Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-07-13 / 28. szám
Thursday, July 13. 1978 MAGYARORSZÁG A NÉPEK VERSENYÉBEN Arra a kerdesre, hogyan áll Magyarorszag a népek nagy versenyeben, a szamok nyelven adhatjuk a legpontosabb választ. Méghozzá a Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv néhány hete napvilágot látott, 1978-as kötetének adataival. Magyarország 93.000 négyzetkilométeres területével a tizennyolcadik, 10.599.000 lakosával pedig a tizenharmadik helyet foglalja el a táblázatba felvett 31 európai ország között. Az utóbbi evek céltudatos családtamogató intézkedéseinek eredmény e- kent az 1970. évi 14.7-rol 1976-ral7.5-re növekedett az ezer lakosra jutó élveszületések száma. Ezzel nehány tizedes eltéréssel egy sorba került a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Spanyolországgal, megelőzi viszont Ausztriát, Angliát, Hollandiát, az NDK-t, az NSZK-t (ez utóbbi adata 9.8 1000 lakosra). ÖREGEK - FIATALOK Az életkort tekintve, Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. A 60. évet elért vagy túlhaladt lakósok a népesség 18.2 százalékát alkotják. Ausztriában, Franciaországban, az NSZK-ban és Svédországban ennél idősebb, Csehszlovákiában, Hollandiában, Lengyelországban viszont fiatalabb a lakosság. A magyar férfiak várható életkora 66.5, a noke 72.4 év, Ahhoz azonban, hogy az ország elerje a nemzetközi átlagot, még további 1-1.5 éves javulásra van szükség. ;•< , A válási statisztikában Magyarorszag az elsők köze tartozik: 2.6 válás jut 1000 lakosra, ugyanannyi, mint Dániában, és valamivel kevesebb, mint Svédországban és.a?i ySA7ban._.„^ Az ipari termelés — a nehez világgazdasági helyzet ellenére — majd a felével, 42 százalékkal növekedett hat év alatt. Elmaradt ugyan az európai KGST országok 164 százalékos indexétől, de jóval meghaladta a fejlett tókes országok 22 százalékos ütevetkezik. A tojastermelés egy fóré jutó átlaga is hasonlóan rangos helyen szerepel az évkönyvben, tejtermelésben viszont sokan megelőzik Magyarországot. Az átlagosnál jóval gyorsabban emelkedett a személygépkocsik szama, de Magyarország még igy sem zárkózhat fel azokhoz az országokhoz, amelyeket jóval régebben meghódított a motorizáció. Hat ev alatt 2.7-szeresere nőtt a személygépkocsik aránya. Az egy lakosra jutó lakások szamaval Magyar- ország a középmezőnyben helyezkedik el: 2.93 személy jut egy-egy lakásra, valamivel több, mint Belgiumban és az NSZK-ban, de kevesebb, mint Hollandiában, Lengyelországban, Olaszországban es Kanadaban. Országok sokasaga előtt jár Magyarország azzal is, hogy lényegében minden hatodik lakos szervezett formában tanul, az egy lakosra jutó evenként 6.9 mozilatogatas pedig kétszer annyi, amennyiről Lumiere hazájában, Franciaországban es a szomszédos Ausztnäban szól a statisztika. ÚJ HŰTŐTÁROLÓ MISKOLCON met. Bauxit-termelésben évi több, mint kétmillió tonnával a világon — Magyarorszag az ötödik, Jamaika, Ausztrália, a Guineái Köztársaság es Guayana között. Az autóbusz.gyártásban is kedvező a helyzet: 11.430 busszal szerepelt az ország a statisztikában. Ennél többet csak Anglia, Lengyelország, az NSZK, a Szovjetunió és Japán gyártott. Televízió 412.000 készült egyetlen év alatt, körülbelül annyi, mint Ausztriában, Csehszlovákiában, vagy Jugoszláviában. A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE A mezőgazdaság fejlődésének ütemében csak két ország előzte meg Magyarországot Európában: Románia és Hollandia. Ha az 1966—1970 közötti öt ev átlagát száznak vesszük, akkor a következő 1971—1975 között majdnem 20 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés. (Azóta pedig meg előbbre lepett a mezógazdasag — A szerk.) Búzából csak az NSZK-ban és Bulgáriában takarítottak be jobb termest, mint Magyarországon. A kukorica termésátlagával a hatodik helyre került a világranglistán, nincs viszont dicsekednivalo a burgonya alacsony, 121 mázsás hozamával. Egy lakosra jutó 124 kilós hústermelést Európában csak Hollandia közelitette meg, Ausztrália viszont jól elhagyta több,mint 2 mázsás szemelyen- kenti átlagával, ugyanakkor az USA csak ezután köMiskolcon a Magyar Hütöipar gyára szomszédságában uj ezervagonos hiá- tótároló épül. A nagyméretű,több rekeszes csarnok szerelése a befejező’ fázisához érkezett. ELTÖRÖTT A HEGEDŰM..... (folytatás a 6. oldalról) gyereket ringattak, koporsódban mint királyt kisérnek utolsó utadon... mondta a búcsúztató költőba- rát. i Eltörött a hegedű!... Márvány szobra van Szegeden, utcát neveztek el róla Budapesten is^zegeden is. ^1 enjiink együtt! SÁROSPATAKRA Szép, de tagadhatatlanul hosszú útra indulunk. Budapesttől mintegy 250 kilométerre van Sárospatak, de messze van Debrecentől, s valójában még Nyíregyházától is. A sárospataki, illetve sátoraljaújhelyi vasút szárnyvonal: a Miskolc—Nyíregyháza vonalról Szerencsen kell atszállni a sárospatakira. Megjárható az ut oda és vissza egyetlen nap alatt is, de fárasztó, s hajszás kirándulás lenne. Úgy készüljünk tehát, hogy két, illetve három napot töltünk a városban. Az Országos Idegen- forgalmi Tanács idei tájékoztatója szerint kétfelé szálláshely all rendelkezésünkre Sárospatakon. Az egész éven át nyitva tartó Borostyán Hotel,fürdőszoba- nélküli kétágyas szobáiban 180 forintért alha- tunk egy éjszaka. Ez kissé drágának tűnik a másik lehetőséggel, a fizetővendég-szolgálat áraival összehasonlítva. A városka ugyanis a C kategóriába tartozik, a kétágyas szoba tehát mindössze 46 forint naponta. Ha számítunk fürdőszoba-hasznalati dijat is, akkor sem lesz több 90—95 forintnál a napi szállásköltségünk. Érdemes a szállást jó előre biztosítani, az IBUSZ vagy más utazási iroda segitségevel. Ha Sárospatakon nem kapnánk szállást, megteszi a sátoraljaújhelyi is. A két városka között mindössze tiz kilométer a távolság, s könnyű átutazni egyik helyről a másikra. Tokaj lábánál, a Bodrog partján fekszik Sárospatak. Apró város, lakóinak száma mindössze 15 ezer, ám nezni- es látnivalóban, építészeti, történeti emlékekben nagyon gazdag. Magyarorszag egyetlen zuga sem panaszkodhat: netán kiesett volna az évszázadok történelmi eseményeiből. Rátákon azonban még az átlagosnál is több esett, itt megsürüsöd- tek a történelmi esemenyek. A várkastély, ahogyan ma találjuk — 1500 előtt épült. Akkor emelték a hires-neves Vöröstornyot is. A Percnyieké, majd az Eger várat védő Dobó István leszármazottaié, később a Lorántffy családé. Házasság révén Rákóczi-várrá lesz, II. Rákóczi Ferenc is élt itt. 1711 után osztrák főurak zsákmánya. 1875-től például a Windischgrátz családé. Közben szamtalanszor ostromoljak, márakodnak érte az atyafiak. Rombolják es átépítik. Idézet egy ismertetőből: “1945-ben, az ország felszabadulása után a várkastélyt a magyar allam vette tulajdonába: igy teljesült Lorántffy Zsuzsanna végrendelete, amellyel Patakot a Rakocziak kihalása esetén a magyar nemzetre hagyta”. | i Sárospatak jellegzetes, egvéni tagozódásu varos. A hajdani külső részekét várfal határolta el a belső varostól. De maga a vár is két resz. Van maga a varkastély, s van a külső vár, amely azonos a belső varossal. A várkastély fele közelitye előbb a hajdani felső külvároson megyünk át. Á Kossuth vagy a Rákóczi utcán sétálva — 2—300 evés, igaz,átépített — lakóhazakban gyönyörködhetünk. S itt találjuk a késó barokk református templomot, és közelében a nagy hirü református kollégiumot, amelyben ma középiskola működik. A “Nagy Kollegium” udvarán, az eredeti épületek maradványában muzeum fogadja az érdeklődőket. Utunkat a várkastély fele folytatva jutunk a belső városba, majd a kastélyparkon at a varba. Szántó István óhaza ^ f _ 7 MOST: KAPHATÓ ! Bati—Véges: Angol nyelvkönyv 468 oldalon angol- magyar es magyar-angöl szojegyzekkel Ara $ 4.50 es 50 cent postaköltség Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003
