Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-12-07 / 47. szám

Thursday, Dec. 7. 1978. ..AMERIKAI MAGYAR SZO 3 Nyugdíjasok billió dolláros megkárosítása WASHINGTON, D.C. Az Egyesült Államok nyugdíjas idős polgárai százezreinek zsebéből ragadnak ki sok száz millió dol­lárra rugó Összegeket felelőtlen, embertelen biztosítási intéz­mények és ügynökeik. Olyan egészségbiztosítási megállapodásokat kötnek velük, amelyekre nincs szükségük, vagy amire a Medicare révén jogo­sultak. Ezek a lelkiismeretlen emberek társadalmunk e- me legsebezhetőbb tagjaitól, teljes tudatában tettük emberte­len voltának, a mindennapi megélhetéshez szükséges Összege­ket veszik el, lopják el. A biztosítási szerződésben olyan apró betűkkel, melyeket a legtöbb idősebb ember el sem tud olvasni, benne van az, a törvény által megkövetelt fenntartás, hogy az igert egészségi biztosítás nincs érvényben, ha az illetőnek van más,hasonló biztosítása. A legtöbb nyugdíjasnak pedig van ilyen biztosítása a Medicare révén. tl k ( . / Ezek a megdöbbentő fejlemények egy kongresszusi vizsga­lat eredményeként jutottak napvilágra. A bizottság elnöke a 76 eves Pepper képviselő, aki évekkel ezelőtt a szehatus azon , t / tagjai köze tartozott, akik igyekeztek tenni valamit a nép ér­dekében. Pepper országos botránynak minősíti ezeket a vissza­éléseket. Ezek az Istentől, embertől elrugaszkodott biztosítási ügy­nökök, jelentette ki Pepper képviselő, ilyen ügyekben járatlan idős polgároknak nem egy esetben több kötvényt is eladnak, tudatában annak, hogy idősebb emberek mennyire felnek a betegségektől, különösen, ha egyedül élnék. Egyes esetekben öt, tiz, sőt húsznál is több kötvényt adtak el nekik. Sokan el­zálogosították a házukat. Megjegyzések Egy liberális folyóiratban olvastuk a következőket: “1961 őszén az a gondolata tamadt lapom szerkesztőjének, hogy adjunk ki egy külön kiadást napjaink legfontosabb prob­lémáiról. Tanakodtunk, mi legyen a probléma, de nem tud­tunk megegyezni. “Lementem uzsonnázni egy közeli vendéglőbe, ahol találko­zóm volt egy igen gazdag barátommal, az IBM főrészvényese­vei, akit erdekelt a könyvkiadás is. Több ismerősével együtt vártunk ra az asztalnál. Végre megjelent. Nem tudom, mik le­hettek az előzmények, de amikor odajött hozzánk, öklével az asztalra vágott és igy kiáltott fel; ‘Tudjátok, vannak ebben az országban emberek, akik nagyon szeretnének egy uj világhá­borút?’ “Csaknem vérben forgo szemekkel tekintett körül, aztan is­mét ránk nézve, ezt mondta: ‘Es még mast is mondok. Ha eze - ken múlik,lesz is egy harmadik világháború!’ Megdöbbentünk valamennyien, de nem faggattuk, mi késztette a szokatlan ki- fakadásra. Arra tértünk át, amiért találkát adtunk egymásnak. ”De gondolataim máshol voltak. Eszembe jutott az, amit a Rutgers Egyetemre járó fiam mondott néhány nappal ezen incidens előtt: ‘Tudod, apám, a professzorunk körkérdést in­tézett hozzánk, — gondoljátok-e,hogy fenn fog állni a világ má­tól tiz esztendőre? — Tudod apám, a többségünk azt mondta, hogy nem hiszik! — Persze ezek mind ‘jo családból’ való fiuk. Akár lesz világ, akár nem, úgy kell tenniük, mintha biztos len­ne, hogy lesz. Pedig azt kellene tennünk, hogy ordítsunk es tüntessünk és akadályozzuk meg az őrülteket, akik háborút tervezgetnek. De nem tesszük.'(Ez meg a hatvanas evek elejen volt. Pár ev múlva már más volt a hangulat a diákság között). “A lunch után visszamentem a szerkesztőmhöz és megmond­tam neki, tudom, miről kell a külön kiadásban Írni. A háború­ra készülődés őrületéről. így keletkezett lapunkban a Jugger- naut-the Warfare State cimu külön kiadás.” . A Nation folyóirat megérdemel minden elismerést a hábo­rús politikát ellenző kiállásáért. E sorok célja csupán az, hogy rámutassunk, miszerint a mi lapunk legalább 15 évvel mege­lőzte a Nation-t. A hidégháboru kezdete óta kongatjuk a haran­got a háború veszélyéről. És fogjuk is kongatni mind addig, amig lesz lapunk es... amig nem változik meg az USA mai ka­tasztrofális külpolitikája. MENEKÜLNEK A SÜLLYEDŐ HAJÓRÓL (folytatás az 1. oldalról) let titkaiba, nyilvánosságra hoztak egv listát arról, mi­kent juttatják külföldre va­gyonukat a sah közvetlen környezetének hívei, had­seregének, csendórségenek vezetői. E kimutatás szerint az iráni kizsákmányoló osz­tály 144 tagja, koztuk a sah csaladja a forrongás kezdete óta két billió 400 millió dollárt helyezett letetbe svájci, amerikai es izraeli bankokban. A listán töb­bek kozott a következők sze­repelnek: Amuzegar, volt miniszterelnök hat millió dollárt utaltatott külföldre, az iráni nepre lövóldoztetó katonaság főparancsnoka 17 millió dollárt, a titkos ren­dőrség feje 19 milliót, a kül­ügyminiszter 40 milliót he­lyezett “biztonságba” más országokban. A legnagyobb összeget Ansari, az állami olajvallalat igazgatója helyezte el kül­földön: 68 es fél millió dol­lárt. “SZTRÁJKOLJANAK, DE NEM ADUNK BÉREMELÉST' WASHINGTON, D.C. Char­les Schultze, Carter elnök tógazdasági tanácsadója azt ajánlja a vezető amerikai üz­letembereknek, hogy rob­bantsanak ki sztrájkokat, mintsem túllépjék az elnök áltál javasolt 7 százalékos béremelési színvonalat. A profit korlátozásáról nem be­szel Schultze ur. FEJETOL bűzlik a hal WASHINGTON, D.C. Tal- madge volt georgiai szenátor titkára nvilvánossagra hozott egy egvezménvt, amelynek célja az volt, hogv a nagv tejtermelők pénzbeli segít­séget adjanak Talmadgenek es még két másik szenátor­nak, a néhai Humphrey minnesotai es Huddleston Kentucky-i szenátornak. TIZENÉVESEK SZÜLÉSZETI PROBLÉMAI WASHINGTON, D.C. Fave Wattleton, a Tervezett Csa­lád Társulat elnöke meg­állapítja, hogv evente atlag egv millió tizenéves amerikai no válik terhessé, akik kö­zül 370.000 abortuszt hajtat végre. Másik 270*000 eset­ben törvénytelen gvermek születése a következmenv. . / JÖNNEK A “HALALSUGARAK” WASHINGTON, D.C. Vezető amerikai kormanykozegeket és tudósokat aggasztja az úgynevezett “laser” sugarak rohamos fejlesztése, amelyek, állítólag képesek minden atomlőveget kilövésük pillanatában megsemmisíteni. Attól tartanak, hogy a Szovjetunió is dolgozik fejlesztésükön. Ha ezek alkalmazásba jönnek, akkor sutba dobhatjuk az e- gész atomfegyverkészletünket. A második. világháború óta az Egyesült Államok több, mint ezer billió (egy trillió) dollárt költött ezek kifejlesztésére. (Lehet, hogy pár hónap múlva megannyi ócskavas lesz belőlük.) A tüntető diákság akadályozza a közlekedést VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG CHARLOTTESVILLE, Va. A Southern Railway egyik sze­mélyszállító vonata kisiklott e városka közelében. A szeren­csétlenségnek 6 halálos, 40 sebesült áldozata volt. kinai-japÁn Üzleti kapcsolatok TOKIO. A kínai kormány engedélyt adott kínai gazdasági trösztöknek, hogy irodát nyissanak Tokióban es japán üzleti vállalatoknak képviseletet szerezni Pekingben. “MENJETEK A POKOLBA!" > , , MANAGUA. Az Egyesült Államok népszavazást javasolt a nicaraguai polgárháború megoldására. A nép többségét képvi­selő szabadságmozgalom vezetősége azt akarja, hogy Somoza, a véreskezü diktátor hagyja el az országot a szavazás időtarta­mára és a katonaság legyen a laktanyákba rendelve. Somoza válasza: “Menjetek a pokolba!” ö harcolni fog az utolso ame­rikai dollárig, a CIA által kiképzett utolso nicaraguai csendőrig. • SZABADSÁGMOZGALOM BANGKOK. A Hanoi-i rádió arról ad hirt, hogy Kambodzsa keleti részeben ellenkormány alakult, melynek célja Kambod­zsát felszabadítani a jelenlegi maoista terroruralom alól.

Next

/
Thumbnails
Contents