vállalta, hogy a tárgyidőszakban összesen 7—8 milliárd dollár ér­tékben vásárol Japántól komplett ipari objektumo­kat és technológiát, vásárol továbbá beruházási ja­vakat, építőanyagot és e'púletszerkezeteket 2—3 mil­liárd dollár értékben.Mindezt a szerződés hatályának első ót éveben. Bar az említett 20 milliárd dolláros kereten belül lévő szerződések zömét várhatólag 1982 előtt ifjak alá, a két fél megegyezett abban, hogy 1981-ben is­mét találkozik további megbeszélések céljából. Nyolc év leforgása után az egyezményt felülvizs­gálhatják, de megszuntetese csak kölcsönös meg­egyezéssel történhet. A szerződés kereteben a Kinanak szállított japan A Bajkál-tó, a főid legmélyebb tava, amelynek az ötvenes években a partjaira települő egyre nö­vekvő fa- es papíripar miatt szennvezódes követ­keztében borús jövőt jósoltak, időközben a Szov­jetunió környezetvédelmi modelljévé vált. Az ipart korlátozták, víztisztító berendezéseket szereltek fel, és a kornyezetvedelemmel megbízottak szama öt­szörösére, összesen 150-re emelkedett. Egyedül a Buiját-mongol Szovjet Autonom Köztársaságban, amelyhez a to parti ovezetenek 60 százaléka tarto­zik, körülbelül 168 millió dollárnyi összeget fordí­tottak a viz tisztítására. A Bajkal-tó körzetében levő gyarak 70 százalé­kának van tisztító berendezese, es a szomszédos Mongóliával kötött megallapodas szabályozza a tó­ba folyo vizek szennyezodeset. A folyok többségét megtisztítottak az elsüllyedt fatorzsektól, és a vizen mar nem szállítanak fát. Olyan folyok menten, ame­lyekben halak ívnak, tilos a favágás. A tavon köze­ledő gőzhajóknak külön tartályokba kell üríteniük hulladékaikat. Bar az egesz Szovjetunió területeert felelős legfelsőbb kórnyezetvedelmi szerv nincs — az ilyen jellegű kérdéseket regionálisan intézik es ellenőrzik —, a Bajkál-tó körüli gyarakat a vízellátási minisztérium ellenőrzi. i i r A to, amely felszínét tekintve a világon csupán a kilencedik legnagyobb, mélységénél fogva a föld osz­ipari objektumok és technológiák kifizetése a ké­sőbbi kifizetés elve, nem pedig hitel alapján törté­nik . Kinanak ugyanis ideológiai fenntartásai van­nak a külföldi hitelekkel szemben. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy ha a japánok exporthiteleket adnanak Kínának, megsértenek a Gazdasági Együttműködési es Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjaira ervenyes “gentleman-egyezmenyt”, amelynek ertelmeben ót evre vagy hosszabb idő­szakra nyújtott hitelnél a minimális kamatláb nem lehet évi 7.5 százalékosnál alacsonyabb. Kina ezt nem fogadna el. Az OECD megállapodását a kínai­ak “a hitelnyújtók kartelljának” nevezik. A szerződés kapcsán az idén sok japan kereske­delmi küldöttség látogat Kínába. A kínaiak érdeklő­dést tanúsítanak különféle uj technológiák iránt, többek kozott a színes televíziós készülékek gyártá­sa, a rezkohaszat, a muborgyártas, a mütrágyaipar es a vasútépítési technológiák iránt. De miért panaszkodnak a japán olajvegyészeti konszernek képviselői? Ok mindezekről az előnyök­ről nem vesznek tudomást, egyre csak azt panaszol­jak, hogy a japan exportőröknek voltaképpen ők adnak szubvenciót, mert kénytelenek megvásárolni a nehez es nagy parafintartalmú kínai nyersolajat, amely szerintük a minősegéhez kepest 20—30 szá­zalékkal drágább. A petrokemiai ipart azonban leszavazták, mert a kínai-japán szerződés mellett foglalt állást az il­letékes minisztérium es a japan kohóipar. Úgy hírlik, a petrokemiai ipar most mar bele­nyugodott a megváltoztathatatlanba, és igyekszik a maga szamara is előnyöket kovácsolni a helyzet­ből, többek között azáltal,- hogy a minisztériumtól külön alapokat kér arra a célra, hogy speciális be­rendezéseket létesíthessen az egyre nagyobb meny- nyisegben erkező nehez kínai nyersolaj feldolgozá­sához. szes édesvizének egyötödét tartalmazza. Haromszáz- harminchat folyó ömlik a tóba, es a tavon van dagály es apaly is. Az 1800 növény- es állatfaj több, mint‘kétharmada csak itt fordul elő; ezek közé tar­tozik a körülbelül 70 ezres állományú bajkali foka. Minthogy a halállomány erősen csőiéként, átmene­tileg teljesen megtiltották a halászatot; tavaly na­gyon szigorú ellenőrzés mellett újrakezdték. Kérdés, hogy a Bajkál-to “kórnyezetvedelmi mo­dell” helyzete akkor is megőrizhetö-e, ha a jövőben egy 3000 kilométer hosszúságú vasútvonal lehető­vé teszi a bányászatot ezen az egyébkent meg kevés­sé feltart vidékén. A helyi hatóságok, eddig kérlel­hetetlenül védelmezték a Bajkal-tavat. MŰHOLD A NAP KORUL A Cape Canaveral-i kilővőállomasról aug. 12.-en egy Delta-raketa segítségével Nap körüli pályára bocsátották az Isee—3 amerikai mesterséges holdat. A műhold tervek szerint 105 nap múlva, mintegy 1.6 millió kilometer távolságra a Földtől tér rá a Nap körüli pályára. Keringési ideje mintegy fél év lesz. Az Isee-család harmadik tagjának kutatási program­jában többek között olyan célkitűzések szerepel­nek, mint például a Nap “viselkedésének” tanul­mányozása a különböző földi hatások — például az időjárás - szempontjából. Üj független állam Julius 7.-én függetlenné vált a Salamon-szigetek, ez a több,mint 200 szigetből álló szigetország. A “ne­gyedik világ” uj miniállama az ENSZ-nekis tagja lesz. A Salamon-szigetek a csendes-óceáni térség leg­szegényebb, legfejletlenebb vidékeihez tartozik. A nemzetközi turizmus még nem fedezte fel őket. A bibliai Salamon király nevét azért kaptak, mert fel­fedezőjük, a spanyol Mendana nagy aranybányákat remélt a szigeten. A fejvadász es kannibál bennszü­löttek azonban sokáig visszatartották az európaia­kat a Salamon-szigetek gyarmatositasatól. Bismarck idejében a melaneziai nemet gyarmato­sítok élénken érdeklődtek a Salamon-szigetek iránt. London azonban megelőzte Németországot, és brit protektorátusnak nyilvánította a szigetországot. San­ta Isabel, Choiseul es Ontong Java szigeteken már német zászló lobogott, de 1900-ban mégis brit bir­tokká valtak. A szerződés értelmében Németország beerte a rézben gazdag nagy Bougainville-sziget birtoklásával. A második világháborúban a Salamon-szigetek az újságok címoldalára kerültek: a szövetséges haderő (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Uj-Zeland és Ausztrália) itt allitotta meg a japan csapatok győ­zelmes előrenyomulását Guadalcanal-sziget lett 1942 ben a japánok csendesóceáni Sztálingrádja. A honiarai Mendana sugárúton táblák mutatják, mikor hol állt a front. A sziget látogatói javarészt háborús veteránok — amerikaiak, japánok, a brit nemzetközósseg polgárai. Katonatemetók nincse­nek, csak emlékművek. A dzsungelben és az építkezéseken meg mindig gyakran bukkannak elesett katonák csontvázara. A 25.000 elesett japán többségé eltűnt. Az elesett amerikai katonák földi maradványait Hawaiiba szál­lították. A brit protektorátus urai a Salamon-szigeteken nem sokat ruháztak be. A kopra- és pálmaolaj-ter- melés, a csekély mangan- és bauxitbányászat java­részt ausztrál és uj-zelandi cegek kezében van. A forro égövi termekek ara mostanában eleg alacsony a világpiacon. Az a réteg, amely tranzisztoros rádiókat, motor- kerékpárokat es külföldi turistautakat engedhet meg maganak, a Salamon-szigeteken kisebb, mint a szom­szédos Uj-Hebridákon (brit-francia kondominium) vagy francia Uj-Kaledoniaban, A Salamon-szigeteken a kisipar is csak csiráiban van meg, viszont a koz- igazgatas eleg hatékonyan működik, az iskolarend-, szer viszonylag fejlett. Nagy-Britannia a független­ség utáni első négy évre több,mint 100 millió márka értékű fejlesztési segélyt iger a Salamon-szigeteknek. HA RÁFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $................................................... Naptárra: $....................................................... Név:.................................................................. Cim:................................................................. Varos:..............................Állam:..................... Zip Code:...................... AMERIKAI MAGYAR SZO 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 1 - 1 r" A Bajkál-tó — „környezeti modell”

Next

/
Thumbnails
Contents