Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-08-31 / 33. szám
Thursday, Aug. 31. 1978. 6 _ “Ide-oda csapongó ujsagiro, szerkesztő, könyvkiadó. színházigazgató, kabarekolto, francia, angol, olasz, és német színdarabok és versek fordítója voltam, éltem Párizsban, Londonban, Becsben, Konstantinápolyban, itthon és külföldön is találkoztam kis és nagy emberekkel, becsületesekkel es csalókkal, szép es gonosz nőkkel... s mindebből tálán egy-egy figurát tudok csak megvilágítani...” - Írja Öregkori vallomásában Heltai Jenő. Szerényen elhallgatja, hogy ö teremtette meg a magyar kabarekölteszetet, hogy Kató-verseivel uj korszakot nyitott irodalmunkban, hogy egy-egy kiemelkedő novellája a műfaj remekei közé tartozik, hogy regényeiben a bohém- világ ábrázolásával utat mutat a magyar persziflazs regénynek, hogy egyike legsikeresebb színpadi szerzőinknek s a Néma leventével ma is, most is telt házat teremt színhazainkban. E gazdag életművet nincs szándékom elemezni. Csupán vázlatosan bemutatni egy rövid cikk keretében, ki volt Heltai Jenő, mely müvekkel tette ismertté a nevét. A legcélszerűbb megoldás, ha elete- nek felvázolásával, életrajzi sorrendben ejtünk szót müveiről. Hiszen Heltai Jenőnek nemcsak egy-egy müve figyelemre méltó, hanem személyes elete is. 1871-ben Pesten született. (A három Duna parti várost - Budát, Óbudát és Pestet - egy évvel később egyesítették, akkor lett Budapest). Apja Herzl Károly terménykereskedő, akiről az járta, hogy jobban szeretett olvasni, mint üzletelni. Gyermekeit ' is ebben a szellemben nevelte. Heltai Jenő (már gimnazista korában felvette ezt a nevet) kezdetben felváltva verselt magyarul es németül. Később azonban csak a magyar költészetet tudta leg- sajátabb sajatjanak. Az 1890-es évek elején a Hét című folyóirat uj fiatal költők verseit közölte. Ez a nemzedék volt az összekötő láncszem Reviczky uj hangpróbálasa és Ady Endre kozott. Kik voltak ezek a fiatalok? Ambrus Zoltán, Makai Emil, Gárdonyi Géza, Brődy Sándor és — Heltai Jenő. Ezek a költó-novellairok valamennyien hivatásos újságírók voltak. Heltai már húsz evesen riportokat, karcolatokat, ironikus glosszákat irt különböző napilapokban. S kitalált magának egy egészen sajátos műfajt: a verses publicisztikát. Politikai glosszakat, ironikus tudósításokat, közéleti elmélkedéseket irt versben. 1892-ben, huszonegy eves korában jelent meg első verseskötete. A hatás: a kritikák magasztalták vagy szélsőségesen eliteltek (mert erkölcstelen!); egyszóval sikert aratott! A századforduló évét Párizsban töltötte. Budapesti lapok tudósítójaként ment Franciaországba; egy évig élt ott A Family Hotel nevű szállodában bérelt szobát Szomory Dezsővel együtt. Valamivel később ugyanabban az utcában élt Ady Endre. A Family Hotel tizenhárom évvel később címet és helyszint adott Heltai kitűnő politikai persziflazs regényének. Ezenkívül mit adott még Párizs Heltai- nak? Mint 1916-ban irta: “Nem is akarom tagadni: irói létem szoptatós dadája Párizs volt es Párizs volt a nevelőapám... Párizsban vetettem meg... filozófiám es életfelfogásom alapját”. Párizsi tartózkodása idejen, tavolleteben mutatták be első színpadra irt művet, az Egyiptom gyöngye cimü operettet. Ez még nem aratott nagy sikert. Annál inkább a következő, az 1904-ben bemutatott János vitéz. A János vitézt Bakonyi Károllyal es Kacsóh Pongraccal közösen Írták. Heltai Jenő nagyon elvezte a feladatot: az elaggott népszínművel szemben megteremteni a nemzeti ... nem is igazi operettet, hanem daljátékot. A Janos vitéz máig tartó népszerűségé bizonyítja: ez sikerűit! 1907-ben a Modern Szinhazkabareval Heltai Jenő uj műfajt teremtett. Az orfeumi kupiéval szemben egy franciás mintájú, de törzsokosen budapesti-magyar sanzonkoltészetet akart létrehozni. Elképzeléseit es a magyar kabarét vegulis Nagy Endre teljesítette ki. Közben Heltai iró, újságíró, dramaturg, fordito. Elképesztően sokat dolgozott világéletében. Csupán franciából több, mint száznyolcvan színdarabot fordított magyarra, a többi nyelvből együttvéve meg egyszer ugyanennyit. S maradt ideje a saját müveire is. Vigjátékaiban (Bernat, Naftalin, A masamod), regényeiben (A hét sovány esztendő, Az utolsó bohém) és rengeteg novellájában a polgári élet szélére került, illetve magat tudatosan odaszori- tott bohemvilag kavarog. Az első világháború idejen Heltai Jenő hivatalos haditudósító. Ó nem a tűzvonalban, mint például Molnár Ferenc, hanem a veszélytelenebb,ám annal sokkalta szelesebb latokort nyújtó szövetséges nagyvarosokban dolgozott. A leghosszabb ideig Konstantinápolyban. Az 1919-es forradalom idejen Károlyiekkal rokonszenvezett. A kommunistákat nem értette, se velük- se ellenük — álláspontra helyezkedett. A huszas evek elejen Heltai Jenő az Atheneaum kiadó igazgatója lett. O adta ki elsőként Ady összes verseit. Es ugyanekkor előbb a Belvárosi Színház, majd a Magyar Színház igazgatója is volt. Budapestre hozta a világirodalmat és népszerűsitettea magyar drámát külföldön. 1917-tol o lett az elnöke a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének. Sokat utazott a világban és mindenütt lelkesített, agitált, vitatkozott a magyar szerzókert. O szervezte meg azt a hires dramaexportot, amely a huszas evekben elárasztotta magyar színjátékokkal a nyugati világot. A magyar dráma akkori népszerűségére jellemző a harmincas évek elején született amerikai vicc, hogy az Ellis Islandi vámnál valaki magyar útlevelet nyújt át a határőrnek, mire az megkérdezi: On dramairo vagy' vivóbajnok? (Molnár Ferenc és Petschauer Attila fénykora volt ez az időszak). Ugyancsak a huszas évek elejen szervezte meg Heltai Jenő Galsworthy vei együtt a PEN Clubot, az irok nemzetközi szervezetét. A Magyar PEN-nek Heltai nélkülözhetetlen mindenese, 1945 után pedig haláláig elnöke volt. “Elnök ur!” — igy szólították ezekben az evekben. Négy nyelven tárgyalóképes, legalább még négy nyelven ért. Ha valamit el kellett intézni itthon vagy külföldön, hozza fordultak. Olyan nagy volt a népszerűsége és a tekintélye, hogy 1936-ban megkapta a Vojnics dijat. Ez az Akadémia áltál adományozott irodalmi dij nagyjából a Kossuth díjnak felelt meg, de csak drámaírók szamara és evenkent egy iro kaphatta. Közéleti tevekenysege mellett egyre másra következtek müvei. 1922-ben viharos sikert aratott uj vigjátékával: A kis cukrászdával. Regényeivel bekapcsolódott a világirodalom modern áramlataiba— az Almokháza, az Ifjabb es az Eletke nyomasztó lélektani regenyek. 1936-ban pedig megszületett máig is legsikeresebb müve, a Néma levente. Hetven évéhez közeledett* amikor 1940-ben megírta az Egy filler cimu drámái költeményét, amelyet sokan élete fómüvenek tekintenek. Ekkor mar tombolt a második világháború. Bujkálás es megalaztatasok következtek. A halálfélelemtől antik szövegekhez menekült, Arisztotelészt fordított a légoltalmi pinceben. Hetvennégy éves volt, amikor kilepett az óvóhelyről. Elölről kezdett mindent. Az első hetek zavarai után nemcsak ő találta meg hamar a helyét — az uj világ is egykettőre megtalálta ót. Müveit újra kiadtak, a színhazak műsorra tűzték darabjait. Nyolcvanhat éves korában megkapta a Kossuth dijat. Miért csak akkor? Vagy ha korábban nem kapta meg, miért volt mégis olyan elismert?Ezekre a kérdésekre a személyi kultusz korának kultúrpolitikája a magyarázat. 1957-ben azonban megkapta a Kossuth dijat. Meg idejében: ezzel a nagy elismeréssel végződött az élete. 1957-ben halt meg, Amit hátrahagyott: egy lírikus, egy humorista, egy novellista, egy regényíró, egy színpadi szerző, egy műfordító és egy kulturpolitikus csaknem áttekinthetetlenül gazdag eletmüve. Dutka Judit BÉLYEGGYÜJTŐkNL Kútár Imii tinta A 30 éves Uttorővasut évfordulójának megünneplése alkalmából egy 1 ,-Ft-os belyeget bocsátott forgalomba a posta. Zsitva Szabolcs tervei alapján a Pénznyomda 4.956.000 fogazott és 4000 fogazat- lan bélyeget készített 50-es ivekben. A belyeg MK 45—2002 tipusu Diesel mozdonyt mutat be. Az uttörovasut vonala 11.2 km hosszú és 7 allomasa van a budai dombok között. A bélyegek 1978 junius 10-tól 1979 december 31-ig vannak forgalomban. MAGYAR POSTA A XI. Világifjusági és Diáktalálkozó alkalmából az Evfordulók-Esemenyek sorozat keretén belül emlékezett meg a Magyar Posta a Kubában tartott nemzetközi összejövetelről, melyet julius 26 és augusztus 6 között tartottak. Az ez alkalomra kiadott kettős belyeg 1—1 Ft. névértékű, melyeket Zsitva Szabolcs tervezett. A Pénznyomdában készült 3.656.000 fogazott, de csak 3.900 vágott példányban. Árusítását 1979 december 31-én beszüntetik. Jktii-_____ HELTAI JENŐ
