Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-12-07 / 47. szám
Thursday, Dec. 7. 1978. 4 Egyre nyilvánvalóbb “A nemzetnek meg kell birkóznia a megszokottnál több sztrájkkal, melyek magasabb bérekért folynak, ha életbe akarjuk léptetni Carter elnök infláció-elleni bér- és árkorlátozásat” — mondta Robert Russel, Carter elnök Berstabilizácios Tanácsának alelnóke a monopol-vállalatok vezetőinek Dallas, Tex.-ban tartott ülésén. Az ország különböző vidékein ilyen összejövetelen arra buzdítják a nagyvállalatokat, hogy ne teljesítsék a munkások bérkoveteleseit, engedjek, hogy a munkások sztrájkba lépjenek és sztrájkban marad-1 janak mindaddig, amíg hajlandók visszatérni a munkába a Carter kormány által előirt hét százalékos béremeléssel. “A mi inflacio-ellenes programunk csupán látszat | lenne — folytatta beszedet Russel ur — ha az ország vállalatai a Carter-kormany által előirt irányvonalon ' (guideline) felüli beremelest adnanak, csupán azért, mert a munkások sztrájkkal fenyegetőznek”. Russel figyelmeztette a vállalatok képviselőit, hogy veszélyeztetik a kormánytól kapott, vagy várt rendeléseket, ha megszegik az előirt irányvonalat. Beszédét megelőzte Carter elnök levele, melyet az ország nagy vállalataihoz es a szakszervezetek vezetőihez intézett. Ebben intette őket, hogy kötelezzék el magukat az irányvonal betartására. Ezek a lépések tiszta képet nyújtanak arról, hogy a Carter kormány az ország dolgozói méltányos követeléseinek megtagadására szólítja fel a mono- pol-vallalatokat es a szövetségi kormány bizonyára minden támogatást megad majd ezeknek, a lehető legmagasabb profitra törekvő vállalatoknak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Carter elnök infláció elleni harcának egyetlen célja csökkenteni a dolgozók életszínvonalát. A Nobel Béke-dlj Menachem Begin, Izrael miniszterelnöke elmegy Oslóba, Norvégia fővárosába, hogy december 10.-én átvegye a Nobel Békedijat, amelyet a Nobel-Bizott- sag neki és Anwar el Sadat, Egyiptom elnökének megítélt. A bekekisérlet, amiért ezt a kitüntetést kapják, idáig kudarcot vallott. Sadat nem megy el személyesen, hanem képviselőjét küldi el a bekedij átvételére. Egyiptom Oslo-i nagykövete, Gamal Naguib kijelentette, hogy “addig, amig nincs béke, nincs értelme Sadat elnöknek Begin miniszterelnök mellett ülni a bekedij átvételi ünnepségen”. AMERIKAI magyar szó Több, mint 25 millió a hivatalosan megállapított S 6.190 szegénységi határon aluli jövedelemből el. Ha a lakosságnak több, mint fele mindenét eladna, nem lenne több, mint 3000 dollárja. Ez az Egyesült Államok igazi arca. Néhány evvel ezelőtt szervezetünk, az 1AM közgyűlésén vita folyt, hogy töröljük-e szabályzatunk bevezetőjéből az “osztályharc” szót. Egyik tisztviselőnk, néhai E.R. White erősködött ellene; ö tisztábban látta, mint a többség, azt a képét, amit mi ma látunk. Bar ez a szó ismét benne lenne alapszabályainkban! Az osztályharcot folytatni és küzdeni a mi feladatunk. Fel kell ráznunk tagságunkat és az amerikai népet, hogy kissé haragudjanak erre a leggazdagabb 4-5 százalékra. Tül sokáig tanitották nekünk a vállalati állam iskoláiban, hogy felgyűlt haragunkat azok ellen fordítsuk, akik a gazdasági létrán alattunk vannak. Helyezzük a felelősséget az inflációért ennek a 4-5 %-nak a küszöbére! Tegyük a jövedelem és vagyon egyenlőtlenségét panaszlistánk elejere; ha továbbra is hallgatunk, csendes társaivá válunk a jobboldali vállalati Amerikának. Adórendszerünk alapelve állítólag a fizetési képesség, vagyis többet veszünk el a vagyoni piramis tetejéről, és keveset, vagy semmit annak aljáról. De ez soha sem volt igy es még kevésbé a II. Világháború óta. A vállalati adók az összes adóbevételnek a 27 %-át képezték 1950-ben, 1970-ben ez már csak 16 % volt. A valóságos adorata ma 26 % és nem a 48 %, amit a szabályok előírnak és amiről a vállalati propaganda szeret beszelni. Manapság szinte alaptétellé vált, hogy ha valaki elérte a $ 50.000-t, minél többet keres, annal több adókedvezményt nyer. Az 1 allami es helyi adózas az alapjában visszairányuló ingatlanadókon nyugszik,'ugyanígy méltánytalan a fogyasztási ado /sales tax/ a kiskeresetüekkel szemben. A hírhedt kaliforniai 13-as pro pozíció csak a nagy ingatlantulajdonosoknak jelent előnyt. Alapelveiben becsületes adóreformra van szükségünk, amely a fizetöképessegen alapszik. Teljes alkalmazásra van szükség, nem munkanélküliekre. A Humphrey-Hawkins javaslatnak, amely eredetileg sem volt az, amit kívántunk, csupán a csontvázát szavazták meg. Képviselő barátaink Ösz- szeomlottak a vállalati nyomás alatt. Ez a törvény nem oldja meg a 10 millió munkanélküli kérdését, csupán 1983-ra igén a munkanélküliség leszállítását 4 százalékra. Es addig? Prédikálnak a “munka-er- kolcs”-ről, de közben megrÖgzitik a 10 millió munkanélkülit, az infláció elleni küzdelem ürügye alatt. Ha a megelhetes költségeinek hivatalos számításaiból kiveszünk négy tételt, a maradék csak egészen csekély inflációt mutat. Ez a négy tétel: energia, élelem, lakbér és egészségügy. Ezek az amerikai háztartás költségeinek 7 0 %-át teszik ki es ez ev második negyedében 15 %-kal emelkedtek. Ugyanebben az időszakban a keresők jövedelmének vásárló ereje 3 %-kal csökkent. Az építkezési munkaber-koltségek a 10 evvel ezelőttihez képest 17 %-kal csökkentek. A technológiai haladás jelentős számú épitómunkást tett feleslegessé, egyes ágazatokban 33 %-ot. Azt mondják, hogy a munkabérek okozzák a házárak felszökését, holott az' építkezési kölcsönök 11-12 %-os kamatja teszi azt. Az egészségi gondozás költségei összefüggnek a magán egeszségi-biztositók dijaival es a nagyon költséges “szolgáltatásért való dij”- orvosi rendszerrel. Ismét vissza kell utasítanunk, hogy ezért is a munkabéreket hibáztassak. Ezzel a rendszerrel automatikusan milliomosokat csinálunk az orvosokból, az egészségügyi felszerelés- szállítókból és a gyógyszer- iparból. És elnökünk megszegte igerétet ebben is. De mit tehetünk, miután mindezt felsoroltuk? Koalícióba kell gyűjteni mindazokat, akik úgy gondolkoznak, mint mi. Fogjunk össze az egyházakkal, a diáksággal, haladó csoportokkal, kis farmerekkel, és más szakszervezetekkel, mindenkivel, aki egyetért velünk. így ki tudunk fejteni politikai akciót és szervezési kampányt. Csak igy lehet a küzdelmet győzelemre vinni és ez nem könnyű dolog. Helyi alapon támogassunk szervezett közalkalmazottakat, okét éri a bunkó legelőször a költségvetési csökkentések es a 13-as propozició-felé akciók formájában. Carter elnök 5 és Vi %-os “bér-és ár-vezérvonalat” akar. Nincs rendőr, aki az árhatárokra vigyáz, de minden munkaadó, mint egy rendőr, figyel a bér- korlátozasra. Az egyetlen, amit a vállalatok, a politikusok, s az elnök megért, az a nép, az egyesült munkásmozgalom ereje, mert ez hatalmasabb mindennel. Támogassatok a sztrájkoló szakszervezeteket. Valahányszor vállalati vezetők, vagy politikusok jönnek hozzátok segítségét, kooperációt kérni, említsétek meg a Munkatórvény-Reform elvesztését, a gaz deregulációját, kérdezzétek, kinek az oldalán vannak? A munkaadók most úgy érzik, hogy a múltban túl sok engedményt adtak és itt az ideje, hogy valamit visszaszerezzenek. Gondoljunk 1980-ra is. Carter cserbenhagyta választóit, a pártprogramot, sajat ígéreteit. Nem tett semmit a munkanélküliekért, a fogyasztókért, az országos egészségi szolgálatért, egy tisztességes adóreformért. Semmit sem tett a Munkatórvény-Reform érdekében, hogy megtörje a filibusztert. Tanácsadói az 1980-as kampányt a munkásság segítsége nélkül tervezik. Ez nyíltan az osztályharc meghirdetése a Feher Ház részéről. Vegyük fel ezt a ' kihívást és lássunk hozzá a nehéz es kemény küzdelemhez. Jön! Jön! Jön! Amikor magyar lehetett volna a Pápa Pár hét múlva lapunk megkezdi a legszenzációsabb cikksorozat közlését, amely valaha amerikai magyar lapban is megjelent. Hivja fel ra barátai, ismerősei figyelmet. Újságárusoknál vásárlók figyelmébe! Amikor e cikkek megjelennek, kérje újságárusát, hogy rendeljen több példányt belőle. Tudassa ismerőseit e's rokonait a cikksorozat indulásáról. A Magyar Szó Kiadóhivatala . amerikai , MAGYAR SZÓ , Published weekly,; exóept 3rd & 4th week in July- by Bungarian Word, Inc. \ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ént. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of ;'ü •■*,/ New York, N.Y. Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban es Kanadában egy évre 15.- dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy evre 18 dollár félévre 9.50 dollár 700.000 MUNKÁS NEVÉBEN WINPISINGER, AZ TAM SZAKSZERVEZET ELNÖKÉNEK UJ PROGRAMJA (Befejező cikk)
