Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-12-07 / 47. szám
Thursday, Dec. 7. 1978. Bem apó, lengyel tábornok a mi oldalunkon harcolt, a mi szabadságunkért küzdött, csatába vezette a 48-as honvédeket az elnyomás, a zsarnokság, az ónkény ellen. Ezt minden diák es felnőtt tudja, nemcsak Segesvárott, de mindenütt, ahol magyar és lengyel ember él a földön. A lengyel ember Bemért, mi a szabadságharcunkért és Petőfiért is Bemre emlékezünk. A történelemben jártasabb, otthonosabban mozgó ember arról is tud, hogy a nagy olasz szabadsag- harcos, Garibaldi oldalán sok magyar vitéz harcolt, | adta vérét, életét. Arról martaién kevesebben, hogy Balassi Bálintnak nehéz hónapjaiban, éveiben Lengyelország adott menedékjogot, onnét jött vissza Esztergom alá bátran, vitézül vívni a hódító török armádiaval. S meg kevesebben ismerik a történelmi tényt: a magyar katona, Balassi Balint oldalán harcolt a nemzetközi brigád, köztük Montiverdi, a I I • i < • i • / " “zenesz” es sokan masok Európából, Európáért. Ok, akik hajlandók voltak életüket áldozni egy számukra idegen kis népért, a magyarért, pontosabban az elnyomott népek, nemzetek szabadságáért, bárhol is kerüljön az veszélybe. Szombathelyen minden fiatal tudja, hogy hol van az Isis-szentély, hogy ebben a városban született Derkovits Gyula, századunk egyik legjelentősebb képzőművészé és hogy az 1973-*ban alapított licéum- nak olyan tanítványai voltak, mint Széchenyi István. De vajon azt tudják-e, hogy 1903. augusztusában ott, a városban vörös zászlót avattak a szombathelyi munkások a forradalmár Petőfi neveben es 1904- ben a szombathelyi MAV-múhelyb'ól indult el az országos vasutassztrájk? Es egy kicsit odébb, Sarvárott? Igen, a Castrum ff | 1 nigrum (Fekete var) kultúránk nagy meghatározója, ez ismert. Valóban ismert? Azok előtt igen, akik ezzel foglalkozunk, világosak nyomdatörténetünk kálváriái és évszámai. Hess András, az ősbudai nyomdász Itáliából erkezett 1471-ben a budai várba. Azután Misztótfalusi Kiss Miklós Amszterdamból, majd a Vatikánból tért haza Erdélybe. Knerrek a 30-as, 40-es években Németországot, Amerikát, Japánt és Angliát ámították el klasszikusan elegáns termékeikkel, ás ismerjük valamennyiuk nagy elődjét, Gutenberg Jánost, aki 1455-ben Mainzban, a szellem nemzetköziséget teremtette meg találmányával, a könyvnyomtatással. De arról már kevesebbet beszél a fama, hogy Sárvárott Nadasdy Tamás 1534:ben iskolát építtetett, es annak első iskolamestere Sylvester János 'fl I iP volt. Ugyanaz a mecenas három evvel később nyomdát alapított ugyanitt, hogy az iskola könyvszükségletét biztosítsa. Sylvester először — és először a hazában — egy latin —magyar nyelvtant adott a nyomdába, ezután az ő teljes Uj-Testamentum fordítását nyomtatták ki. Ez volt az első könyv,amely hazánkban magyar nyelven nyomdából kikerült. Csakhogy, s erről már egyenesen hallgat a fáma: Erdósi Sylvester Janos Luther városában, Wittenberg egyetemen tanult. Tudománya alapját Luther uj eszmeiből, a templom kapujára kiszögezett lutheri pontokból merítette. Mit akarok mondani? Azt,hogy Pesten Lőrinc "tartományban” elég sok ember rázza tagadolag a fejet, amikor megkérdezzük, tud-e arról, hogy itt élt valaha Puskás Tivadar, s hogy e magyar tudós vendégül látta a nagy amerikai feltalálót, Edisont. Hiába mutogatunk a fejünk felett égő villanykörtére, nem értik, illetve kevesen értik az összefüggést. A világmindenség egysége a tudományból ismert, ezt nyiladozó értelmükkel már a gyermekek is értik, felfogják. A gondolkodó lényekkel benépesült föld egysége sem lehet kétséges de kellő honismeret nélkül még elvont egy kissé, messze, távol van. Bem nem árnyékolta be Petőfi hősi géniuszát, jóllehet, a csatatéren a tábornok parancsolt a hadnagynak. Balassi és Monteverdi? Elsők az egyenlő harcosok közül! Gutenberg Mainzban adott, Hess Budán fényesített, Sylvester Sárvárott teremtett’ és a többiek, az utodok, mint ezt csinálták egymás és az emberi szellem szárnyalására, dicsőítésére, A magyar Puskás és az amerikai Edison zsenije 6—7 ezer kilométer távolságból alkotott egy teljes áramkört. E példák is bizonyítják: a gondolkodó lényekkel benépesült föld egysége sem lehet kétséges, a milli- árdok többségének vágya,érdeke azonos. Suha Andor Megnyílt az új magyar kulturális központ Prágában Prágában felavatták es megnyitották az uj magyar kulturális központot. A csehszlovák főváros szivében, a Vencel térrel szomszédos Krytirska utcában lévő két régi műemlék-ház egybeépítésével és átalakításával Önálló es méltó otthont kapott a Magyar- ország fejlődéséről és kulturális eredményeiről szóló tájékoztatás, amelyet eddig a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat prágai könyv- és népművészeti üzletének propagandarészlege szervezett. Öj uszoda Szegeden Szegeden, az újszegedi városrészben fedett uszoda épül. A jobboldali képen: A= ötven méter hosszú és huszonegy méter széles medence már elkészült. Lent: Időnkénti feltöltéssel megkezdődtek az üzempróbák. Légtartós sátorral fedik maid be az új létesítményt, Olvasóink közül bizonyara sokan nem ismerik Hedervart, a megejtő szépségű Szigetköz értékes épi teszeti,- művészeti, természeti kincseket rejtő települését. Hedervár gépkocsival, és autóbusszal Győr és Mosonmagyaróvár irányából is megközelíthető. A közutak jók, vasút azonban nem jár a Szigetközben. Mit érdemes megnézni Hédervárott? Teljes felsorolásra nem vállalkozhatunk, mert egy teljes napi programot ig kitöltenek az itteni látnivalók. A barokk plébániatemplom mindenképpen megragadja az érdeklődő figyelmet. Feltehetően 1379-ben építették, korábban egy kápolna állt a helyén. Az egyhajós templombelsőben megcsodálhatjuk a faragott főoltárt, a Zallinger festette oltárképet, a faszobrokat, és a templom legértékesebb darabjat, a vörös márvány-medencés keresztelokutat, amelyet valószínűleg Hederváry Lőrinc nádor készíttetett 1439-ben. A rajta lévő felirat — vitatott — tanúsága szerint jóval korábbra tehető a keresztelókut készítésének ideje. A plébániatemplom megtekintése után érdemes elsétálni egy szép körnvezetben álló épülethez, a temetőkápolnához. Előtte hetszáz éves, gigászi méretű tölgy orkodik, a templombelsö pedig olyan kincseket rejt, mint a félezer eves, fából faragott, nagyméretű Mária-szobor, valamint díszesen megmunkált ezüsturnakat. A község legrégibb es legjelentősebb műemléke a nagy kiterjedésű, egzotikus növényeket is rejtő park közepén álló barokk várkastély, amely mai formáját a XVIII. század második felében nyerte el. A várkastély három tornya közül az ősi lakotoronv négyszintes, hatszögletű, és a XIII. szazadból való. A másik kettő háromszintes és negyszógletu, a lakótoronynál jóval később épülhetett. A várkastély kapuja, udvara, folvósői, kápolnája, megannyi értékes látnivalót kínálnak, a növénytani ritkaságok es érdekességek kedvelőinek pedig nemcsak felüdülés, hanem élmény is a parkbeli seta. Konya József TÁMOGASSA HIRDETŐINKET! Az emberi haladás: nemzetközi, egységes, emberi... ____________________.'5 clli. Hédervár obtití-— M'-im nwrt/Cu JlUjfdü fl »"'T I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA fi 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. I (A »•& Stowt tarkán) — TaMan: Ut MW, In Mignonok. u&lrtésnapt torták. lakodalmi. Bár. I MWkvah-torták. — Portán oáMtomk u onrt« minden utaséba. — Irta TJO-lg nyitva _ . • ‘J ~ . A'