Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-12-21 / 49. szám
Thursday, Dec. 21. 1978. ■AMERIKAI MAGYAR SZO © AMERIKA “VISSZAFOGLALÁSA” Az amerikai nép már több, mint száz eve felismerte a politikai rendszer egyoldalú, csaknem kizárólag a gazdagok erdekeit elomozdito működését, felismerte a két nagy politikai partban a nagy pénzcsoportokat kiszolgáló politikai gepezeteket. Ezeket a megallapitasokat nemcsak a dolgozok vezetői, vagy képviselői tettek. Időnként az uralkodó osztály egyes vezetői is kénytelenek voltak ezen igazságokat leszögezni. Ebben az évben van száz esztendeje annak, hogy Rutherford B. Hayes, az Egyesült Államok 19. elnöke az 1877-es nagy vasutassztrájk vérbefojtasa ii 1 1 után kénytelen volt, lelkiismerete nyomására, e sorokat naplójába leírni: “Ez a kormány többe mar nem a nép kormánya. Ez a kormány a részvénytársasagok kormánya, a részvénytársaságok érdekeben.” 35 évvel később Woodrow Wilson, 28. elnökünk, még erőteljesebben fogalmazta meg a teteit: “Az amerikai kormány igazi urai az Egyesült |i i i /I i Államok tőkepénzeseinek es gyárosainak kombinált csoportja. Kormányunk a kiváltságos erdekeltsegek mostohagyermeke.” Egy harmadik amerikai elnök is megerősítette a I , i ti két part, a demokrata es a republikánus part romlottságára vonatkozó megallapitásokat. O csak tudhatta, hiszen nyolc even at o volt az egyik nagy l * r « i part, a republikánus part vezere: Theodore Roose4, ' . |f • | , veit. Amikor összeveszett partja vezetosegevel második elnöki terminusa leteltével es egy uj partot alapított, ezt irta programjába: “Azért vannak nekünk politikai pártjaink, hogy biztosítsak a felelős kormányzatot es végrehajtsák a nép akaratát.” Am ettől a nagy feladattól mind a két párt elfordult. Ahelyett, hogy a nép jólétet szolgálnak, korrupt érdekeltségek eszközeivé valtak. A látszat-kormany mögött ott ül egy lathatatlan f K r kormány, amely nem tartozik hűséggel senkinek,- nem érzi magat felelősnek a neppel szemben. Ezt a lathatatlan kormányt, a romlott üzlet es korrupt politikusok közti szentségtelen szövetséget meg kell semmisíteni. Tíz esztendővel ezelőtt meg egy negyedik vezető 1 t | államférfi is rámutatott a jelenlegi helyzet tarthatat- lansagara. Nagyon is aktuális kijelentéseiből az alan- tiakat idézzük : "Több, mint 800 ezer millió dollárnyi értékű gazdasági javakat és szolgáltatásokat altit elő hazánk é- vente. De nem minden arany, ami fénylik. Ebben a 800 billióban benne van a pollucio, a dohanyhirdeI li ff tes, a mentokocsik, amelyekkel az evente halalra- gázolt amerikaiak ezreit szedik fel országijainkról. Benne van az egyre több bűnöző fogvatartására szükséges börtönök építése, a zárak, lakatok, a páncél rendörkocsik, melyekkel védjük ezt a rendsze.t. Benne van a sok televíziós program, amelyekkel dicsőítjük az erőszakot, hogy ezáltal több játékpuskát adhassanak el gyermekeinknek. De mig ezek a borzalmas termékek mind benne vannak, nincsenek benne, elegendő mennyiségben, a javakés szolgaltatasok népünk, fiatalságunk egesz- sege védelmére, nincsen benne elegendő mértékben nevelésük költségé, a szepre, jóra, a költészetre való tanitas költségé, házassági intézményünk szilárdításának, közéleti embereink becsülete megtartásának költségé. Ez a mi fene nagy jólétünk nem merceje sem bölcsességünknek, sem tudásunknak, sem irgalmasságunknak, sem hazank ügye iránti őszinte odaadásunknak. Nem, a mi nagy gazdagságunk nem meri mindezeket. Minden mást mér, kiveve azt, ami életünknek értelmet, értékét adhatna! Gyermekek vannak éhha- lalra Ítélve Mississippiben, fiatalok élik le eletuket gettóinkban tétlenségre kárhoztatva, vagy elképesztő arányú óngyilkosságra ítélve az indián rezervátumokban. f ’ > Nincs az a televízió, meg akkor is, ha 70 millióval bővelkedünk, ami büszkeve tenne engem az ilyenfajta gazdagságra. De nem büszkélkedhetünk azzal a szereppel sem, .» - • ( M amelyet betoltunk a nagyvilágban. Volt idő, amikor Jeffersonnal együtt büszkén és joggal mondhat1 H | » tűk, hogy mi vagyunk a világ legdicsobb remenysege, De most nem ezzel büszkélkednek vezetőink. Most fegyvereikkel és hatalmukkal büszkélkednek. AmeI l rika nem szerepelhet úgy a világon, mintha más fi i i nemzetek nem is leteznenek, vagy nem számítanának. Volt idő, amikor őseink tiszta szívvel hivatkozhattak a világ közvéleményére. Keressük, kedves honfitársaim, ezekre a kerdesekre a választ. De keressünk valami mast is, ami még ezeknél is fontosabb. Keressük a módját annak, hogy visszafoglaljuk Amerikát! Eddig azonban nem fedeztük fel, hogyan lehetne ezt megtenni." R.F.K. volt az, aki a fenti megállapitasokat tette. De ö nem kereshette sokáig a módját e sorsdöntő probléma megoldásának. Ot hónappal azután, hogy feltette e kérdést, titkos erők kioltották az eletét. így látta az Egyesült Államok problémáit tiz évvel ezelőtt Robert F. Kennedy, John F. Kennedy fivéré, legbizalmasabb tanácsadója, volt igazságügyi •• .. miniszter, new yorki szenátor, elnökjelölt. Mi a helyzet ma, tiz évvel Kennedy megallapitása után? A Wall Street Journal augusztus elejen kikérdezte a legfontosabb kozvéleménykutato intézeteket. Egyöntetű válaszuk a következő volt: Amerika népe ma súlyos kételyekkel küzd, lelkiallapotat nyolc jelzővel lehet jellemezni: “felháborodott, aggódó, harag- vó, rezignált, reményeiben meghiúsult, cinikus, kiábrándult, elkeseredett.” A republikánus párt kóz- vélemenyvizsgálója, Robert Teeter e kijelentéssel zárta vizsgálatát: “A nép úgy érzi, hogy elvesztette képességét saját sorsa intézésére!” Ugyanaz a konklúzió, amelyre Kennedy jutott tiz évvel ezelőtt! Ilyen körülmények között ültek össze, októberben 100 amerikai szakszervezet és más haladószellemu intézmény küldöttei Detroit,Mich.-ben. E konferencia maganhordta az amerikai történelem egyik legfontosabb jellegzetességét, a ciklusszerüen ne- gyedévszázadonkent megismétlődő törekvést a nép önkormányzati joga visszaszerzésére, melyet a polgárháború után elbitorolt tőle a nagytőke. A 90-es evekben a populista mozgalom volt ehhez hasonlítható, a szazad elején a szocialista párt választási kampányai, majd a huszas évek elejen a La Föltette mozgalom, később/1948/a progresszív párt próbálkozása harmadik párt alakítására. Minden eddigi kísérletet fölényesen vissza tudott ' f| < .... verni a nagytőke. Az anyagi es propaganda-eszkozok mérhetetlen rezerváival rendelkezve, felhasználja a demagógia, a faji elóiteletek, a nemzeti sovinizmus, a megvesztegetés, megfélemlítés, ezernyi eszközét, melyeket újabban az antikommunizmus és antiszov. t I jetizmus jelszavaival támaszt ala. 1 f lf f| || Am a haladas erői is fejlődtek, nőttek, tapasztaltabbak lettek az elmúlt időszakban. Uj militáns erők vannak mozgásban a szakszervezetekben, áthatva Debs tanításaitól es buzdításaitól: “Tény, hogy a munkásmozgalom már számtalan alkalommal megtorpant, visszaesett, súlyos sebeket szenvedett, de mindig újból felemelkedetf. Tény, hogy újból es újból torkon ragadták és vertek csaknem eszméletlenre. Tény, hogy a bíróság kovetke» "t hl zetesen gátolta, a gengszterek zsaroltak, a rendőrség j hajszoltam közvélemény megvetette, a politikusok becsapták, a renegátok megtagadták, a gyávák cserbenhagyták, az árulok elárulták, a piócák kiszipolyozták, a félrevezető vezérek áruba bocsátották. Es mégis, mindezek után es mindezek ellenére, a munkásmozgalom a legnagyobb eró a földkerekségen. Abbeli történelmi küldetésének megvalósulása, hogy felszabadítsa a dolgozókat elnyomottságukból, létbizonytalanságukból, épp annyira elkerülhetetlen, mint a nap fölkelte a hosszú éjszaka után.” A fekete nép, szövetségi es állami képviselői réven, szinten a haladas egyik legfontosabb mozgató erejevé vált. A múlt évtized háboruellenes tömegmozgalmából egy uj, sokkal szelesebb politikai meglátással rendelkező korosztály fejlődött ki. “Azoknak, akik a haladás eszméit választják világnézetüknek-irta a nagy magyar tudós, Lukacs György - úgy kell cselekedniük, mintha az o cselekedetüktől függne a világ sorsának megváltoztatása. Felelősséget kell vállalniuk minden egyes ember életéért, aki elhull a világ jobb jövőjéért vívott küzdelemben.”/ Szabadon visszafordítva Lukács "Taktika es Etika” c. műve angol kiadásából./ Lukacs megállapítása szintézise a társadalom elö- haladásat kiváltó, tettekben megnyilvánuló erköl- csisegnek, az erkólcsiség legmagasabb fokának, minden időkben, minden országban. Kulcsa az emberiség mai problémai megoldásának. Ott es amikor e- legendó számú ember vallalja a felelősséget nemcsak sajat hozzátartozói, szerettei életéért, jólétéért, biztonságáért, hanem minden embertársáért, képesek a haladás erői leküzdeni a gátló erőket, s megnyitni az utat az igazságosabb társadalom felé. Deák Zoltán NEM FIZETETT ADÓT A United States Steel Corporation 518 millió dollar tiszta hasznot csinált 1976-ban es nem fizetett egy cent jövedelmi adót sem! Talán inkább United States jsteíü Corporationnak kellene a céget nevezni. TÁRsnomom A MAGYAR SZÓ POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZEMLÉJE
