Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-12-07 / 47. szám
Thursday, Dec. 7. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZÓ tAJudbomriajuj ás technika A MAGYAR SZÓ TUDOMÁNYOS SZEMLEJE Verne Gyula valóságos utazásai A mellékelt térképen bemutatjuk, merre járt Verne a valóságban. Bizony sokat utazott, bar megko- zelitóleg sem annyit, mint amennyit körülményéi megengedhettek volna. Verne fiatal tőzsdei tisztviselőként meglehetősen szűkös anyagi körülmények közt élt Párizsban, amikor egy barátja, akinek kapcsolata volt egy hajózási vállalattal, meghivta, járják korul teherhajón Angliát. A teherhajón való utazás ma is nagy divat. Fiatal diákok, kispénzű, világlátásra éhes orvosok, mérnökök, pedagógusok, közgazdászok teherhajón olcsón utazhatnak, bejárhatják a világot. Idó persze kell hozzá, hiszen egy afrikai körút három-negy hónapba telhet. Verne és baratja Anglia keleti partjai menten felhajozott Skóciáig. Látták az épülő Great Eastern óriás hajót, a gazdagok kastélyait, működő és elhagyott bányákat, barlangokat. Ezekről az Úszó varosban, Fekete Indiákban, Zöld sugárban és más regényekben lehet olvasni. Fivérével Amerikában is járt, megnézte a Niagarát, az indián településeket, a prerit, az őserdőket. Útja befejeztével fogott a Húszezer mérföld a tenger alatt, a Némo kapitány cimii örókszép regényéhez. Az első könyvsikerek után jachtot vásárolt, kabinjában mennyezetre függesztett deszkalapot hasznait Íróasztalnak. Horgászott, irt, elvezte a szabadsagot. Itt irta Franciaorszag földrajza es A Föld felfedeze. n . » . . » 't . se című tudományos ismeretterjesztő müveit. Az 1870—1872-es porosz-francia háború idejen gözjachtjával a parti vizeken őrszolgálatot teljesített, szerencsére ellenseggel nem találkozott. Gozjachton bejárta Eszak-Európa parti vizeit, a Földközi-tengert, járt Észak-Afrikában, Málta előtt — oly sokszor megirt — tengeri vihárba került. Járt Rómában, Fiúméban — ma Rijeka —, tervezett nagyobb magyarországi utat is. Útjairól hazaérkezve újságírók vártak és kérdeztek: járt-e Japanban, Dél-Amerikában, Ausztráliában, s ö unva a kérdéseket, rajuk hagyta, írjanak róla, amit akarnak, nem szerette, ha ünnepelték. Sok téves hir látott igy napvilágot. Verne jómódú, sokat kereső iró volt, utazhatott volna luxushajón, gyorsvonaton, bejárhatta volna hősei világát, de ahogy a siker napja rásütött, elnehezedett, elkényelmesedett, felesége unta az utazást, s igy csupán a jacht maradt meg utazási alkalmatosságként. A tenger volt első számú szerelme. Sokat dolgozott, Amiensben két nagy ház, személyzettel, a hajón legénység és kapitány, mind pénzbe, sok penzbe került. Egy elmehaborodott merénylő lővese minden utazásnak veget vetett. A golyót nem tudták eltá- volitani, és két évtizedig kínozta, egészen 1905-ben bekövetkezett haláláig. Nemregiben egy német iró cikke nyomán elterjedt a hir, hogy Verne inkognitóban Magyarországon járt, de franciaországi nyomozásaink — Amiensben, ahol élt es Nantes-ban, ahol múzeuma, levéltara van — ezt a hirt nem erősítették meg. I r , Dr. Horvath Árpád Tolón csők bogarak és nem űrbéli lények Elektromos térben repülő rovarokon történő kisülésekkel lehet talán megmagyarázni azokat a fénylő, levegőben, repülő ismeretlen tárgyakat, (UFO—Unidentified Flying Object), amikről nagyon sokan tesznek jelentéseket. Két mezőgazdasági biológus, Philip S. Callahan és R.W. Mankin, akik a mezőgazdasági minisztérium laboratóriumában dolgoznak , egy bizonyos fajta fenytí-moly raj repülésének tulajdonítják ezeket a titokzatos éjjeli fényeket, amiket Utah északkeleti részén 1965 és 1978 között sokan láttak. Ez a jelenség, mint mondják, nem más, mint a regi Szent Elmo tüze, amit már évtizedek óta láttak templomtornyokon, hajó-árbocokon és újabban repülőgépek szárnyain és propelleijein fényleni. Fizikusok ezt a jelenséget koronakisülésnek nevezik. Mikor egy környezetétől elszigetelt vezetőben az e- lektromossag kritikus pontra jut, a levegő ellanallása megtörik és szikrák villannak fel. A két tudós sok ilyen kisülést idézett elő különböző rovarokon, anélkül, hogy azok kárt szenvedtek volna. Többféle fény veszi körül a rovarokat, amik közül a nitrogén kisugárzásból eredő kék fény a leggyakoribb. Megfelelő idöjárásbeli körülmények bizonyos rovar-rajok tömeges repülését idézik elő. Ilyen volt a fenyo-moly rajok repülese is, ami Utah-ban az UFO látványok idején történt. Az ilyen rajok, hosszában és keresztben sok mérföldes tömegeket tesznek ki. Elektromos térben ezek a tömegek, könnyen titokzatos fénylő, repülő szerkezeteknek tűnhetnek föl. A szó elszáll, az irás megmarad — mar a rómaiak idején is élt ez a nezet: adás-veteli szerződést, kölcsönt, ajándékozást, végrendeletet csak irasban tekintettek hitelesnek. Az Írásismeret rangot jelentett, sőt megélhetést is. Egy példa erre: az antik kereskedelem nem kevesebb Írnokot tartott el, mint hajóst. A betűvetés hatezer éves tudomány, mely a társadalmak kultúráját megőrizve nemzedékről nemzedékre szállt: agyagtáblákra vésve, papiruszra, pergamenre, kódexekbe Írva — ekirással, hieroglifákkal a go rög és a római ábécé betűivel... Ma már annyira természetesnek tartjuk, mintha velünk született volna, s az írástudó embernek eszébe sem jut, hogy mekkora kincs birtokosa. Egészen a középkor vegéig egyházi kiváltság volt az írástudás, s talán nem is tülzunk, ha azt mondjuk, hogy csak napjaink embertípusának vált jellemzőjévé a betűvetés ismerete. A tényék is igazolják: 1880-ban még a regi Magyarországon a tanköteles kort meghaladó lakosságnak több mint felere terjedt ki az analfabétizmusodé még 1920-ban is a hetvenen felüli lakosságnak 15.2 százaléka volt írástudatlan. Jelenleg 1.5 százalékra ( tehető az analfabéták aránya Magyarországon. A Szovjetunióban is rendkívül nagy eredményeket értek el ezen a téren: 1897-ben még a lakosság háromnegyede volt analfabéta, ez a szám 1939-re 18.8 százalékra csökkent, s jelenleg megszűntnek tekinthető. Ugyancsak a múlté már az írástudatlanság az egyes fejlett kapitalista államokban is — Svájcban, NSZK-ban, Svédországban —} de Olaszország, Törökország, Portugália meg nem dicsekedhet az “iró-olvasó nemzet” jelzővel, hiszen náluk még meglehetősen nagy az analfabéták aránya. Például az utóbb említett országban 35-40 százalék. A fejlődő országokban rosszabb a helyzet. Indiában a népesség mintegy 80 százaléka, Iránban 65 százaléka irastu- datlan, Brazíliában pedig csaknem a fél lakosság nem ismeri az ábécét. Több, mint egymilliard analfabéta el földünkön. Az írástudatlanság leküzdése tehát ma is az emberiség egyik fontos, megoldásra váró társadalmi — ezen- belül kulturális es szociális — problémája. Épp ezert 13 evvel ezelőtt az UNESCO Teheránban összehívott világkongresszusán szeptember 8-át az alfabeti- zalás nemzetközi napjává nyilvánította, s azóta minden esztendőben e napot világszerte az írástudatlanság elleni küzdelemnek szentelik. ^ SZÉP AJÁNDÉK KARÁCSONYRA VÉTÓ Fi összes költeményei Az 1219 oldalas remekmű ara $ 5.- Megrendelhető:- . AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13ÖÉ 16 St. New York, N.Y. 10003 j . ,i . ÁBÉCÉ 7
