Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-08-03 / 29. szám
Thursday, Aug. 3. 1978 A LEGHOSSZABB MENET Ohioból kiindulva, amerikai indiánok a “Leghosszabb Menet”-ben felvonulva, haladtak Pennsylvania es Marvland államokon keresztül Washingtonba, ahol julius 12.-tÓl 23.-ig a Washington emlékmű körül gyűléseket, szertartásokat es ünnepségeket tartotta^. A “Leghosszabb Menet” célja, hogy felhívja a kongresszus és az amerikai közönség figyelmet az indiánok sérelmeire, jogos követeléseire es hogy megmutassak: nem adják fel a harcot. Az indián mozgalomnak egyik bebörtönzött vezetője, Pete Young Buffalo, a Mohawk törzs lapjaban irt a felvonulás jelentőségéről, amelyből az alabbi idézeteket közöljük. Azok a hatalmas erők, melyeket Eszak-Amerika- tol Del-Amerikáig fajunk kiirtására irányítottak, küzdelmünket “valószinutlen”-nek, “színlelt szerep- játszásinak tüntetik fel. Harcunk, ha valószínűtlennek látszik is, semmi esetre sem színlelt. Meg mindig nagvon sok reményt fűzök népünk jovoje- hez — remélem, hogy az igazság, a szabadság es az emberi méltóság — a mi “primitiv” életmódunk hagyományos alapjai — végül győzni fog. A remény azonban nem elég, segítenünk is kell. A nyugati félteke “Megszálló Eroi”-nek célkitűzésé nem változott meg. Az Egyesült Államok kongresz- szusa nem színlelt (es a bennszülött népekkel való múltbeli szégyenletes eljárásait sem lehet annak minősiteni) és jelenleg olyan törvényjavaslatokat tárgyalnak, amelvek a múlt minden csalárdságát magukban foglaljak. Minden kendözésmentesen, ezek a javaslatok, mint a Native American’s Equal Opportunity Act es az Omnibus Indian Jurisdiction Act, arra szolgálnak, hogy' elpusztítsak küzdelmünk területi alapjait. Fokozzák az indiánok gazdasági, politikai és testi kiszolgáltatottságát, mert bárki, aki nem a törzsek tagja, megtámadhatja őket es a törzsi hatóságok ezek felett nem ítélkezhetnek. Ha egy indián megy a fehérek területére, alá kell rendelnie magat a fehérek törvényeinek es hatóságainak, de ezek a javaslatok és eljárások megtagadják nekünk ezeket a jogokat, ha egy feh'er lep a mi területűnkre. Kimúlásunkról terjesztett hazugságokat leleplezik testvéreink minden törzsből, akik a “Leghosz- szabb Menet”-ben reszt vettek. Magukkal vitték a szent pipát Kaliforniából Washingtonba, ahol tudtára adták a kongresszusnak és az Egyesült Államok népének, hogy nem vagvunk hajlandók népünk szuverenitását feladni. Buszke vagyok, ha arra AMERIKAI MAGYAR SZÓ gondolok, hogy milyen sokan feláldoztak személyesen kényelmüket népünk jövője érdekeben. Tetteik Írják meg azt a történelmet, amit gyermekeink fognak olvasni. Nekünk, akik elszenvedjük a mi kimúlásunk reményeben csalódott bürokraták rosszindulatát, ez az egyetlen jutalmunk. A “Leghosszabb Menet”-nek a törvénykezesén kívül sokkal messzemenőbb jelentősége van. Ötszáz éven át tárgyaltunk nyíltan és becsülettel a hollandokkal,a franciákkal, az angolokkal, a spanvolokkal, a portugálokkal, az oroszokkal és végül az amerikai kormánnyal. A mai napig ezért mást nem kaptunk tőlük, mint álnokságot, betegséget, halait, pusztulást, dominálast és a végen teljes elhanyagolást. Alcatraz elfoglalása óta megpróbáltuk sérelmeinkre felhívni az irántunk rokonszenvező amerikai közönség figyelmét. Az FBI ügynökök és provokátorok messzemenő próbálkozásai sem tudtak minket provokálni. A “Leghosszabb Menet” a jogaink békés politikai elismerése iránti igyekezetünknek jelenlegi csúcspontja. A felvonulás nem ment a kormány részéről politikai áldozatok és zaklatas nélkül. Jelenleg én is ezeknek a borzasztó erőknek a következményeit szenvedem el. Ugyanezeket kellett elszenvedni több regi barátomnak. Kettőt közülük meggyilkoltak, másokat hónapokig tartottak börtönben, mig végre kiszabadulhattak. Ilyen áldozatok után remélem, hogy ez a felvonulás törvénykezési “fegyverszunet”-nél többet er majd el. Elérkezett az ideje, hogy a Bennszülött Nemzetek-nek ugyanazt a szabadságjogot es jogokat adják, meg, mint a világ más elnyomott nepeinek. Ha nem adják meg, akkor ki kell azt harcolnunk. Pete Young Buffalo, AIM & NAT Leavenworth, Kansas, 66048 ■■I ■■■■■ ■ MOST KAPHATÓ ! Bati—Véges: Angol nyelvkönyv 468 oldalon angol-magyar es magyar-angöl szojegyzekkel Ara $ 4.50 es 50 cent postaköltség * ff ' I Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 Válságban a londoni The Times 1978. első negyedeveben a háromszázezres példányszámú londoni The Timesből és az 1.4 milliós peldanyszamban megjelenő Sunday Timesből vadsztrájkok következtében 7.7 millió példány — a teljes példányszám 20 százaléka — veszendőbe ment. Az anyagi kár megközelíti a Thomson kiadó eddig legjobb üzleti evenek, az 1977-es esztendőnek teljes ossznyeresegét. A sztrájkok miatt bekövetkezett lapkimaradások jelentősen csökkentettek az olvasok és az előfizetők táborát, súlyos csorbát ejtettek Nagy—Britannia két legolvasottabb lapjanak jo hírén és tekintélyen. AThomson-konszern a hirlapkiadással kapcsolatban álló szakszervezetekhez intézett levélben keserűen felsorolja mindezeket a kellemetlenségeket. A levél a legnagyobb veszelyhelyzet diktálta SOS- kiáltasnakis bediene, de egyszersmind ultimatum is, amely meglehetősen felkavarta a kedélyeket a szak- szervezeti problémákkal amúgy is túlterhelt Angliában. A Thomson-konszern felpanaszolja, hogy a vállalat vezetői csaknem teljes munkaidejüket arra fordítják, hogy megakadalyozzak, áthidaljak a munka-konfliktusokat. Arra már nem marad idejük, hogy a termeles növelésével, az üzlet rentabilitásával is törődjenek. “Meg kell érteniük, hogy ez igy nem mehet tovább. Ilyen körülmények között a kiadó nem működhet. Lassan létfenntartásunk is veszélyben forog”. A címzettek — hét szakszervezet —, köztük négy nyomdaipari, egy újságíró, egy elektromos es egy vasmunkás szakszervezet — felszolittatnak: haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a nem hivatalos munkakonfliktusok egységes kivédéséről. Ha a tárgyalások november 30.-ig nem vezetnek eredményre, a Times kiadóvállalat összes lapjait leállítja, es csak akkor indítja meg ismét a munkát, ha biztosítottnak látja a megszakítás nélküli, hatékony termelest. A Times üzletvezetőinek kemény hangneme nem blöff. Maga a kiadó, Lord Thomson, a néhai kanadai ujságmágnás fia, aki 1967-ben már egyszer megmentette a lapot a tönkremenéstol, tudatában van ugyan “erkölcsi kötelességének”, melyet az immár intézménnyé vált 200 éves lap megjelentetése ro rá. De nem hajlandó veszteséges üzletkent is tovább törődni a lappal. Angliában feszülten varjak az egesz brit lapipar jövőjét befolyásoló ultimátum következményeit. Lehetséges, hogy fordulat következik be az úgynevezett megbékélési politikában, amelyet — kisebb rosszként — az eles konkurrenciaharc kényszeritett az iparra. A vállalkozók és a szakszervezetek közötti legszilárdabb megállapodásokat is hatálytalanítja az, hogy a szakszervezetek egyáltalán nem tudjak ellenőrizni a tagságot, s ily módon fogadkozásaiknak nincs hitele. NAPONTA 195 EZER Az ENSZ Demográfiái Bizottságának legújabb jelente9e szerint a Fold nepessegszáma naponta körülbelül 195 ezerrel no. A legnépesebb területek Ázsiában vannak, ahol 2.2 milliárd ember él, tehát a Főid lakosságának több mint a fele. Észak- és Del- Amerikanak 561 millió lakosa van, Európának 401 millió, Ausztráliának és Óceániának 21 millió — a többi ember a második legnépesebb kontinensen, Afrikában él. ________5