Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-12-07 / 47. szám

Thursday, Dec. 7. 1978. 6 Magyar textilkombinát Vietnamban Indul az első gépszállítmány Az egykori császárváros — Hue — néhány év múl­va nemcsak történelmi hagyományairól lesz neveze­tes. Itt készül ugyanis Közép-Vietnám első ipari nagyüzeme: egy — több mint hetvenmilliö rubelért létesülő — textilkombinát. Az ázsiai ország ipar­fejlesztési szakembereinek elképzelése szerint 100 ezer orsos fonodát, szövődet, kikészítő üzemet épí­tenek. Két éve, hogy az ottani könnyűipari tervező vál­lalat megrendelte magyar tarsvallalatátol a műsza­ki-gazdasági tanulmányterv elkészítését. Eszerint első ütemben két ötven-ötven ezer orsós egység­ben készülné el a fonoda, majd ezt követnék a szö- vódek, később pedig a kikészitő üzemek. Idén gyakori vendegek voltak Vietnamban a mun­kában részt vevő magyar könnyűipari szakértők. Miután ez lesz az első üyen nagyságú textilüzemük, igen erdekelte a vietnámi partnereket: hogyan is dolgozik leány és asszony, aki 1981-ben már évi hatezer tonna fonalat termel. Végül is júniusban megszületett a megállapodás: a jövő ev második fe­leben elkészülő fonodái épületet magyar szakembe­rek “szerelik fel”. Mit is jelent ez a gyakorlatban? A fovallalkozo — a Könnyűipari Beruházási Vál­lalat — létesitményvezetői gondoskodnak az első­nek epitendo 50 ezer orsos fonoda gépészeti, elek­tromos, technológiai, közmű terveiről. Néhány nappal ezelőtt az NDK-beli UNITECH- NA, a fővállalkozó Könnyűipari Beruházási Válla­lat és a Technoimpex képviselői már alá is Írtak a 250 Textima fonogep megrendeléséről szóló meg­állapodást. A fonoda epiteszeti feladatainak megoldását a vietnami fél vállalta. Az elképzelések szerint jövő év júniusában indul az első gépszállitmány, s alig néhány héttel később fokozatosan kitelepül a közel félszáz fős magyar létesítmény- es szerelés-vezetői garda. A próbaüzemeket 1980 első felevere tervezik. T. K. Nem szüreteit a hordókészftő Hanselbankhoz: cés Százszor is hallottam: a kadaroknak befellegzett. Ugyanis a nagyüzemi sző­lészetek már óriási ce­menthordókat igényelnek. S, lám — mégis jól megy a hordókeszitő üzemek­nek: Lajosmizsen, Stróbl Palkádarmesternel például egymásnak adják a vevők a kilincset. — Mindig kelendő por­téka a jo hordo. Jobb. ha hordóban pihen a bor, mert a fa pórusain át leve- gőzhet. Hosszú ideig tart­ja zamatat — állítja a mes­ter, akinek már a nagyapja is jónevű kádár hírében állt. Persze, akkoriban a falu majd minden háza előtt díszelegtek a vevőcsalogató edények. Ma két portá­nál lathatók: nála és öccsénel, Strobl Alajosnál. Csak ketten maradtak meg hordókészitőnek. Vásárló meg temérdek. A hétvégi parcellák birto­kosai csaknem valamennyien szőlősgazdák lettek. Megszaporodtak az úgynevezett hobbipincek, ahol gyakran többet adnak a mutatós berendezésre, mint a jó itokára. Keresik a szép es jo hordot. — Ezek müyen fából készülnek? — Szerintem a tölgy a legjobb — mondja. — Tö­mör, igy tartósabb. A bentlevö csersav pedig külön­leges izt ad a bornak. Van, aki az eperfara esküszik. Igaz, mutatós, de sok lehet benne az anyaghiba. A ház mellett a műhely. A falakon szerszámok. Nevük hagyományosán német: cug (hordóőssze- huzo orsó), krumeisen (górbekes), hanselbank (vo- noszek).Talana legfurabb darab a stoszbank (eresz­tőgy alu), amely vagy másfél meter hosszú. Pali bácsi igyekszik elmagyarázni, miként készül a hordó. Tengernyi munkamozzanat: a kivágott dongákat száritó máglyákba rakják, majd méretre vágják. Kiképezik a donga hasát. Elövasalják, s fel­állítják a dongákat. Azután tüzet raknak belül, ki- ' vül pedig vízzel locsolják a fát. így kapja meg a hor­dó szép ivet. Méregetik és beillesztik az alját. Ezután kerülnek reá az abroncsok, végül pedig a ; csapok helyét fúrják ki. Öt hektósnál nagyobb hordót nem készít, mert : inkább a kisebbeknek van keletje, meg az aprócska 5—10 literes diszhordoknak. Persze, a laikus vásár­ló azt hiszi, hogy ez utóbbi olcsóbb, mint a nagy taroló edeny. Csalódik. Állvánnyal, csappal együtt 600—700 forint a kicsi edény ára. — Sok babramunka van vele;.. Gondolja meg, az j az egyliteres likörös hordócska, amit most csinálok, 15 centis dongákból áll. Es itt minden müliméter számit. Polyak Ferenc fafaragó művész kis pincei jelenettel díszíti az elejét. A mester panaszkodik: az idén is a tőkén maradt a szőlője. Mikor is szüretelt volna! Amikor legna­gyobb a munka a szőlőben, akkor a legnagyobb a hajtás a műhelyében is... M. G. L. Magyar film a Broadway n BEMUTATÓ December 13.-án, szerda'n a Cinema Studio Two-ban,Broadway és 66. utca RAIN AND SHINE ÖRDÖG VERI FELESÉGET András Ferenc rendezésében. Szereplők: Sarlai Imre, Szabó Lajos, Pásztor Erzsi, Biró Zoltán, Fésűs Mária, Pécsi Ildikó, Anatol Konstantin, Spanyik Éva, Szakács Zsuzsa. Luca napján: játék a szavakkal Dec. 13. Luca napja. Furcsa bolond nap ez, ennek is az előestéje. Valamikor ezen az esten kezd­ték faragni a csodákra képes Ltica-széket, es még nem is olyan regen — az én gyerekkoromban — ilyenkor öltötték magukra a “Luca-járók” dédöreg- anyáink ócska feher gúnyáit és bearcállankodtak boldoghoz, boldogtalanhoz, hogy “Luca, Luca kity... koty... Tojjanak a titkok, ludtok, Pujkátok meg récétek Leginyváro nénetek...! ...es kijelentették vigyorgó pofával, hogy ezen a boszorkányos napon mindenkit “meg lehet tojoz- ni”, aki eleven. Hogy mi köze lehetett Luciának, a mártiriumot szenvedett ókeresztény szűznek a druida papok mesterkedeseihez, vagy a boszorkányos vajákossá- gokhoz. azt ma sem tüdőm, de azt állítom, hogy a szokás még pár evtizede élt, bizonyítva, hogy bolon­dos nap ez a Luca éjszakája. Valósággal megkeveri az embert. Engem meg a furcsa kérdések, amik Luca napján kórem potyognak. Sok köztük az ikerszó. Hogy is mondják? A játé­kos ember csengő szóvirágai. Az Uj magyar lexikon tnár meg se említi, hogy hajdanán üyenek is voltak, de az öreg Pallas azt mondja; “...mellérendelt szavak olyan formai, amelyek nemcsak jelentésükre, hanem hangzásukra nezve is rokon tagokból vannak ossze- téve. Például mézes-mázos, szánom-bánom vagy sebbel-1 óbbal...” így a Pallas. En meg, hát tessek egy levél: “Nem tudom, mi gyűtt a gyerekre, a láz vagy a fráz...” No ez még elcsúszik valahogyan, mert a frász néven emlegetett tetaniát láz is okozhatja. De az már komolyan mellbe vág, hogy “rajtam van a trahoma meg a rehoma...” Éppen azon gon­dolkodom, hogy mi fájhat a levélírónak — a szeme, vagy a sódarja, amikor jön a legfurcsább kérdés: “Adjon már tanácsot, hova menjek fürdőre, Mangá- liába vagy Mongóliába?” ...en meg állok, mint szá­már a hegyen, es nem is tudom mit feleljek rá. Kóvályogva megyek a kapuhoz, ahova egy köte­kedő szavú pergamentképu nénike hivat: — No hat, maga az a Guba doktor? Hat akkor mondja meg nekóm, hogy kinek van igaza, az em- bórnek, vagy nekóm? — Bocsásson meg, en Buga doktor vagyok!... — motyogok zavartan, de a néni belém fojtja a szót: — Amma nekóm ölezánc, hogy Guba vagy Buga... de ügyi nekóm van igazam? — és még mielőtt szól­hatnék, megenyhül: — no ezert! Majd fürgén sarkon fordul és elbilleg a Blaha Lujza tér felé. ...Én meg állok és nézem. Ki volt az? Csak nem a Luca volt? Ha még egyáltalán léteznek Lucák? Mert játékos ikerszavak vannak. Azt tudom! (Buga) NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS, IERTL PORK STORE IN& < % 1J508 Second Ave., New York, NY. 10021 •78. * 79. utcák IcSaffT — Telefon: RH: 4-8292 HVRKA JM FiUVAiSOTTAK- ,-ättut. 1 * • •»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents