Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-12-07 / 47. szám

Thursday, Dec. 7. 1978. Bem apó, lengyel tábornok a mi oldalunkon har­colt, a mi szabadságunkért küzdött, csatába vezette a 48-as honvédeket az elnyomás, a zsarnokság, az ónkény ellen. Ezt minden diák es felnőtt tudja, nemcsak Segesvárott, de mindenütt, ahol magyar és lengyel ember él a földön. A lengyel ember Be­mért, mi a szabadságharcunkért és Petőfiért is Bemre emlékezünk. A történelemben jártasabb, otthonosabban moz­gó ember arról is tud, hogy a nagy olasz szabadsag- harcos, Garibaldi oldalán sok magyar vitéz harcolt, | adta vérét, életét. Arról martaién kevesebben, hogy Balassi Bálintnak nehéz hónapjaiban, éveiben Len­gyelország adott menedékjogot, onnét jött vissza Esztergom alá bátran, vitézül vívni a hódító török armádiaval. S meg kevesebben ismerik a történelmi tényt: a magyar katona, Balassi Balint oldalán har­colt a nemzetközi brigád, köztük Montiverdi, a I I • i < • i • / " “zenesz” es sokan masok Európából, Európáért. Ok, akik hajlandók voltak életüket áldozni egy számuk­ra idegen kis népért, a magyarért, pontosabban az elnyomott népek, nemzetek szabadságáért, bárhol is kerüljön az veszélybe. Szombathelyen minden fiatal tudja, hogy hol van az Isis-szentély, hogy ebben a városban született Derkovits Gyula, századunk egyik legjelentősebb képzőművészé és hogy az 1973-*ban alapított licéum- nak olyan tanítványai voltak, mint Széchenyi István. De vajon azt tudják-e, hogy 1903. augusztusában ott, a városban vörös zászlót avattak a szombathe­lyi munkások a forradalmár Petőfi neveben es 1904- ben a szombathelyi MAV-múhelyb'ól indult el az országos vasutassztrájk? Es egy kicsit odébb, Sarvárott? Igen, a Castrum ff | 1 nigrum (Fekete var) kultúránk nagy meghatározója, ez ismert. Valóban ismert? Azok előtt igen, akik ez­zel foglalkozunk, világosak nyomdatörténetünk kál­váriái és évszámai. Hess András, az ősbudai nyom­dász Itáliából erkezett 1471-ben a budai várba. Azután Misztótfalusi Kiss Miklós Amszterdamból, majd a Vatikánból tért haza Erdélybe. Knerrek a 30-as, 40-es években Németországot, Amerikát, Japánt és Angliát ámították el klasszikusan elegáns termékeikkel, ás ismerjük valamennyiuk nagy előd­jét, Gutenberg Jánost, aki 1455-ben Mainzban, a szellem nemzetköziséget teremtette meg találmá­nyával, a könyvnyomtatással. De arról már kevesebbet beszél a fama, hogy Sárvárott Nadasdy Tamás 1534:ben iskolát építte­tett, es annak első iskolamestere Sylvester János 'fl I iP volt. Ugyanaz a mecenas három evvel később nyom­dát alapított ugyanitt, hogy az iskola könyvszükség­letét biztosítsa. Sylvester először — és először a ha­zában — egy latin —magyar nyelvtant adott a nyom­dába, ezután az ő teljes Uj-Testamentum fordítását nyomtatták ki. Ez volt az első könyv,amely hazánk­ban magyar nyelven nyomdából kikerült. Csak­hogy, s erről már egyenesen hallgat a fáma: Erdósi Sylvester Janos Luther városában, Wittenberg egye­temen tanult. Tudománya alapját Luther uj eszmei­ből, a templom kapujára kiszögezett lutheri pontok­ból merítette. Mit akarok mondani? Azt,hogy Pesten Lőrinc "tartományban” elég sok ember rázza tagadolag a fejet, amikor megkérdezzük, tud-e arról, hogy itt élt valaha Puskás Tivadar, s hogy e magyar tudós vendégül látta a nagy amerikai feltalálót, Edisont. Hiába mutogatunk a fejünk felett égő villanykörté­re, nem értik, illetve kevesen értik az összefüggést. A világmindenség egysége a tudományból ismert, ezt nyiladozó értelmükkel már a gyermekek is értik, felfogják. A gondolkodó lényekkel benépesült föld egysége sem lehet kétséges de kellő honismeret nélkül még elvont egy kissé, messze, távol van. Bem nem árnyékolta be Petőfi hősi géniuszát, jóllehet, a csatatéren a tábornok parancsolt a had­nagynak. Balassi és Monteverdi? Elsők az egyenlő harcosok közül! Gutenberg Mainzban adott, Hess Budán fényesített, Sylvester Sárvárott teremtett’ és a többiek, az utodok, mint ezt csinálták egymás és az emberi szellem szárnyalására, dicsőítésére, A magyar Puskás és az amerikai Edison zsenije 6—7 ezer kilométer távolságból alkotott egy teljes áram­kört. E példák is bizonyítják: a gondolkodó lényekkel benépesült föld egysége sem lehet kétséges, a milli- árdok többségének vágya,érdeke azonos. Suha Andor Megnyílt az új magyar kulturális központ Prágában Prágában felavatták es megnyitották az uj magyar kulturális központot. A csehszlovák főváros szivé­ben, a Vencel térrel szomszédos Krytirska utcában lévő két régi műemlék-ház egybeépítésével és átala­kításával Önálló es méltó otthont kapott a Magyar- ország fejlődéséről és kulturális eredményeiről szó­ló tájékoztatás, amelyet eddig a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat prágai könyv- és népművészeti üzle­tének propagandarészlege szervezett. Öj uszoda Szegeden Szegeden, az újszegedi városrészben fedett uszoda épül. A jobboldali képen: A= ötven méter hosszú és hu­szonegy méter széles me­dence már elkészült. Lent: Időnkénti feltöltéssel meg­kezdődtek az üzempróbák. Légtartós sátorral fedik maid be az új létesítményt, Olvasóink közül bizonyara sokan nem ismerik Hedervart, a megejtő szépségű Szigetköz értékes épi teszeti,- művészeti, természeti kincseket rejtő tele­pülését. Hedervár gépkocsival, és autóbusszal Győr és Mosonmagyaróvár irányából is megközelíthető. A közutak jók, vasút azonban nem jár a Szigetköz­ben. Mit érdemes megnézni Hédervárott? Teljes fel­sorolásra nem vállalkozhatunk, mert egy teljes napi programot ig kitöltenek az itteni látnivalók. A barokk plébániatemplom mindenképpen megragad­ja az érdeklődő figyelmet. Feltehetően 1379-ben építették, korábban egy kápolna állt a helyén. Az egyhajós templombelsőben megcsodálhatjuk a fara­gott főoltárt, a Zallinger festette oltárképet, a fa­szobrokat, és a templom legértékesebb darabjat, a vörös márvány-medencés keresztelokutat, amelyet valószínűleg Hederváry Lőrinc nádor készíttetett 1439-ben. A rajta lévő felirat — vitatott — tanúsága szerint jóval korábbra tehető a keresztelókut készí­tésének ideje. A plébániatemplom megtekintése után érdemes elsétálni egy szép körnvezetben álló épülethez, a temetőkápolnához. Előtte hetszáz éves, gigászi mé­retű tölgy orkodik, a templombelsö pedig olyan kincseket rejt, mint a félezer eves, fából faragott, nagyméretű Mária-szobor, valamint díszesen meg­munkált ezüsturnakat. A község legrégibb es legjelentősebb műemléke a nagy kiterjedésű, egzotikus növényeket is rejtő park közepén álló barokk várkastély, amely mai formáját a XVIII. század második felében nyerte el. A várkastély három tornya közül az ősi lakotoronv négyszintes, hatszögletű, és a XIII. szazadból való. A másik kettő háromszintes és negyszógletu, a la­kótoronynál jóval később épülhetett. A várkastély kapuja, udvara, folvósői, kápolnája, megannyi érté­kes látnivalót kínálnak, a növénytani ritkaságok es érdekességek kedvelőinek pedig nemcsak felüdülés, hanem élmény is a parkbeli seta. Konya József TÁMOGASSA HIRDETŐINKET! Az emberi haladás: nemzetközi, egységes, emberi... ____________________.'5 clli. Hédervár obtití-— M'-im nwrt/Cu JlUjfdü fl »"'T I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA fi 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. I (A »•& Stowt tarkán) — TaMan: Ut MW, ­In Mignonok. u&lrtésnapt torták. lakodalmi. Bár. I MWkvah-torták. — Portán oáMtomk u onrt« minden utaséba. — Irta TJO-lg nyitva _ . • ‘J ~ . A'

Next

/
Thumbnails
Contents